Így érdemes befektetni pár millió forintot

Horváth István

Privátbankár (P.): A K&H alapkezelő számos díjat nyert a Privátbankár Klasszis 2016 díjkiosztón, de a tőkevédett alapok területén mindenképp piacvezető, és a K&H Növekedés Plusz nyert a zárt végű tőkevédett alapok kategóriájában. Miért? Mit sikerült jól eltalálni?

Horváth István (H. I.): A méretünkből adódóan, amibe a KBC Assett Managementet is beleértem, nagyon nagy szereplőként, ha nem a legnagyobbként vagyunk jelen az európai piacon. Ez azt az ügyfeleink számára is előnyös helyzetet eredményezi, hogy azok a partnerek, akiktől a tőkevédett alapok létrehozásához opciókat veszünk, tudják, hogy nagyon nagy versenyben vannak. Tehát az összes nagy londoni és kontinentális befektetési bankház gyakorlatilag versenyez miattunk, értünk és rajtunk keresztül az ügyfeleink elégedettségéért is. Ez a helyzet így abszolút előnyt jelent az összes alapunknak és természetesen ügyfeleinknek is.

P.: Nagy tételben minden olcsóbb.

H. I.: Igen, tudják, hogy ha nem jegyeznek jó árat, akkor legközelebb nem fognak megbízást kapni. Versenyeztetés folyik, ami végeredményben az ügyfeleknek jó.

P.: Ez azt jelenti, hogy egyszerre indulnak hasonló profilú alapok Belgiumban, Németországban, Magyarországon és másutt?

H. I.: Nem, ettől még az opciók és az alapok egyediek, de az igaz, hogy ahogy Magyarországon is, úgy Belgiumban, Csehországban és más országokban is folyamatos a kínálat tőkevédett alapokból. Bármikor lemegyünk a bankfiókba, kapható legalább kettő-három.

Egy másik nagy előny, hogy nálunk az ügyfelek kezdettől fogva ismerik az összes kondíciót. Nincs olyan, hogy csak a jegyzés után derül ki, hogy mekkora is lesz a részesedés a mögöttes tőkepiaci mutatók teljesítményéből, 60 vagy 100 százalék.

P.: Azért a hozamhoz árfolyamemelkedés is kell, hogy volt ez a K&H Növekedés Plusz alap esetében?

H. I.: Pont azért, mert folyamatos nálunk a kibocsátás, nem volt olyan, hogy például 2008-2009-ben leálltunk volna, mert elbizonytalanodott a piac. Most az utolsó 2-3 évre visszatekintve nagyon jó lejáratok, évesített hozamok vannak, évi 6-8 vagy még több százalékkal. (Az alap 2012 tavaszán indult, előtte 2011 nyarán volt egy nagyobb tőzsdei korrekció a világ tőzsdéin – a szerk.)

Ez az alap azok között is kiemelkedik a maga 82,64 százalékos, nem évesített hozamával. (Mintegy három év alatt, ami évi 21,5 százalék – a szerk.) Ha egy ügyfélnek volt többféle alapja, pénzpiaci, részvényalap, tőkevédett alap és egyéb, akkor lehet, hogy egyik-másik nem teljesített jól a tavaly tavaszi részvénypiaci csúcs után jövő tőkepiaci turbulenciákban, de a lejáró tőkevédett alapja sokszor igen. Ebből is látszik, hogy igenis működik a kockázatmegosztás, a portfólió-megosztás.

P.: A garantált alapok nagy dilemmája lehet most, hogy ilyen alacsony kamatszint mellett hogyan lehet a tőkét is, a költségeket is és a plusz hozamot biztosító opciók árát is kigazdálkodni.

H. I.: Politikánk, amit, úgy tűnik, az ügyfelek is elfogadnak, az, hogy a részesedési ráták változatlanok maradtak a 70-100 százalékos sávban, de a korábbi 2-3 éves futamidőket megnyújtottuk, ma már a tőkevédett alapjaink nagy része öt éves. A vállalt fix kifizetések is háttérbe szorultak.

Alkalmazzuk egyes alapoknál azt a módszert is, hogy a tőkevédelem nem a teljes tőkére, hanem annak 95 százalékára terjed csak ki. Ez is az alacsony kamatkörnyezetből adódik. Ezt persze nem minden befektetőnek ajánljuk.

P.: Nyilván eső vagy egy helyben toporgó részvénypiacokon a garantált alapok sem tudnak majd jól teljesíteni.

H. I.: Ez igaz, ugyanakkor elképzelhető, hogy másféle eszközosztály fog jól teljesíteni, aminek majd örülhet a befektető. Ez a portfólió-építés lényege, ezt igyekszünk folyamatosan  a befektetők felé kommunikálni: osszák meg a kockázatot.

P.: Mekkora összegtől érdemes portfóliót építeni, mekkora a nyílt végű alapok jutaléka a bankcsoportnál, ami ezt sokszor behatárolja?

H. I.: Több millió forintos megtakarítás esetén egy gyakorlatilag nem is érzékelhető, általában fix 300-500 forint körüli jutalékról beszélhetünk a bankfiókokban.

P.: Százalékos forgalmi jutalék nincsen?

H. I.: Nincsen. De körülbelül 3-5 millió forintos megtakarítás alatt azt szoktuk javasolni a befektetőknek, hogy válasszanak a Válogatott vegyesalap-család különböző kockázatú tagjai közül a saját profiljuknak, kockázatvállalási képességüknek megfelelőt.

Aki rövid távon gondolkodik vagy nagyon óvatos, az vegyen Válogatott I.-et, aki hosszabb távon gondolkodik és kockázatkedvelőbb, az vegyen hármast vagy négyest. Ezeknél és más vegyes alapjainknál egy alapon belül meg lehet kapni a szükséges diverzifikációt. (Portfólió-megosztást.) Az óvatos vegyes alapok kategóriájában a Válogatott II. egyébként ezüstérmet nyert a Privátbankár Klasszis díjkiosztón.

Ha pedig valakinek több pénze van, nagyjából ötmillió feletti összegnél, már elgondolkodhat azon egy befektető, hogy saját magának építsen portfóliót, esetleg tanácsadója segítségével.

P.: Ha most egy kisbefektető bemenne a bankfiókba, és azt mondaná, ő közepesen kockázatkedvelő, akkor mit ajánlanának neki?

H. I.: Amint említettem, 3-5 millió forint alatt vegyes alapot. Az 5-10 millió forintos szinttől felfelé, de még a privátbanki szolgáltatás határa alatt pedig a K&H Iránytű nevű szolgáltatást ajánlanák neki. Ennél egy erre felállított külön csapat megfelelő módszerekkel, eszközökkel átnézi, mennyi tőkéje van, mibe van befektetve, milyen kockázatos, mik a céljai, és javaslatokat tesz neki, hogyan fektesse be.

P.: Számítógép készíti az ajánlást, vagy a szakemberek?

Arra figyelnek a kollégák, hogy legyen meg az egyensúly a kötvény-, részvény-, vegyes alap, esetleg pénzpiaci alapok között, és lehetőleg 2-3 tranzakciónál többet ne kelljen végeznie az ügyfélnek.

P.: A bankfiókokban dolgozó tanácsadókat az alapkezelő is képzi, előadássorozatokat tart nekik, ha jól tudom.

H. I.: Igen, ebbe nagyon sok energiát fektetünk, hisz nekünk is az az üzleti érdekünk, hogy a tanácsadó felkészült legyen. De ez tulajdonképpen a társadalmi felelősségvállalásunk része is, hiszen amennyire csak tudjuk, befektetési oldalról is edukálnunk kell az ügyfeleket. Egy jól képzett, szakértő tanácsadó pedig pozitív ügyfélélményt eredményez.

P.: Vannak az alapokban a részvényeken, kötvényeken kívül egzotikusabb befektetések is, mint vállalati kötvények, feltörekvő piaci részvények, ingatlanalapok jegyei?

H. I.: A vegyes alapjainkban előfordul. A Válogatott III-ban például nagyjából annyi a devizás eszköz, mint a forintos, és a devizás befektetések között van fejlett részvény, feltörekvő piaci részvény, fejlett kötvény, mint alapvető építőkockák. Nemrég úgy döntöttünk, hogy annyira sokat estek az olajárak, hogy a globális részvényeink egy részét olajrészvényekre cseréljük.

Ezeket éppen most adtuk el, ahogy jött fel az olaj ára 30 dollár alól 40 dollár fölé. Egy-egy sztorit időnként kiemelünk, színesítjük velük a portfóliót, egyenként csak a tőke 2-3 százalékáig. Korábban például kínai fogyasztáshoz kapcsolódó részvényeket vettünk. Voltak nemrég befektetési kategóriájú külföldi vállalati kötvényeink is.

P.: Sok éve halljuk, hogy most már nagyon alacsonyak a magyar kötvényhozamok. Eddig még mindig volt lejjebb és lejjebb. Meddig még?

H. I.: Az utóbbi egy évben folyamatosan túlsúlyozásra ajánlottuk a magyar kötvényeket, bár korábban volt olyan időszakunk is, amikor semleges volt az ajánlásunk. Tavaly sok olyan hír jött, költségvetési egyensúlyról, külső egyensúlyról, vagy éppen az MNB önfinanszírozási programjáról, amik támogatták a magyar állampapír-piacot.

Most készült el a második negyedévi ajánlásunk, ebben is azt javasoljuk az ügyfeleknek, hogy tartsanak magyar állampapírokból többet. Úgy gondoljuk, van még ebben tartalék. A K&H Aranykosár alapunk egyébként az „Év Legígéretesebb Rövid Lejáratú Kötvény Alapja 2016” címet nyerte el a Privátbankártól.

P.: Örök dilemma, hogy forintban, devizában vagy ezek valamilyen arányú keverékében takarékoskodjunk-e.

H. I.: Azt tapasztaltam, hogy ez az ügyfeleket is nagyon érdekli. Ám mi egyébként azt látjuk, sokkal fontosabb, hogy a nagy eszközosztályok, mint a részvény, kötvény, között hogyan súlyozunk. Hosszabb távon a deviza annyira sokat nem tesz hozzá és nem vesz el a teljesítményből.

Devizákra ajánlásokat nem szoktunk adni, bár előfordul, hogy nyitunk pozíciókat. Tavaly például a forint erősödésére játszottunk, amit aztán le is zártunk. Alapjainkban egyébként sokszor nem is euróbefektetés van, hanem más, például dollár vagy angol font. Amerikai részvényalapunkban például, amely a Privátbankár Klasszis 2016 harmadik díját nyerte, nyilván dolláros részvények vannak. Volt, hogy ennél a dollárkockázatot lefedeztük, és volt, hogy nem.

P.: Megnyerték az „Év Legdinamikusabban Növekvő Alapkezelője 2016” díjat is, ahol az alapkezelő piaci részesedésének növekedése volt a mérvadó. Az „Év Legjobb Hazai Részvénybefektető Alapja 2016” is a K&H Navigátor lett, a benne levő részvények mennyisége és állománynövekedése alapján.

H. I.: Ebben sok minden benne van, szeretnénk jó termékekkel jelen lenni, a tanácsadókat is jól felkészíteni. Egy kutatás kimutatta, hogy a nemzetközi hátterű bankokban bíznak leginkább az emberek.

Azt gondolom, hogy mi egyrészt elvégeztük a munkánkat, másrészt az ügyfelek is úgy látták, hogy itt megvan a megfelelő biztos háttér.

P.: Az hogy az utóbbi hónapokban megállt az alapok növekedése Magyarországon, sőt csökkent is a tőke, az a brókerbotrányok késleltetett hatása is lehet, vagy inkább az állampapírok elszívó hatása?

H. I.: A brókerbotránnyal én ezt már nem kötném össze. A tőkepiacok ingadozása viszont biztosan okozott elbizonytalanodást a befektetők egy részénél, főleg annál, akinek részvényalapja volt. A magyar részvények kivételével szinte minden más piac veszteséget okozott.

Valóban, itt a lakossági az állampapírok okozta verseny, ami olyan értelemben üdvözlendő, hogy az ügyfelek kegyeiért versenyzünk nagyon keményen. Előfordul, hogy a piac nem igazolja vissza az ügyfeleknek azt, hogy ha kockázat, akkor jobb hozamra tehet szert. Ha ez fél évig, egy évig így van, a piac nem támogató, akkor sokan feladják, és az állampapírok felé fordulhatnak. Csak meg kell nézni a statisztikákat, oda most ömlik a pénz.

P.: Pedig most még csökkentették is egyes lakossági állampapírok kamatát. De nagyon nehéz lehet egy olyan szereplővel versenyezni, aki a kamatot meglehetősen szabadon változtathatja elképzelései szerint.

H. I.: Hát igen. Ha árban nem is tudunk versenyezni, számunkra az a megoldás, hogy sokszínű szolgáltatásokat nyújtunk, amelyeket másutt nem ér el az ügyfél, mint a nyesz-számla vagy az életbiztosítás.

P.: Abszolút hozamú alapokról nem esett szó, pedig azok is népszerűek voltak mostanában.

H. I.: Mi korábban sok vegyes alapot hoztunk létre újításként, évekig az volt előtérben a csökkenő kamatok alternatívájaként. Azután tavaly év elején indítottunk abszolút hozamú alapot is, K&H Szikra néven.

P.: Mit üzenne a befektetőknek?

H. I.: Mostanában azt üzenjük sok csatornán, például a blogunkon, a Trendmonitor.hu-n is, hogy amikor olyan a piac, mint az utóbbi egy évben, és teszteli a befektetési stratégiánkat, akkor megnő a veszélye annak, hogy alapvető hibákat követünk el.

Mi próbáljuk megérteni, hogy merre mozognak a piacok a következő 3-6 hónapban. De a befektetők oldaláról ennél sokkal fontosabb az, hogy legyenek tisztában azzal, milyen időtávra, milyen kockázatot hajlandóak vállalni.

Mert ha ezeket elrontják, akkor jön az a gondolatmenet, hogy korábban úgy tűnt, öt évre tervezek, most meg kiderül, hogy három hónapra terveztem. Ekkor rossz helyzetben kell eladni, ami veszteséget okoz. Legyen mindenkinek saját befektetési stratégiája, ami nem arról szól, hogy részvény vagy kötvény, hanem arról, hogy milyen időtávra tervezek, és mikor alszom jól.

P.: Idegek is kellenek hozzá, nem? Hiába határozom el, hogy tíz évig tartok valamit, ha már egy év után nagyon viszket a tenyerem, eladnám, vagy azért, mert nagyon felment, vagy azért, mert nagyon lement...

H. I.: Ez előfordul, lehet azonban rajta segíteni. A behavioral finance, azaz pénzügyi viselkedéstudomány területén van egy módszer, amely során fejben megcímkézek dolgokat. Ez működik. Ha valamit nyesz-en vagy önkéntes nyugdíjpénztárban, esetleg tbsz-en tartok például, akkor az is kevésbé izgatja a fantáziámat, mert hosszú távú. Az idő a te barátod.