A magas infláció ellen tenni kell, meg kell takarítani, így a kötvények, kötvényalapok szerepe nagyon felértékelődött az utóbbi időben. Ezt a kisbefektetők is látják?
Viszonylag gyorsan megértette az ügyfélkörünk, hogy a rövid futamidejű kamatok milyen sokat emelkedtek az elmúlt két évben, és hogy ezt ki lehet használni a befektetési alapokkal is. Rengeteg pénz szinte azonnal bejött az alacsony kockázatú rövid kötvényalapokba, mert ezek gyorsan átárazódtak. Szinte egyből tudták követni a megemelkedett jegybanki kamatszintet.
Kicsit olyan ez, mintha visszatértünk volna a 10-15 évvel ezelőtti időszakba, amikor ezek az alapok nagyon népszerűek voltak és hatalmas vagyon felett rendelkeztek. Amíg nagyon alacsony volt az infláció, sok befektető gondolta, hogy nem veszít túl sokat, ha a pénzét a folyószámlán hagyja. Így a reálkamat sem volt annyira mínuszos.
A hosszabb futamidők nem is érdeklik őket?
Mára nagyjából az is kezd nyilvánvalóvá válni, hogy a kamatok nagy valószínűséggel elérték már a tetőpontjukat, mint ahogy az infláció is elkezdett lefelé csorogni az utóbbi pár hónapban. Emiatt megint elindult egy kisebb átrendeződés, a kicsit magasabb kockázatú, hosszabb futamidőkkel operáló portfóliók, alapok felé is elkezdett menni a pénz.
Mert az a várakozás a piaci szereplők és a lakossági ügyfelek körében is, hogy az infláció valószínűleg csökkenni fog, így a kamatok is csökkenni fognak. Viszont ezekkel a hosszabb futamidőkkel hosszabb időtávra lehet rögzíteni a jelenlegi attraktív hozamszinteket.
Kell orientálni a kisügyfeleket? Tudják, mit szeretnének? Vagy eddig például rövid kötvényalapot ajánlottak nekik, most meg inkább hosszút?
A hosszú kötvényalapokat nem feltétlenül ismerik vagy keresik, mert a kimondottan hosszú kötvényalapok árfolyama eléggé nagy ingadozást mutat. A legtöbb lakossági befektető általában nem akarja felvállalni ezt a volatilitást. Ráadásul sok évvel ezelőtt volt egy hosszú időszaka a magyar piacnak, amikor a hosszú kötvényalapok a magasabb kockázat ellenére sem voltak képesek többet hozni, mint a rövidek.
Talán hiányzik egy olyan kategória, hogy közepes futamidejű kötvényalap?
Az Erste kínálatában van olyan rövid kötvényalap, ami nem pénzpiaci jellegű, hanem kicsit hosszabb, jellemzően 1-2-3 éves futamidőkkel operál. Ilyen az Erste Kamatoptimum Alap. Illetve van a szabad futamidejű kötvényalap vagy rugalmas kötvényalap kategória, ami nálunk most újra eléggé népszerű. Az Erste Abszolút Hozamú Kötvény Alap egyébként már tíz évvel ezelőtt is népszerű volt, de aztán a nullás hozamkörnyezetben nyilván csekély volt a vonzereje.
Az eddigi befektetési teljesítménye mindenesetre önmagáért beszél, és hosszabb távon valószínűleg magasabb hozamot tudnak termelni az ilyen alapok, mint a nagyon rövid futamidejű konstrukciók.
Mennyire állíthatjuk, hogy a jelenleg kapható kötvényjellegű befektetések a következő egy-két évben az infláció felett hoznak?
Ennek van realitása, de az infláció lefutása kapcsán elég nagy a bizonytalanság. Amit kormányzati szinten is valósággal megígértek, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció, arra valóban van esély. Legalábbis gyakorlatilag biztosra lehető egy nagy lassulás az inflációban a második félévben. Viszont a folytatást 2024-től elég nagy homály övezi.
A legtöbb elemző azzal számol, hogy folytatódik az infláció csökkenése, de kétséges, hogy lendületesen három százalékig fog visszasüllyedni, ami a jegybanki cél környékén lenne, vagy magasabb szinten ragad. Ezt a bizonytalanságot egyébként mindenhol látjuk, az USA-ban vagy az Eurózónában is. Így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a következő egy-két évben a kötvénybefektetések képesek lesznek pozitív reálhozamot termelni. Ezt az is befolyásolja, hogy a kötvénypiacon a jelenlegi kiemelkedően magas hozamszintek normalizálódása milyen sebességgel fog lezajlani.
Van rá esély, hogy egy hosszú, magas inflációjú periódus kezdődik, mint szinte az egész 70-es, 80-as, 90-es években?
Esély éppen van rá, de nekünk nem ez az alapforgatókönyvünk. Meg az sem, hogy ez az időszak ilyen hosszú ideig fog tartani. De vannak olyan tényezők, amik alapján az infláció nagy eséllyel nem fog visszatérni abba az alacsony tartományba, ahol voltunk az utóbbi években, eltekintve persze az utolsó egy évtől. Ennek szerintem kimontottan nagy a valószínűsége.
Miután úgy látszik, csak a bizonytalanság biztos, mivel tudnák a befektetők a magyar kötvényportfóliójukat diverzifikálni? Devizákkal, árupiaccal, ingatlannal?
A diverzifikáció szempontjából ezek természetesen mind szóba jöhetnek. De ha egyéb eszközosztályok felé mozdulunk el, akkor először a hazai részvényeket emelném ki. Egyrészt mert fizikailag közel van ez a piac, másrészt pedig rendelkezünk egy nagyon jó hazai részvényalappal, az Erste Stock Hungary-val, amely idén díjat is nyert a Privátbankár Alapkezelő Klasszis gálán.
De önmagában ez kevés lenne, ha a magyar részvénypiac amúgy nem rendelkezne jó kilátásokkal, akkor nem ajánlanám ezt a terméket. Viszont mi úgy gondoljuk, hogy a magyar részvénypiacnak, eltekintve a szélsőségesen rossz forgatókönyvektől, elég jó kilátásai vannak a következő évekre.
Több tényező is említhető, amelyek ezt alátámasztják. Nagyon olcsó a piac a hagyományos részvénypiaci értékeltségi mutatók szerint. Ami a hazai kötvénypiacoknál fennáll, az a hazai részvénypiacra is igaz, tehát nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsonyak az értékeltségi mutatók. Sőt, történelmi visszatekintésben, a magyar piac korábbi időszakaihoz képest is.
A BUX index most alig több mint 5-ös P/E hányados, azaz árfolyam/nyereség ráta mellett forog, a hosszú távú átlag pedig tíz környékén van. A nemzetközi piacokon ez a mutató sokkal magasabb szinteken mozog, tehát bőven van tér a felzárkózáshoz.
A részvények értékelése a kamattal is összefügg. Ha a Magyar Nemzeti Bank csökkenti a kamatokat, akkor az nagy ugrást okoz a BUX indexben is?
A magas kamatkörnyezettel nem feltétlenül járt rosszul mindenki, például a bankok kifejezetten profitálhattak belőle. Ezzel együtt mindenképp segít a kamatcsökkentés a részvényeknek, ám sok olyan egyéb tényező is volt mostanában, ami hátrányosan érintette a hazai részvénypiacot. Például az összes hazai blue chip részvényt érintik a különadók, és amennyiben ezeket majd kivezetik, akkor az önmagában elég komoly átértékelődési potenciált biztosítana a piacnak.
A másik fontos tényező a Magyarország és az Európai Unió között folyó huzavona az uniós pénzekről. Mi azt gondoljuk, hogy mind a kettő kedvező irányba fog változni. Tehát a különadókkal, és az EU-val folyó tárgyalásokkal kapcsolatban is lesz előbb-utóbb pozitív eredmény.
Ki fogja venni a magyar részvényeket, ha ezek a pozitív forgatókönyvek bekövetkeznek?
A kockázatok miatt korábban sok külföldi befektető vagy kivonult innen, vagy legalábbis nagyon nagy mértékben leépítette a pozícióit. Az OTP esetében például jelenleg a kinnlévő részvények 50 százaléka belföldi tulajdonosoknál van, ami korábban nem fordult elő, mindig a külföldi befektetők voltak jelentős többségben. Eltűnt egy elég nagy támogató erő a hazai részvénypiac mögül.
Merre tovább, forint? Lesz még 430 az euró? Érdemes devizában megtakarítani?
Amíg ez a magas kamatkörnyezet fennáll, és szélsőségesen rossz forgatókönyvekre nem kerül sor, akkor a közeljövőben mi nem számolunk jelentősebb forintgyengüléssel.
Azt gondolom, ahhoz, hogy a forint tovább erősödjön, igazából két fontosabb feltételnek kell teljesülnie. Az egyik, hogy a kamatszint ne csökken túlságosan gyorsan, a piac által várt elég jelentős kamatcsökkentés fokozatos, folyamatos legyen. A forint további trendszerű erősödését az tudná veszélyeztetni, ha a jegybank nagyobb lépéseket tesz, mint amire a piac számít.
A másik fontos tényező a gázár, ami most ugyan kikerült a figyelem középpontjából, de nem múlt el a veszély. Például kedvezőtlenebb időjárási körülmények között vagy mondjuk a kínai gazdaság kereslete miatt a második félévben ismét jóval magasabb szintekre ugorhatnak fel a gázárak, ami megint leronthatja a magyar külső egyensúlyi mutatókat.
A devizák erejére a kormányzat is hatalmas befolyással tud lenni.
A magyar gazdaságpolitika valószínűleg szeretné valamilyen szinten viszonylag stabil pályán tartani a forintot. Nem valószínű, hogy támogatná a villámgyors további forinterősödést, mert az az exportőröknek nem lenne túl jó. Nyilván azt is igyekszik minden erővel akadályozni, hogy ismét durva, drasztikus gyengülés következzen. Úgyhogy én igazából azt tartanám a legvalószínűbbnek, hogy amíg ez a fokozatos kamatcsökkentési pálya folytatódik, az a forint további trendszerű, lassú erősödését fogja támogatni. De nem számítanék drámai forint erősödésre. A volatilitás valószínűleg magas maradhat, nagy kilengések továbbra is jöhetnek a forintnál.
Akkor ne vegyünk devizát?
Ha bármilyen külső vagy belső sokk éri a piacokat, akkor az valószínűleg mindig komoly forintgyengülést fog eredményezni, bár valószínűleg csak átmenetileg. Így jelenleg legfeljebb diverzifikációs céllal érdemes devizában megtakarítani. Vagyis a tőkeerős befektetőnek, tőkéje egy részével, a szélsőségesen rossz forgatókönyvek elleni védelemként.
Ha ezeket a forgatókönyveket kizárjuk, akkor viszont valójában nem. A magas euró/forint, dollár/forint kamatkülönbözet miatt még a devizaeszközöket is célszerű inkább a forinttal szemben lefedeznie annak, akinek erre van lehetősége. Például egy globális részvényportfóliónál is érdemes lehet a devizakockázatokat kiküszöbölni.
A devizafedezeti ügyleteken ugyanis a magas kamatszint miatt sok pluszhozam termelődik. Van olyan alapunk, amely ezt a stratégiát követi, az Erste Stock Global HUF egy globális kitettséggel rendelkező részvényalap, mely minden devizapozícióját lefedezi a forinttal szemben, így a részvények árfolyamváltozásából származó eredményt a fedezeti ügyletek hozama növeli..
Gyakran nyert díjat az Erste Alapkezelő a vegyes alapjaival is.
A vegyes alapok a legkonzervatívabbak kivételével most nem túl népszerűek, hiszen a tavalyi év arról szólt, hogy a részvények, a kötvények, és szinte minden egyéb eszközosztály együtt esett, nem volt hova menekülni. Ezért a vegyes alapoknak is rossz volt a teljesítménye, általában nem töltötték be azt a funkciójukat, hogy meg tudják védeni az ügyfelek pénzét a piacok kilengéseitől.
Emiatt azt látjuk, hogy bár idén a kötvénypiaci kiáltások sokkal jobbak, mint mondjuk egy évvel ezelőtt, a tavalyi események még nyomasztják a befektetőket, és nem igazán bíznak ebben az eszközosztályban. Mi főleg a hazai kötvénypiaccal kapcsolatos eléggé optimista várakozásaink miatt úgy gondoljuk, hogy a vegyes alapok is jó fognak majd szerepelni.
A globális részvénypiacokkal kapcsolatban viszont rövidebb távon nem vagyunk annyira optimisták. Ezért a vegyes alapoknál célszerű megnézni, hogy pontosan milyen kitettsége van az adott alapnak.
Miért bizonytalanok a globális részvénypiaci kilátások?
A monetáris kondíciók szűkítése, tehát a kamatemelések, az eszközvásárlási programok visszavonása nyilván nem tett jót a részvénypiacoknak. Másrészt itt lebeg továbbra is a recesszió kockázata az amerikai gazdaság felett.
Már tavaly nyáron kezdte mindenki biztosra venni, hogy Európa recesszióba fog fordulni, és jó eséllyel Amerika is. Köszönhetően az enyhe télnek, a gázárak, energiaárak visszaesésének az európai recesszió átmenetileg lekerült a napirendről. Az amerikai nem, csak egyre tolódik. Ám nagy a valószínűsége, hogy előbb-utóbb mégiscsak be fog következni.
A nagy kérdés most igazából az, hogy mi fog előbb csökkenni, az infláció vagy a növekedés? Ha az infláció, az jó hír, mert akkor a jegybankok is elkezdhetik enyhíteni a szigorú monetáris politikát, és az jó lesz a növekedésnek. Ha viszont a növekedés lassul, akkor egy stagflációs forgatókönyv felé megy el a történet, ami nagyon rossz lesz a részvénypiacoknak.
Van remény arra, hogy a globális részvénypiacok idén jól fognak menni, de nagyon nagy valószínűséget nem adunk neki. Az év második felére beárazott kamatcsökkentésekkel kapcsolatban inkább szkeptikusak lennénk.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
