Banki kötvények kontra lakossági állampapírok – vannak, akik rá tudnak ígérni az államilag támogatott magas kamatokra? De mennyi marad abból adók levonása után?

A bankban szinte semmit sem kapunk a pénzünkre, ám sokan kockázatot vállalni sem akarnak, legszívesebben a folyószámlánál maradnának. Milyen alternatívái vannak a folyószámláknak, milyen biztonságos, de mégis könnyen pénzzé tehető befektetések léteznek ma Magyarországon? Befektetési jegy? Kincstárjegy? Deviza? Milyenek a kilátásaik?

Az állampapírok piaca teljesen átalakult, az egykor ünnepelt szuperkötvény mára a legrosszabb választássá vált. Vissza is váltottak belőle közel 1000 milliárdnyit, aminek a nagy részét azonban inflációkövető papírokra költötték. Ez jó választásnak látszik, bár a mélyrepülésben levő forint miatt az eurós sorozat is megfontolandó.

A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.

A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.

Egy éves a “szuperkötvény”. Magyarországon is fokozatosan lazították a mozgási korlátozásokat az utóbbi hetekben, így elvileg visszatérhet a lakosság a korábbi mindennapokhoz. De mennyire állt vajon helyre a karantén idején tavasszal mélypontra esett állampapír-jegyzési kedv? Még nem teljesen. Ami megmagyarázza a kormányzat idei devizakötvény-kibocsátásait is.

A nyári szünidő és vakáció sem vetette vissza annyira a MÁP Plusz iránti keresletet, hogy ne érkezzen bele legalább napi tízmilliárd forint. A bankok üzleti óráira lebontva tehát minden órára több mint egymilliárd jut. A régi papírok új fajtákra cserélése lassult ugyan, de nem állt le, több tízmilliárdot tett ki júliusban is.

Nagy mozgások voltak az állampapír-piacon júniusban, a “Szuperkötvény” jegyzése mellett le is járt jó pár régi papír, visszaváltottak és újra jegyeztek sok százmilliárd forint értékű befektetést. Sokan hűek maradtak a korábbi értékpapír-fajtákhoz is, mint az egy éves vagy az inflációkövető papír. A “Szuperkötvényre” azonban nagy szükség volt, lehet, hogy nélküle az idén stagnált vagy csökkent volna a lakosság befektetése.

Szeptember végére összehozta az állam az ez évre tervezett lakossági állampapír-kibocsátás 97 százalékát, nem csoda, hogy a kamatok viszonylag szolidak. A hónapban leginkább az egy éves papírok fogytak, de az inflációkövetőket is veszik.