Nemrég közzétették ugyan az új Szuperállamkötvény, a MÁP Plusz júniusi eladási adatait, de maradt nyitva jó pár kérdés. Akkor inkább a negyedéves, mint a havi statisztikát tolták az előtérbe. Most kijöttek a szokásos június végi, értékpapírokra lebontott adatok, amik segíthetnek megérteni, hogyan is döntöttek valójában a polgárok megtakarításaikról.
Két fontos folyamat zajlott: egyrészt adómentesek lettek a június 1-je után kibocsátott állampapírok, ami sokakat – főleg akik nem tbsz-en (tartós befektetési számlán) tartják a vagyonukat – a korábbi sorozatok visszaváltására, pontosabban eladására sarkallt. Valamint megjelent az öt éves, magas kamatú és kedvező feltételekkel visszaváltható “szuperkötvény”, a MÁP Plusz.
Az egyik kérdés tehát, hogy mennyi lejárat és visszaváltás történt, és mennyi lehetett a teljesen új jegyzés. Vagyis mennyi friss pénz kerülhetett a rendszerbe. Egy másik, mennyire újították meg korábbi értékpapírjaikat a befektetők, és mennyire mentek át az új kötvénybe.
Ennyi került be kívülről
Számításaink szerint miközben 883 milliárd forint ment júniusban a szuperkötvénybe, addig a régebbi lakossági papírfajták összértéke 268 milliárd forinttal csökkent. Következésképpen 615 milliárd forint kerülhetett kívülről a rendszerbe. (A nem lakosságnak szánt diszkont kincstárjegyek, intézményi kötvények és az eurós PEMÁK nélkül.)
Az ÁKK közleménye egyébként nemrég azt írta: “több mint ötszázmilliárd forinttal” nőtt az első félévben a lakossági állampapírok állománya. Valamint “az év második negyedévében 570,7 milliárd forintos állománybővülést követően 8067,9 milliárd forintra emelkedett”.
A június vitte az egész évet
Ezek szerint úgy az első féléves, mind a második negyedéves növekedés teljes egészét a június kellett adja. Enélkül az idén nem, vagy csak alig nőtt volna a lakossági állampapírok állománya – esetleg még csökkent is volna. Úgy tűnik, a kiemelkedően magas kamatú papírra nagy szükség volt ahhoz, hogy a kifulladó lakossági keresletet ismét megélénkítsék.
A Bamosz statisztikája szerint 179 milliárd forint áramlott ki a hazai befektetési alapokból júniusban, ez lehetett a friss pénzek egyik forrása. De ismerünk olyan befektetőket is, akik egyszerűen már április végén, májusban sem fektettek be semmibe, kivárva inkább a júniusi változásokat.
Szuperlatívuszokban emlegették
Szinte biztos, hogy eddig a bankokban heverő pénzek is megmozdultak a nagy nyilvánosságot kapott és rendszerint szuperlatívuszokban emlegetett új állampapír irányába. (Ez majd talán az MNB statisztikáiból derül ki.) Újabban pedig állítólag az ingatlanpiacon is előfordul, hogy egy-egy befektetési célú vevő végül inkább visszalép és az állampapírok felé fordul.
| Állampapírok állományváltozása | |
| (júniusban, milliárd forint) | |
| Babakötvények | 1,305 |
| Bónusz kötvények | -2,649 |
| Féléves állampapír | -49,266 |
| Kétéves kötvények | -3,982 |
| Egyéves kötvények | -192,718 |
| Kincstári Takarékjegy I. | 1,870 |
| Kincstári Takarékjegy II. | 611 |
| Kincstári Takarékjegy Plusz | -11,256 |
| Prémium kötvények (inflációkövető) | -11,709 |
| Magyar Állampapír Plusz ("Szuperkötv.") | 882,697 |
| Mindösszesen (egyenleg): | 614,904 |
| Régi sorozatok állománya: | -267,793 |
| Lejáratok összesen: | -259,469 |
| Visszaváltás (eladás) összesen: | -325,401 |
| Új jegyzések (a MÁP Pluszon kívül) | 317,078 |
| Összeg | -267,793 |
| Visszaváltott egy éves állampapírok: | -177,226 |
| Lejárt egy éves állampapírok: | -211,932 |
| Újonnan jegyzett egy éves állampapírok: | 196,441 |
| Új Prémium kötvények vásárlása: | 116,852 |
| Régi Prémium kötvények visszaadása: | -128,560 |
| Visszaváltott féléves kötvények: | -1,729 |
| (Adatok: ÁKK, + saját számítás) | |
De hogyan viselkedtek azok a befektetők, akiknek már korábban is volt állampapírja? Mennyit váltottak vissza, vagy adtak el a meghirdetett vételi árfolyamokon az államnak? Bizony nagy mozgások voltak.
Visszaváltották, újra megvették
A legnagyobb értékben, több mint 50 milliárd forintért a 2021/K jelzésű, közel 29 milliárdért pedig a 2023/J sorozatú inflációkövető kötvények állománya csökkent május vége és június vége között. Ennek egyik oka alighanem az, hogy egyrészt ezek nagy, egyenként 300 milliárd körüli sorozatok, tehát sok van belőlük. A másik, hogy viszonylag alacsony a kamatuk (3,9, illetve 4,2 százalék éves szinten.)
Amint táblázatunkban látható, 128,6 milliárd forinttal csökkent az összes régebbi inflációkövető kötvénysorozat összértéke. Logikus módon, mert a több éves kötvényeknél sokkal inkább megéri törődni a kamatadóval, és inkább újakra cseréni azokat. (Erről itt>>> és itt>>> írtunk.)
De 117 milliárdért vettek a két új, már adómentes inflációs kötvényből is, tehát sokan ragaszkodnak ehhez a termékhez. Esetleg megosztják a pénzüket többféle termék között.
Nem mindig racionálisak
Még nagyobb mozgások voltak a fix kamatozású Egyéves Magyar Állampapírnál. Ebből is rengeteget visszaváltottak, 177 milliárdnyit, de eközben le is járt 211 milliárd. De újra jegyeztek 196 milliárdért, annak ellenére, hogy ez nem túl racionális döntés. Az új MÁP Plusz ugyanis 3,77 százalékos hozammal váltható vissza egy év után, az egy éves kötvény meg csak három százalékot fizet.
(Ráadásul ha változik a terv, a MÁP Pluszt fél év után is vissza lehet váltani levonás nélkül, vagy meg lehet tartani több évig is. )
A Babák csak gyarapodnak
A fél éves kötvények összértéke főleg a lejáratok miatt csökkent, ebből alig adtak vissza. Persze nem is nagyon volt érdemes, ha úgyis nemsokára lejár.
A megszűnő Bónusz és Kétéves kötvényeknél sincs nagy mozgás, összértékük egyébként is viszonylag alacsony. A postákra tervezett Kincstári Takarékjegy állománya érdekes módon még nőni is tudott. A Babakötvényeket mindez nemigen érinti - mivel eddig is adómentesek voltak és nem válthatók vissza idő előtt -, így lassan, de biztosan gyarapodtak.
Bevett gyakorlat vagy fokozódó verseny? 
