5p

Az észak-koreai nukleáris fenyegetések növekedése és az USA kelet-ázsiai biztonsági kötelezettségvállalásának feladásától való félelme megdöbbentő kijelentéshez vezetett a dél-koreai védelmi miniszter részéről. Washington azonban fenntartásokkal bír ezzel kapcsolatban. Káncz Csaba jegyzete.

Dél-Korea új védelmi minisztere nyitottságának adott hangot abban a tekintetben, hogy országa saját nukleáris arzenált fejlesszen ki. A múlt pénteken hivatalba lépett Kim Jong-Hjun védelmi miniszter leszögezte, hogy „minden lehetőségnek” nyitva kell maradnia, ha az Egyesült Államok nukleáris védelme megszűnne.

Ezzel ő lett az első hivatalban lévő dél-koreai védelmi miniszter, aki nyilvánosan felvetette a nukleáris fegyverkezés gondolatát. Korábban – még akadémikusként – felszólította a szöuli kormányt, hogy fejlesszen ki saját fegyvereket Észak-Korea ellen, mivel szerinte hazájának „nincs túlélése vagy jövője” saját elrettentő ereje nélkül.

Jun Szogjol dél-koreai elnök eddig keményen ellenállt annak, hogy országa atomfegyvert fejlesszen ki
Jun Szogjol dél-koreai elnök eddig keményen ellenállt annak, hogy országa atomfegyvert fejlesszen ki
Fotó: MTI / EPA / Will Oliver

A megjegyzései ellentétbe kerültek új főnöke, Jun Szogjol elnök korábbi ígéreteivel, miszerint Dél-Korea nem fog saját arzenált fejleszteni. A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője az Amerika Hangjának nyilatkozva elmondta, hogy „nem történt változás Dél-Korea nukleáris fegyverekkel kapcsolatos elvében vagy álláspontjában”. Hozzátették azonban, hogy „ha nem tudjuk garantálni az állam túlélését és biztonságát, akkor minden eszköz és módszer nyitva áll”.

Mi áll a háttérben?

Az észak-koreai nukleáris fenyegetések növekedése és az USA kelet-ázsiai biztonsági kötelezettségvállalásának feladásától való félelme aggodalomhoz vezetett a térségbeli szövetségesek körében. Az, hogy Donald Trump korábbi elnök alatt meghiúsult Észak-Korea közeledése az Egyesült Államokhoz, és Phenjan idén „ellenséges államnak” minősítette Dél-Koreát, tovább rontotta a biztonsági helyzetet a Koreai-félszigeten.

Az elmúlt hónapokban a dél-koreai saját atomfegyverek iránti támogatása is megnőtt a közvéleményben. Mindazonáltal a dél-koreai atomfegyverek kifejlesztése dominóhatással járhat, mivel a kelet-ázsiai térségben nukleáris fegyverkezési verseny alakulhat ki, és Észak-Korea is fogadkozik, hogy tovább növeli nukleáris képességeit.

Putyin elnök júniusi észak-koreai látogatásának hátterében felerősödtek a dél-koreai „nukleáris opciók” iránti felhívások. Az Észak-Korea és Oroszország közötti „átfogó stratégiai partnerség” megkötése, amely magában foglalja a kölcsönös katonai segítségnyújtást a két ország bármelyikét érő támadás esetén, komoly aggodalmat keltett Dél-Koreában. Egy korábbi amerikai tisztviselő megjegyzése, miszerint Dél-Korea az észak-koreai–orosz kapcsolatok elmélyülése miatt saját nukleáris elrettentésre törekszik, szintén nagy érdeklődést váltott ki a kérdésben.

Nemrégiben egy államilag finanszírozott dél-koreai agytröszt, az Institute for National Security Strategy (INSS) egy olyan jelentéssel állt elő, amely szerint Dél-Koreának szüksége van saját nukleáris fegyvertechnológiára. Dél-Koreában egyre több politikus is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országnak szüksége van nukleáris fegyverekre. A kormányzó Népi Erő Párt (PPP) konzervatív vezetőinek egy csoportja létrehozta a „Mugungva Fórumot”, hogy ezt a követelést hangoztassa.

Eközben Szöul július 11-én megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal a „nukleáris elrettentés és nukleáris műveletek irányelveiről a Koreai-félszigeten”, amelynek célja Dél-Korea hagyományos erőinek „integrálása” az amerikai nukleáris fegyverekkel. Ez az új paktum Dél-Korea és az Egyesült Államok között a Phenjan és Moszkva között nemrég aláírt kölcsönös védelmi szerződés hátterében intézményesült. Észak-Korea élesen reagált a Dél-Korea és az USA közötti megállapodásra, és Phenjan még azzal is fenyegetőzött, hogy növeli nukleáris arzenálját.

De miért ellenezné ezt az USA?

