Orbán Viktor: nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával

14 óra után pár perccel kezdődött el Orbán Viktor miniszterelnök október 23-i beszéde a Kossuth téren, a nagyjából egy órás ünnepi műsort követően.

„Ez már az űrből is látszik” – kezdte Orbán Viktor, aki a Kossuth téren megjelenteket a „szabadság vándoraiként” köszöntötte. Majd az 1956-os hősöket, a „pesti srácokat, lányokat, munkásokat, édesanyákat” olyan hősöknek nevezte, akik nem „vágytak hősökké lenni, csak védték a sebzett hazát.”

Magyarország nem felejt, nem engedi el hősei kezét, és bármikor kész újakat teremteni – tette hozzá, majd a Békemenetet Európa legfontosabb politikai mozgalmaként aposztrofálta, amelynek tagjai képesek voltak 16 évig („és még ki tudja, meddig”) megvédeni a hazát, és a hatalomban tartani „Európa egyetlen keresztény-konzervatív, nemzeti kormányát”.

Orbán Viktor szerint 1956 nem csupán néhány nap a múltban, hanem az a pillanat, amikor egy nemzet újra hinni mert magában. Úgy véli, hogy az október 23-i események nélkül nem lett volna 1968-as prágai tavasz, Lengyel Szolidaritás Mozgalom, nem omlott volna össze a berlini fal és a szocialista világrend sem hullott volna darabjaira. A miniszterelnök szerint 1956 üzenete egyetemes emberi üzenet, aminek lényege, hogy minden nemzet megérdemli, hogy szabadságban és méltóságban éljen. Mégis magunkra maradtunk – tette hozzá –, a magyarok mindig többet adnak a világnak, mint amit kapnak tőle.

Brüsszel és Ukrajna

„Brüsszel úgy döntött, háborúba megy” – vezette fel a beszéd szorosan az Európai Unióról és Ukrajnáról szóló részét Orbán Viktor. A miniszterelnök az idén márciusban Londonban, Keir Starmer brit miniszterelnök védnöksége alatt megalakult, Ukrajnát a honvédő háborújában segítő hajlandók koalíciójára azt mondta: „hajlandóak másokat elküldeni a háborúba meghalni”.

Hozzátette, hogy az Európai Unió eddig 185 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására, és most újabb „tízmilliárdokat szeretnének kihúzni az európaiak, köztük a magyarok zsebéből”. A kormányfő szerint, ha Donald Trump lett volna az elnök az előző ciklusban, nem is tört volna ki az orosz-ukrán háború, most pedig ha Brüsszel nem akadályozná az amerikai elnök békemisszióját, már vége lenne annak. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az Európai Unióban ma csak Magyarországon képzelhető el egy békecsúcstalálkozó az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Orbán szerint Brüsszel kifogyott a pénzből, nagymúltú ipari gyárak zártak be, Ukrajna támogatása magas energiaárakat és inflációt hozott. A miniszterelnök hozzátette: amíg tart a háború, nem lehet gazdasági fellendülést várni. Kiemelte, hogy szerinte csoda, hogy ilyen körülmények között képesek Európa legnagyobb otthonteremtési programját és legnagyobb adócsökkentő programját végrehajtani. 

„Ukrajna nem szuverén ország, a sorsa mások kezében van. Európa a régi gyarmattartó logika mentén az ország felosztásán dolgozik” – tette hozzá. Ami Ukrajna európai uniós tagságát illeti, Orbán úgy fogalmazott: „stratégiai partnerség igen, európai uniós tagság nem. Nem akarunk egy szövetségi rendszerbe tartozni Ukrajnával sem katonai, sem gazdasági értelemben”.

Arról is beszélt, hogy a magyarok nem akarnak háborúba menni, és nem akarnak meghalni Ukrajnáért. 

A jövő évi választások

Orbán Viktor a beszéde utolsó harmadában az öt hónap múlva esedékes választásokra is kitért. A kihívó Tisza Pártot és Magyar Pétert (akiknek a nevét nem említette szó szerint) ismét Brüsszel bábjainak nevezte. Szerinte Brüsszel ma nem segítség, hanem a veszedelem, akik pedig a kormányváltást támogatják, valójában a háborút támogatják.

Orbán hozzátette: a kormánypárti szavazóknak beszélniük kell „a megtévesztett magyarokkal”. Majd külön a fiatalokhoz szólt, mondván „ébredjetek, lázadjatok, vár a hazátok!” Az igazi fenyegetést szerinte Brüsszel és az Európai Unió mesterterve jelenti, aminek Budapesten is „megvannak a slim fit szekértolói”.

A miniszterelnök a beszédét azzal zárta, hogy Magyarországon béke lesz, mert békét akarunk, a magyarok szabadságra születtek. Ahogy Budapest 1956-ban az európai szabadságharc, úgy ma az európai béke fővárosa kell, hogy legyen, fogalmazott. 

Magyar Péter, a Tisza Párt elnökének beszédéről szintén olvashatják majd tudósításunkat.