Dél-Korea új védelmi minisztere nyitottságának adott hangot abban a tekintetben, hogy országa saját nukleáris arzenált fejlesszen ki. A múlt pénteken hivatalba lépett Kim Jong-Hjun védelmi miniszter leszögezte, hogy „minden lehetőségnek” nyitva kell maradnia, ha az Egyesült Államok nukleáris védelme megszűnne.
Ezzel ő lett az első hivatalban lévő dél-koreai védelmi miniszter, aki nyilvánosan felvetette a nukleáris fegyverkezés gondolatát. Korábban – még akadémikusként – felszólította a szöuli kormányt, hogy fejlesszen ki saját fegyvereket Észak-Korea ellen, mivel szerinte hazájának „nincs túlélése vagy jövője” saját elrettentő ereje nélkül.
Fotó: MTI / EPA / Will Oliver
A megjegyzései ellentétbe kerültek új főnöke, Jun Szogjol elnök korábbi ígéreteivel, miszerint Dél-Korea nem fog saját arzenált fejleszteni. A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője az Amerika Hangjának nyilatkozva elmondta, hogy „nem történt változás Dél-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos elvében vagy álláspontjában”. Hozzátették azonban, hogy „ha nem tudjuk garantálni az állam túlélését és biztonságát, akkor minden eszköz és módszer nyitva áll”.
Mi áll a háttérben?
Az észak-koreai nukleáris fenyegetések növekedése és az USA kelet-ázsiai biztonsági kötelezettségvállalásának feladásától való félelme aggodalomhoz vezetett a térségbeli szövetségesek körében. Az, hogy Donald Trump korábbi elnök alatt meghiúsult Észak-Korea közeledése az Egyesült Államokhoz, és Phenjan idén „ellenséges államnak” minősítette Dél-Koreát, tovább rontotta a biztonsági helyzetet a Koreai-félszigeten.
Az elmúlt hónapokban a dél-koreai saját atomfegyverek iránti támogatása is megnőtt a közvéleményben. Mindazonáltal a dél-koreai atomfegyverek kifejlesztése dominóhatással járhat, mivel a kelet-ázsiai térségben nukleáris fegyverkezési verseny alakulhat ki, és Észak-Korea is fogadkozik, hogy tovább növeli nukleáris képességeit.
Putyin elnök júniusi észak-koreai látogatásának hátterében felerősödtek a dél-koreai „nukleáris opciók” iránti felhívások. Az Észak-Korea és Oroszország közötti „átfogó stratégiai partnerség” megkötése, amely magában foglalja a kölcsönös katonai segítségnyújtást a két ország bármelyikét érő támadás esetén, komoly aggodalmat keltett Dél-Koreában. Egy korábbi amerikai tisztviselő megjegyzése, miszerint Dél-Korea az észak-koreai–orosz kapcsolatok elmélyülése miatt saját nukleáris elrettentésre törekszik, szintén nagy érdeklődést váltott ki a kérdésben.
Nemrégiben egy államilag finanszírozott dél-koreai agytröszt, az Institute for National Security Strategy (INSS) egy olyan jelentéssel állt elő, amely szerint Dél-Koreának szüksége van saját nukleáris fegyvertechnológiára. Dél-Koreában egyre több politikus is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országnak szüksége van nukleáris fegyverekre. A kormányzó Népi Erő Párt (PPP) konzervatív vezetőinek egy csoportja létrehozta a „Mugungva Fórumot”, hogy ezt a követelést hangoztassa.
Eközben Szöul július 11-én megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal a „nukleáris elrettentés és nukleáris műveletek irányelveiről a Koreai-félszigeten”, amelynek célja Dél-Korea hagyományos erőinek „integrálása” az amerikai nukleáris fegyverekkel. Ez az új paktum Dél-Korea és az Egyesült Államok között a Phenjan és Moszkva között nemrég aláírt kölcsönös védelmi szerződés hátterében intézményesült. Észak-Korea élesen reagált a Dél-Korea és az USA közötti megállapodásra, és Phenjan még azzal is fenyegetőzött, hogy növeli nukleáris arzenálját.
De miért ellenezné ezt az USA?
A koreai háború fegyverszünettel és nem békeszerződéssel zárult 1953-ban, ami azt jelenti, hogy a két Korea technikailag még mindig háborúban áll. A két Korea közötti folyamatos konfliktus indokolja, hogy az USA mintegy 28 500 amerikai katonát állomásoztasson Dél-Koreában. Figyelemre méltó, hogy még a koreai háború hét évtizede után is az Egyesült Államoké a dél-koreai hadsereg háborús műveleti irányítása (OPCON).
A Koreai-félsziget egyedülálló geostratégiai elhelyezkedése miatt a történelmi idők óta a térség nagyhatalmai rivalizálnak egymással. Hans M. Kristensen és Robert S. Norris regionális szakértők véleménye szerint „az Egyesült Államok nem csupán kedves gesztusként védi Dél-Koreát, hanem azért, mert fontos és tartós gazdasági és biztonsági érdekei vannak a térségben”. Dél-Korea saját nukleáris és hagyományos fegyverzeti képességekkel rendelkezik Észak-Korea ellen, ami irrelevánssá tenné az USA kiterjesztett elrettentésének célját. Ennek eredményeképpen Dél-Korea saját nukleáris fegyverek beszerzése csökkentené az amerikai befolyást a Koreai-félsziget ügyeiben.
Mindezeken túl a NATO-val ellentétben az USA kétoldalú biztonsági megállapodást hozott létre kelet-ázsiai szövetségeseivel. Dél-Korea nukleáris arzenálja valószínűleg arra ösztönözné Japánt, hogy saját nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Ez a kelet-ázsiai régió biztonsági szövetségének átrendeződéséhez vezethet. Csung in Mun és Joung Deok Sin dél-koreai szakértők szerint „az amerikai hegemóniát a régióban nukleáris fölénye támasztja alá, így nagyon valószínűtlen, hogy az USA megengedné Japánnak és Dél-Koreának, hogy atomfegyverrel rendelkezzen”.
Jancsics Dávid visszalép az elnökjelöltségtől. 
