Ukrajna megtiltotta a 60 év alatti felnőtt férfi állampolgárainak, hogy elhagyják az országot az azt ért orosz invázió után, 2022 februárjában. Ezt a szigorú korlátozást 2025 augusztusában enyhítették a 18-22 évesek számára, akik már külföldre távozhatnak. A fiatal férfiakat eddig sem hívták be a hadseregbe, a behívás kezdetben 27 évtől kezdődött, amit 2024 áprilisában 25 évre csökkentettek.
Az ukrán törvényhozók által májusban nyilvánosságra hozott adatok szerint 45 ezer férfi hagyta el illegálisan az országot a tilalom életbe lépése óta. Sokan közülük a sorkötelezettség elől menekültek – és ez egyre súlyosabb problémát jelent, mivel Ukrajna nehezen tudja feltölteni a haderejét – írja a Radio Free Europe.
Fotó: Wikipédia/Visem
Egy személyes példa
Egy névtelenséget kérő férfi a Current Time online újságnak elmondta, hogy öt évvel ezelőtt ejtőernyős egységhez csatlakozott, abban bízva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képes lesz tárgyalásos úton véget vetni az Oroszország által támogatott, a terület elszakadását célul kitűző szakadár erők elleni harcoknak a kelet-ukrajnai Donbász térségében, ahol addigra, a 2014 óta folyó harcokban már mintegy 13 ezer ember vesztette életét.
„Akkoriban úgy tűnt, hogy hamar vége lesz mindennek. Zelenszkij hatalomra került [2019-ben], és megígérte, hogy akár az ördöggel is egyezséget köt, ha ezzel békét hozhat” – mondta a légidesszantos. – „Amikor kitört a [teljes körű] háború, rájöttem, hogy három lehetőségem van: rokkantság, lelki összeomlás vagy halál. De volt egy negyedik is: a dezertálás.”
Miután elhagyta egységét, a román határ felé vette az irányt, és néhány hétig bujkált egy bérelt házban az ukrán oldalon, az embercsempészekre várva.
„Egyik éjjel autóval jöttek értem. Elvittek a határhoz. A Tisza folyó – amely Ukrajna nyugati határának egy részét képezi – szó szerint 15 méterre volt tőlem” – mondta. – „Ott álltam a szabadság kapujában. A folyóhoz futottam, és úsztam. Csak körülbelül 30 métert kellett megtennem, és már a román oldalon voltam.”
Büntethetetlen gyermekek
A határőrök drónokat és rejtett, automata kameracsapdákat használnak az erdők és kukoricaföldek megfigyelésére ebben a térségben. A legtöbb illegális határátlépési kísérlet éjszaka történik. A folyó mellett szögesdróttal megerősített kerítés is húzódik – de ez sem mindig akadályozza meg az embereket az átkelésben. Azokat, akiket illegális határátlépési kísérleten kapnak, pénzbírsággal büntetik, és gyorsan a katonai toborzópontokra vihetik.
Az embercsempészek akár kilenc év börtönbüntetésben is részesülhetnek. Épp ezért nem büntethető gyermekeket használnak a szökevények átvezetésére. „Az ő feladatuk általában az utolsó szakasz, ami nagyjából 3–5 kilométer. Háromtól nyolc főig terjedő kis csoportokat vezetnek vékony ösvényeken, ahol jól ismerik a határ menti területet” – mondta Kosztyantin Lesznyik, a csernovici határőregység egyik vezető tisztje.
Engedély nélküli távollét és bizonyított dezertálás
A macska-egér játék Ukrajna nyugati határain, a sok szökés is oka annak, hogy Kijev háborús erőfeszítéseit egyre inkább megnehezíti a katonahiány. Oroszország teljes körű inváziója során ukrán katonák tízezrei estek el, és több százezren megsebesültek.
A dezertálás, és az engedély nélküli távollét (AWOL) is komoly gondot okoz: az ukrán főügyészség adatai szerint 2025 első hónapjaiban több mint 110 ezer illegális eltávozás ügyében indult vizsgálat – ez meghaladja az invázió kezdete óta összesen indított ügyek felét. Továbbá 2022 februárja óta több mint 50 ezer dezertálási ügyet is megnyitottak – írta az Ukrayinska Pravda.
A katonai szolgálat elől menekülők tömeges szökése egy másik problémára is rávilágít: a toborzás gyenge eredményeire, ami olykor oda vezet, hogy a férfiakat az utcáról hurcolják el. A sorozással szembeni ellenállást főként a sorozási hivatalokban tapasztalt korrupcióról szóló hírek, illetve az a tény is táplálja, hogy a jó kapcsolatokkal rendelkező személyek jogi kiskapukat találnak a behívás elkerülésére. 2024-ben például leleplezték, hogy kormánytisztviselők hamis rokkantsági igazolásokkal kerülték el a katonai szolgálatot.
