5p

Az észak-koreai nukleáris fenyegetések növekedése és az USA kelet-ázsiai biztonsági kötelezettségvállalásának feladásától való félelme megdöbbentő kijelentéshez vezetett a dél-koreai védelmi miniszter részéről. Washington azonban fenntartásokkal bír ezzel kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

Dél-Korea új védelmi minisztere nyitottságának adott hangot abban a tekintetben, hogy országa saját nukleáris arzenált fejlesszen ki. A múlt pénteken hivatalba lépett Kim Jong-Hjun védelmi miniszter leszögezte, hogy „minden lehetőségnek” nyitva kell maradnia, ha az Egyesült Államok nukleáris védelme megszűnne.

Ezzel ő lett az első hivatalban lévő dél-koreai védelmi miniszter, aki nyilvánosan felvetette a nukleáris fegyverkezés gondolatát. Korábban – még akadémikusként – felszólította a szöuli kormányt, hogy fejlesszen ki saját fegyvereket Észak-Korea ellen, mivel szerinte hazájának „nincs túlélése vagy jövője” saját elrettentő ereje nélkül.

Jun Szogjol dél-koreai elnök eddig keményen ellenállt annak, hogy országa atomfegyvert fejlesszen ki
Jun Szogjol dél-koreai elnök eddig keményen ellenállt annak, hogy országa atomfegyvert fejlesszen ki
Fotó: MTI / EPA / Will Oliver

A megjegyzései ellentétbe kerültek új főnöke, Jun Szogjol elnök korábbi ígéreteivel, miszerint Dél-Korea nem fog saját arzenált fejleszteni. A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője az Amerika Hangjának nyilatkozva elmondta, hogy „nem történt változás Dél-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos elvében vagy álláspontjában”. Hozzátették azonban, hogy „ha nem tudjuk garantálni az állam túlélését és biztonságát, akkor minden eszköz és módszer nyitva áll”.

Mi áll a háttérben?

Az észak-koreai nukleáris fenyegetések növekedése és az USA kelet-ázsiai biztonsági kötelezettségvállalásának feladásától való félelme aggodalomhoz vezetett a térségbeli szövetségesek körében. Az, hogy Donald Trump korábbi elnök alatt meghiúsult Észak-Korea közeledése az Egyesült Államokhoz, és Phenjan idén „ellenséges államnak” minősítette Dél-Koreát, tovább rontotta a biztonsági helyzetet a Koreai-félszigeten.

Az elmúlt hónapokban a dél-koreai saját atomfegyverek iránti támogatása is megnőtt a közvéleményben. Mindazonáltal a dél-koreai atomfegyverek kifejlesztése dominóhatással járhat, mivel a kelet-ázsiai térségben nukleáris fegyverkezési verseny alakulhat ki, és Észak-Korea is fogadkozik, hogy tovább növeli nukleáris képességeit.

Putyin elnök júniusi észak-koreai látogatásának hátterében felerősödtek a dél-koreai „nukleáris opciók” iránti felhívások. Az Észak-Korea és Oroszország közötti „átfogó stratégiai partnerség” megkötése, amely magában foglalja a kölcsönös katonai segítségnyújtást a két ország bármelyikét érő támadás esetén, komoly aggodalmat keltett Dél-Koreában. Egy korábbi amerikai tisztviselő megjegyzése, miszerint Dél-Korea az észak-koreai–orosz kapcsolatok elmélyülése miatt saját nukleáris elrettentésre törekszik, szintén nagy érdeklődést váltott ki a kérdésben.

Nemrégiben egy államilag finanszírozott dél-koreai agytröszt, az Institute for National Security Strategy (INSS) egy olyan jelentéssel állt elő, amely szerint Dél-Koreának szüksége van saját nukleáris fegyvertechnológiára. Dél-Koreában egyre több politikus is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országnak szüksége van nukleáris fegyverekre. A kormányzó Népi Erő Párt (PPP) konzervatív vezetőinek egy csoportja létrehozta a „Mugungva Fórumot”, hogy ezt a követelést hangoztassa.

Eközben Szöul július 11-én megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal a „nukleáris elrettentés és nukleáris műveletek irányelveiről a Koreai-félszigeten”, amelynek célja Dél-Korea hagyományos erőinek „integrálása” az amerikai nukleáris fegyverekkel. Ez az új paktum Dél-Korea és az Egyesült Államok között a Phenjan és Moszkva között nemrég aláírt kölcsönös védelmi szerződés hátterében intézményesült. Észak-Korea élesen reagált a Dél-Korea és az USA közötti megállapodásra, és Phenjan még azzal is fenyegetőzött, hogy növeli nukleáris arzenálját.

De miért ellenezné ezt az USA?

A koreai háború fegyverszünettel és nem békeszerződéssel zárult 1953-ban, ami azt jelenti, hogy a két Korea technikailag még mindig háborúban áll. A két Korea közötti folyamatos konfliktus indokolja, hogy az USA mintegy 28 500 amerikai katonát állomásoztasson Dél-Koreában. Figyelemre méltó, hogy még a koreai háború hét évtizede után is az Egyesült Államoké a dél-koreai hadsereg háborús műveleti irányítása (OPCON).

A Koreai-félsziget egyedülálló geostratégiai elhelyezkedése miatt a történelmi idők óta a térség nagyhatalmai rivalizálnak egymással. Hans M. Kristensen és Robert S. Norris regionális szakértők véleménye szerint „az Egyesült Államok nem csupán kedves gesztusként védi Dél-Koreát, hanem azért, mert fontos és tartós gazdasági és biztonsági érdekei vannak a térségben”. Dél-Korea saját nukleáris és hagyományos fegyverzeti képességekkel rendelkezik Észak-Korea ellen, ami irrelevánssá tenné az USA kiterjesztett elrettentésének célját. Ennek eredményeképpen Dél-Korea saját nukleáris fegyverek beszerzése csökkentené az amerikai befolyást a Koreai-félsziget ügyeiben.

Mindezeken túl a NATO-val ellentétben az USA kétoldalú biztonsági megállapodást hozott létre kelet-ázsiai szövetségeseivel. Dél-Korea nukleáris arzenálja valószínűleg arra ösztönözné Japánt, hogy saját nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Ez a kelet-ázsiai régió biztonsági szövetségének átrendeződéséhez vezethet. Csung in Mun és Joung Deok Sin dél-koreai szakértők szerint  „az amerikai hegemóniát a régióban nukleáris fölénye támasztja alá, így nagyon valószínűtlen, hogy az USA megengedné Japánnak és Dél-Koreának, hogy atomfegyverrel rendelkezzen”.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG