A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők

Varga Zalán

Privátbankár (P.): Az Erste Alapkezelő négy kötvényjellegű alapja is nyert díjat a Privátbankár.hu Klasszis díjkiosztóján, ezek szerint a kötvénybefektetés az erőssége?

Varga Zalán (V. Z.): Sokféle kötvényalapunk van, rövid és hosszú futamidejű, vagy abszolút hozamú, amely rugalmasan definiálja a futamidőt. Ez utóbbi arra szolgál, hogy minden körülmények között tudjunk jó hozamot elérni.

A kötvényalapok menedzselésenálunk tradicionálisan az egyik legfontosabb kompetencia, ezzel foglalkozó alapkezelőink tíz-húsz éves piaci tapasztalattal rendelkeznek. Másrészt egy nemzetközi cégcsoport része vagyunk, a bécsi Erste Asset Managementhez tartozunk, ahol szintén erős a kötvénypiaci orientáltság. Évek óta az élbolyban végeznek a kötvényalapjaink.

A kisbefektetők Magyarországon jellemzően az alacsony kockázatot keresik. Évekkel ezelőtt például a minimális rizikójú pénzpiaci alapok voltak a legnépszerűbbek, mivel rugalmasak voltak, ám többnyire a bankbetétek felett egy kicsivel volt a hozamuk. Ha pedig kicsit nagyobb kockázatot akartak vállalni az ügyfelek, a kötvényalapok jegyeit vették.

P.: Miért vagyunk ennyire kockázatkerülőek?

V. Z.: Az egyik oka az lehet, hogy Nyugat-Európában vagy Amerikában sokkal több a megtakarítás. Ha valaki kevés pénzből vésztartalékot gyűjtöget, akkor az a praktikus, ha nem vállal kockázatot. Az egy főre jutó megtakarítás Magyarországon eddig soha nem volt túl magas.

Az országban a tőkepiaci kultúrának sincsenek több évtizedes hagyományai, ezért a megtakarítók nagy része a bankbetéttel kezdett. Aztán jöttek a kicsit magasabb hozamú, de még mindig biztonságos pénzpiaci alapok. Ám miután a magyar kötvényekkel minimálisan magasabb kockázat mellett nagyobb hozamot lehetett elérni, mint egy pénzpiaci alappal, sokan érdeklődtek ezek iránt. Emiatt mi erre a szektorra nagyon erősen koncentráltunk.

P.: Nulla százalék közelében van a magyar alapkamat, sőt mínuszos az Eurózónás, ilyen környezetben hogy lehet még kötvényhozamot elérni? – vetheti fel egy tájékozottabb befektető.

V. Z.: Sokat változott a világ, pár éve még volt olyan kötvényalapunk is, amely egy év alatt húsz százalékot hozott. Tavaly már mérsékeltebbek voltak a kötvényhozamok, de még voltak. Egy-két éve már sokan azt hitték, hogy vége a kötvénypiaci fellendülésnek, és kiszálltak a hosszú kötvényekből.

Nagyon nehéz megítélni, mikor van vége ennek a sok éves trendnek.  Most már mi is úgy érezzük, hogy az idén a hazai kötvénypiacon a hozamtermelésben nincs nagy potenciál. Az abszolút hozamú alapunk emiatt már az egész régióban vásárol kötvényeket, tavaly, tavalyelőtt például horvát, román és lengyel papírokkal emeltük a hozamot.

Cégcsoport-szinten még Amerikában is több potenciált látunk, ahol magasabbak a kötvényhozamok. De akadnak még jó európai vállalati kötvények, feltörekvő piaci papírok. Egyre kevesebb, persze, így a kötvényalapok helyett már a vegyes portfóliókat helyezzük előtérbe.

P.: A külföldi kötvényeknek van devizakockázatuk is. Másrészt külföldön kamatemelés, hozamemelkedés várható a legtöbb országban, ami nem jó a kötvénytulajdonosoknak.

V. Z.: A dollár vagy más deviza kockázatát le lehet fedezni, igaz, ennek költségei vannak, de így is maradhat a többlethozamból a befektetőknek. Ami a kamatemelési ciklust illeti: azt gondoljuk, nagyon nehéz kiszámítani milyen sebességű lesz és meddig tart. Az Eurózónában szerintünk nem jön el olyan gyorsan a mennyiségi könnyítés (QE) kivezetése, a laza monetáris politika vége, mint sokan várják. Európában sok erősen eladósodott ország, mint Olaszország nagy gondban lenne, ha nem lenne ilyen alacsony a kamatszint. Az EKB kötvényvásárlási programjával egyben is tartja, erősíti is az Eurózónát.

P.: De az USA-ban már emelik a kamatokat egy ideje, és még folytatják is.

V. Z.: Amerikában az új Fed-elnöknek inkább galamb-hangvételű nyilatkozatai vannak, mint amire számítottunk, vagyis nem lesz túl meredek a kamatemelés. Míg korábban az amerikai kamatemelési ciklusok 6-7 százalékig is felvitték az alapkamatot, lehet, hogy most három százalékig fognak emelni.

Ha abból indulunk ki, hogy az alapkamat csak három, maximum négy százalékig fog eljutni, akkor az USA tíz éves államkötvényeinek hozama, mostanában évi 3 százalék, már nem is tűnik annyira alacsonynak. Valószínű, hogy tartósan viszonylag alacsony kötvényhozamokra kell berendezkednünk.

A kötvénypiac most lehet, hogy nem olyan attraktív, mi is igyekszünk más eszközökre is figyelni, de nem is annyira tragikusak a kilátások, mint sokan gondolják.

P.: Akkor azok, akik biztonságra törekszenek, most milyen alapok jegyeit vásárolják?

V. Z.: A biztonságra koncentráló befektető, ha kötvényalapot választ, mindenképpen rövid átlagos futamidejű terméket vásároljon. A hosszú futamidőkkel ugyanis futja azt a kockázatot, ha a kamatok megemelkednek, és sokat veszíthet. Rövid távra persze az a baj, hogy alig van hozam, ezért az Erste Asset Management például most rövid futamidejű vállalatikötvény-alapot bocsátott ki. Kompromisszumos megoldás, rövid futamidejű, de kissé magasabb kockázatú.

Egyébként a biztonságot kedvelő befektetőink jól láthatóan a kötvényalapoktól inkább az ingatlanalapjaink felé fordultak. Ezek sokfélék lehetnek, magasabb és alacsonyabb kockázatúak, nálunk az Erste Ingatlap Alap a mérsékelt kockázatot kedvelőknek is alkalmas. Bő 14 éves fennállása alatt minden évben legalább az infláció felett pár százalékot hozott. Rendkívül konzervatív, még a válságban is egész stabilan alakult az árfolyama.

P.: Az infláció várhatóan nemsokára évi három százalékra emelkedik nálunk, a kamatok pedig még sokáig alacsonyak maradhatnak. Ki lehet termelni valamivel pozitív reálkamatot?

V. Z.: Nem biztos, hogy minden évben sikerül az inflációt meghaladni, de most úgy néz ki, hogy ingatlanalapunk rövid távú teljesítményével legalább sikerül utolérni. Aki a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben meg akarja haladni az inflációt, annak egy kicsivel több kockázatot kell vállalnia. Például vegyes, vagy abszolút hozamú alap jegyeit kell vennie.

P.: Például melyeket?

V. Z.: Mi a nagyon aktívan kezelt vegyes alapok mellett tettük le a voksunkat. Több ilyen alapunk is van, az Abszolút Hozamú Eszközallokációs Alap, amely nemsokára nevet fog váltani, Multi Asset-nek fogják hívni, és alapcsaládot alakítunk ki belőle. Egy másik hasonló, nagyon aktívan kezelt, valamivel kisebb kockázatú alapcsaládunk a You Invest, a legkonzervatívabb pedig a Megtakarítási termékcsalád, amelynek egyik tagja szintén nyert díjat a kötvénytúlsúlyos vegyes alapok között.

P.: Melyik alapcsalád kiknek szól?

V. Z.: A lakossági ügyfelek leginkább a legalacsonyabb kockázatú Megtakarítási családot érik el a bankhálózatban. A You Invest elsősorban a Prémium ügyfelek terepe, a leendő Multi Asset család pedig főleg a Erste World szolgáltatáscsomagban részt vevő ügyfeleiknek szól majd. A privátbanki ügyfeleknek pedig diszkrecionális portfóliókezelést kínálunk. (Egyéni vagyonkezelési szolgáltatást – a szerk.)

P.: Azért részvényalapjaik is vannak, a globális alapjuk díjat is nyert, kinek valók ezek?

V. Z.: Azoknak, akiknek már van egy kis tőkepiaci ismeretük, tisztában vannak vele, mi az a kockázat, tudják, hogy az árfolyam itt mennyire ingadozik. De a legfontosabb kritérium talán az, hogy hosszú távú befektetőknek, akik 5-10 éves időszakra gondolkodnak. Aki például nyugdíj-portfóliót épít, annál szinte kötelező elem, mert a statisztikák azt mutatják, hogy hosszú távon a részvények hozama lényegesen meghaladja a kötvényekét.

Az említett Stock Global alapunk különböző országokból, szektorokból vásárol részvényeket, ez a hosszú távú befektetőknek megfelelő. A kisbefektetőnek nem kell magának eldöntenie, melyik régiót, szektort vásárolja.

P.: Indexkövető, vagy aktívan kezelt?

V. Z.: Van benchmarkja (irányadó indexe – a szerk.), de igyekszünk kiválasztani a nagy növekedési potenciállal bíró részvényeket, tehát aktívan kezeljük.

P.: Mikor jön a következő válság? Örökké tart ez a növekedés?

V. Z.: Tény, hogy régóta tart már ez a növekedési ciklus, és több mint kilenc éve, 2009-ben kezdtek el növekedni a részvényárfolyamok. Időről időre pedig a recessziós ciklusok bizony vissza-vissza szoktak térni.

Mi azt látjuk, hogy ebben az évben még eléggé jó lehet a növekedés, a bizalmi indexek is nagyon magasan állnak, a vállalati profitelőrejelzések is kétszámjegyű növekedést mutatnak még a következő évre is. Nem látszik annak a jele, hogy ebben gyors törés következhet következne be. A részvénypiacokon pedig még jöhet egy utolsó komoly fellendülési szakasz. Ezt pedig nem érdemes kihagyni, nem tudjuk, meddig tart, lehet, hogy 1-2, lehet, hogy 3-4 évig.

A hosszú távon gondolkodó befektetők hozama azonban a múltban akkor is meghaladta a kockázatkerülő befektetők hozamát, ha nem a legszerencsésebb időszakban léptek a tőzsdére. Akik most akarnak belépni, azoknak azt javasoljuk, hogy tegyék, de tartsanak egy nagyobb biztonságos tőkeállományt, hogy tőzsdei visszaesés esetén legyen befektethető tőkéjük. Vagy alkalmazzanak átlagoló technikát, például negyedévről negyedévre vásároljanak kisebb mennyiségű részvényt. De ne maradjanak ki a piacról.

Vagy válasszanak olyan vegyes jellegű alapokat, mint a YouInvest alapcsaládunk, ahol az eszközök között mi súlyozunk, és a részvénybefektetések aránya akár nulla százalékra is csökkenhet. Sokan azért választanak ilyen aktív eszközallokációs megoldást, hogy ne kelljen nekik maguknak dönteni.