A koreai háború fegyverszünettel és nem békeszerződéssel zárult 1953-ban, ami azt jelenti, hogy a két Korea technikailag még mindig háborúban áll. A két Korea közötti folyamatos konfliktus indokolja, hogy az USA mintegy 28 500 amerikai katonát állomásoztasson Dél-Koreában. Figyelemre méltó, hogy még a koreai háború hét évtizede után is az Egyesült Államoké a dél-koreai hadsereg háborús műveleti irányítása (OPCON).

A Koreai-félsziget egyedülálló geostratégiai elhelyezkedése miatt a történelmi idők óta a térség nagyhatalmai rivalizálnak egymással. Hans M. Kristensen és Robert S. Norris regionális szakértők véleménye szerint „az Egyesült Államok nem csupán kedves gesztusként védi Dél-Koreát, hanem azért, mert fontos és tartós gazdasági és biztonsági érdekei vannak a térségben”. Dél-Korea saját nukleáris és hagyományos fegyverzeti képességekkel rendelkezik Észak-Korea ellen, ami irrelevánssá tenné az USA kiterjesztett elrettentésének célját. Ennek eredményeképpen Dél-Korea saját nukleáris fegyverek beszerzése csökkentené az amerikai befolyást a Koreai-félsziget ügyeiben.

Mindezeken túl a NATO-val ellentétben az USA kétoldalú biztonsági megállapodást hozott létre kelet-ázsiai szövetségeseivel. Dél-Korea nukleáris arzenálja valószínűleg arra ösztönözné Japánt, hogy saját nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Ez a kelet-ázsiai régió biztonsági szövetségének átrendeződéséhez vezethet. Csung in Mun és Joung Deok Sin dél-koreai szakértők szerint  „az amerikai hegemóniát a régióban nukleáris fölénye támasztja alá, így nagyon valószínűtlen, hogy az USA megengedné Japánnak és Dél-Koreának, hogy atomfegyverrel rendelkezzen”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Súlyos döntést hoztak Washingtonban – ez nagyon sok embernek fájni fog a világon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:31
Az amerikai képviselőház éles politikai viták után péntek hajnalban elfogadta a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt.
Nemzetközi Telefonált Zelenszkij – újabb francia szupergépeket kaphat Ukrajna
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:31
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közösségi oldalain nyilvánosságra hozta, hogy pénteken telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel.  
Nemzetközi Megint lecsaptak az orosz drónok Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 17:07
Az orosz hadsereg dróntámadást hajtott végre péntek reggel, az éjszakai csapás után a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Kamjanszke járás ellen, egy férfi és egy nő életét vesztette, 11 ember pedig megsérült – közölte Szerhij Liszak, a régió kormányzója a Telegramon.
Nemzetközi Ki nem találná, melyik európai országban a legzsúfoltabbak a börtönök
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 15:31
Továbbra is növekvő túlzsúfoltság jellemzi az európai börtönöket, ami a tagországok egyharmadában komoly kihívást jelent – közölte az Európa Tanács pénteken.
Nemzetközi Illegális bevándorlás: szigorít az EU a schengeni határokon
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 14:46
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta a schengeni külső határellenőrzés szigorítását és felgyorsítását lehetővé tevő úgynevezett digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES) fokozatos elindítását hat hónapon belül – közölte az uniós tanács pénteken.
Nemzetközi Belgium is bekeményít a bevándorlókkal szemben
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 13:31
A belga szövetségi parlament csütörtök éjszaka elfogadta a családegyesítési szabályokat szigorító migrációs jogszabályt is, amelyet Anneleen Van Bossuyt menekültügyi és migrációs miniszter terjesztett elő.
Nemzetközi Izrael több helyen a földig rombolja, ami Gázából megmaradt
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:13
Izrael több ezer épületet rombolt le Gázában, mióta márciusban kilépett a Hamásszal kötött tűzszünetből, és az elmúlt hetekben egész városokat és külvárosokat – amelyek egykor több tízezer embernek adtak otthont – rombolt le.
Nemzetközi Megvan az oroszokkal szembeni 18. uniós szankciós csomag – az Orbán-kormány sem vétózott
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:40
Az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint ez az eddigi egyik legszigorúbb retorzió.
Nemzetközi 16 éves választási korhatár: kitaposott utat követnének a britek – kedvet kaphat a Fidesz is?
Kormos Olga | 2025. július 18. 10:12
A brit kormány 16 évre csökkentené a választási korhatárt. Európában ez lenne a hatodik ország, ahol a fiatal szavazóknak nagyobb jogosítványt adnának. 
Nemzetközi Nagyon kiakadt az Orbán-kormányra a lengyel külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 07:05
Radoslaw Sikorski szerint Magyarország barátságtalan cselekedet hajtott végre.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG