Amerika atomfegyvereket telepít az orosz határ közelébe?

A Nukleáris Megosztás (Nuclear Sharing) NATO-programban Lengyelország kész atomfegyvert fogadni a területén, ha a szövetségesek úgy döntenek – közölte hétfőn Andrzej Duda lengyel elnök. Azzal érvelt, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben militarizálja a Lengyelországgal szomszédos Kalinyingrádi exklávéját, és az utóbbi időben atomfegyvert telepített Belaruszba is. Duda szerint a kérdés „bizonyos ideje” a lengyel-amerikai tárgyalások napirendjén szerepel, ő maga többször is tárgyalt erről.

Pár éve már napirenden

Valóban, a lengyel politikai viták ezügyben több éve kezdődtek. 2017 februárjában a lengyel kormány akkori szürke eminenciása, Jarosław Kaczyński kijelentette, hogy üdvözölné egy "európai nukleáris szuperhatalom " létrehozását. Tavaly júniusban pedig Mateusz Morawiecki akkori lengyel kormányfő Brüsszelben közölte: Varsó a NATO-hoz fordul Moszkva belarusz atomfegyver-telepítési tervei miatt, és kinyilvánította, hogy Varsó gyorsan szeretne cselekedni a Nukleáris Megosztás programhoz való lengyel csatlakozást illetően.

Dalibor Rohac, az American Enterprise Institute kutatója a londoni Spectatorban azt írja, hogy Lengyelországnak atomfegyverekkel kellene rendelkeznie. Rohac azt állítja: "Ha Kelet-Európa biztonságáról van szó, különösen Trump visszajövetele esetén, akkor kevés intézkedés lenne olyan hatékony, mint a régió legnagyobb országának - Lengyelországnak - atomfegyverekkel való felfegyverzése".

Moszkva álláspontja

Az eszkaláció már fél éve elindult, amikor Oroszország 2023 végén taktikai nukleáris fegyvereket telepített Belaruszba. Minszk szerint ezeket a fegyvereket azért helyezték oda, hogy "elrettentsék Lengyelországot".

A belarusz telepítés mögött Oroszország azon szándéka állt, hogy megfeleljen az amerikai atomfegyverek Lengyelországba történő állítólagos potenciális telepítésének. A Kreml úgy véli, hogy az USA gyorsan nukleáris fegyvereket telepíthet Lengyelországba az AEGIS Ashore légvédelmi rendszer részeként.

Az AEGIS függőleges indítórendszer légvédelmi elfogó rakétákat támogat, de Tomahawk cirkálórakétákat is képes indítani. Az USA az INF-szerződés aláírása után kivonta Tomahawk nukleáris robbanófejeit, de az oroszok nyilvánvalóan úgy vélik, hogy a Tomahawk könnyen átalakítható nukleáris hordozórendszerré.

Ez a potenciál orosz szemmel valószínűleg igazolja a belarusz bevetést, mint orosz ellenintézkedést, bár Putyin akciójának más okai is lehetnek. Az Egyesült Államokban ugyanis egyre többen a nukleáris Tomahawk visszahozatalára szólítanak fel.

Az oroszok szerint az USA más nukleáris hordozórendszereket is pillanatok alatt áthelyezhet Lengyelországba, beleértve az F-35-ös vadászgépeket, amelyek képesek nukleáris gravitációs bombák ledobására. Oroszország nyugati jelentésekből értesült arról, hogy a NATO Nukleáris Megosztás programja magában foglalja majd az F-35-ösöket is.

Az európai aggodalmak

Jelenleg az EU eurómilliárdokat költ Ukrajna felfegyverzésére és támogatására, és arra ösztönzi tagállamait, hogy szállítsanak fegyvereket, többek között vadászgépeket, tüzérségi rendszereket és egyéb haditechnikai eszközöket. Lengyelország energikusan támogatja az uniós kezdeményezést, és az Ukrajnába irányuló fegyverek fő állomáshelyeként működik.

Az EU és a NATO is attól tart, hogy ha Ukrajna elveszíti a háborút Oroszországgal szemben, akkor a háború átterjedhet Lengyelországra. Mivel Európában és az Egyesült Államokban egyre üresebbek a hagyományos fegyverek arzenáljai, a nukleáris opció sokak számára vonzóbbnak tűnik. Egyes lengyelek véleménye szerint a nukleáris elrettentő erő megléte elgondolkodtatná az orosz vezetőket, hogy támadást indítsanak-e Lengyelország és következésképpen a NATO ellen.

Trump árnya

Az európai elitek körében félelem uralkodik Donald Trump elnökjelöltsége miatt. Ez azokra az értesülésekre utal, amelyek szerint Trump el akar határolódni a NATO-tól, illetve "készenléti állapotba" kívánja helyezni azt. A volt elnök politikai köréből ismertek azok a tervek, hogy a NATO-t "aludni" hagyja, az amerikai hadsereget kivonja Európából, és a szövetséget legfeljebb egy "nagy háború" keretében ébreszti fel újra.

A transzatlanti szövetség nem igazán releváns az USA központi érdeke szempontjából, hogy megnyerje a Kína elleni hatalmi harcot - ha kell, katonailag is - teszik hozzá megfigyelők. Ez feltehetően megerősíti Trumpot abban, hogy elforduljon a NATO-tól, amellyel már első hivatali ciklusa alatt is kacérkodott.

Fel kell-e készülnie Európának a saját védelmére az Egyesült Államok nélkül? Vajon eltűnik-e az amerikai nukleáris ernyő, az európai biztonság alapköve?

Ezek nehéz kérdések az európaiak és az Egyesült Államok számára. Ha az Egyesült Államok egy jövőbeli Trump-elnökség alatt úgy dönt, hogy megváltoztatja az európai politikáját, akkor az európai vezetők saját maguk is elindulhatnak a nukleáris úton.