„A saját hozzáállásunkkal tettük tönkre a mozgósítást” – summázta Oleh Szimoroz háborús veterán ügyvéd. – „Elvettük az emberek kedvét attól, hogy a hadseregben szolgáljanak.”
Fotó: MTI/EPA
Az enyhítés hatása
Közel 100 ezer harcképes korú férfi menekült el Ukrajnából az augusztusi enyhítést követő két hónapban, miután Volodimir Zelenszkij lehetővé tette a fiatal férfiak számára az ország elhagyását. Csak a lengyel határőrség közlése szerint augusztus óta 99 ezer, 18 és 22 év közötti ukrán férfi lépte át a határt. Ez hatalmas ugrás ahhoz a 45 300 főhöz képest, akik az augusztus előtti fél évben érkeztek Lengyelországba – írja a Daily Mail.
Az új politikát részben azért vezették be, hogy a családok ne küldjék tizenéves fiaikat 18. születésnapjuk előtt külföldre. Kijev abban reménykedik, hogy ha a fiataloknak nagyobb szabadságot biztosítanak, akkor visszatérnek, és később önként harcolnak hazájukért.
Nyomás Németországon, Lengyelországon
A fiatal ukrán férfiak azonban Európába menekülnek egy olyan időszakban, amikor a migráció körüli feszültségek magasak. Németország, amely sokáig a laza bevándorlási szabályairól volt ismert (az új német kancellár, Friedrich Merz szigorított ezeken), nyomás alatt áll, hogy fellépjen az ukránok növekvő számával szemben. A hetente érkező 18 és 22 év közötti ukrán férfiak száma szeptember közepére 19-ről több mint ezerre ugrott. Októberre ez a szám heti 1400 és 1800 közé nőtt, jelentette a BR24 bajor hírportál.
Eközben a szélsőjobboldal felszólította Berlint, hogy függessze fel az ukrán menekülteknek nyújtott segélyeket, és állítsa le Zelenszkij katonai támogatását.
Jürgen Hardt, a jobboldali CDU párt külügyi és külpolitikai vezetője a Politico magazinnak kijelentette: „Nem áll érdekünkben, hogy a fiatal ukrán férfiak Németországban töltsék az idejüket ahelyett, hogy megvédenék az országukat. Ukrajna maga hozza meg a döntéseit, de a törvény legutóbbi változása kivándorlási trendhez vezetett, amellyel foglalkoznunk kell.”
Németország és Lengyelország messze a legtöbb ukrán menekültet fogadja be az Európai Unión belül. Az Eurostat adatai szerint mintegy 1,2 millió ember, aki Oroszország 2022 februári, teljes körű inváziója után menekült el Ukrajnából, Németországban él, közel egymillió pedig Lengyelországban — ez a védett státuszú ukránok több mint felét jelenti az unióban.
Fotó: MTI/EPA/PAP/Jarek Praszkiewicz
Bár az ukránok a lengyel munkaerő több mint 6 százalékát adják, és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a szélsőjobboldali politikusok azt állítják, hogy túl sok szociális juttatást kapnak.
A lengyel szélsőjobboldali Konföderáció párt nyilatkozatban is kijelentette: „Lengyelország nem lehet továbbra is menedékhely több ezer olyan férfi számára, akiknek a saját hazájukat kellene megvédeniük, de inkább a lengyel adófizetőket terhelik a dezertálásuk költségeivel.”
Emberi jog a szolgálat-megtagadás
A nemzetközi jog szerint a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadásához való jog emberi jog. A gyakorlatban azonban gyakran figyelmen kívül hagyják vagy korlátozzák ezt – írja a Deutschlandfunk.
Ukrajnában a katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadásához való jogot teljesen felfüggesztették a háború kezdetekor, 2022. február 24-én.
Jelenleg körülbelül 200 ezer hadköteles korú ukrán férfi él Németországban, és több mint 600 ezer az EU-ban. Továbbra is vitatott, hogy a katonai szolgálat lelkiismereti okokból történő megtagadása menedékjogot jelenthet-e számukra. Egyesek jogos védelemnek tartják ezt, míg mások kitoloncolást követelnek, például hamisított okmányokkal való szökés vagy vesztegetés esetén.
A katonai vonatkozáson túl a dezertálás alapvető politikai és etikai kérdéseket is felvet: ha sokan élnek a szolgálat megtagadásának jogával, egy ország önvédelmi képessége is megkérdőjeleződik: ez a dilemma az egyéni szabadság és a kollektív biztonság között.
