Vége a találgatásoknak, megvannak az új államkötvény végleges feltételei

(Fotó: Eidenpenz József)

Ami a legfontosabb, a papírok hozama, az nem változott: 3,5 százalékon kezdődik a kamat, fél évig lesz ennyi, majd négy százalékkal folytatódik újabb fél évig, és 4,5 százalék lesz a második teljes éven keresztül.

Évente tovább emelkedve eléri a hat százalékot az utolsó évben, ami persze csak egy szép szám, a teljes hozamot kell figyelni. Ez valójában 4,90 százalék a mi számításaink szerint és 4,94 a hivatalos verzió alapján. Van ugyan jegyzési időszak, június 3-tól 7-ig, de nem igazán érdemes kihasználni, mert a papír csak utána, június 11-én kezd el kamatozni.

Első táblázatunkban összefoglaltuk, hogy mekkora lesz a hozama a kötvénynek fél év, egy év, két év stb. után. A papírokat ugyanis minden kamatfizetés után – amit valamilyen rejtélyes okból, több évtizedes szokásokat felrúgva átneveztek kamatjuttatásnak – levonások nélkül lehet visszaváltani egy öt munkanapos periódusban. (Lásd a második táblázatot.)

Szinte mindig volt árjegyzés

A visszaváltásra rendelkezésre álló “ablakok” eddig nem voltak szokásosak a magyar állampapírok körében. Jelentőségüket az adja, hogy az állam eddig sok állampapírnál egyáltalán nem vállalt lejárat előtti visszaváltási kötelezettséget. Ennek ellenére jegyzett rájuk árat, kisebb-nagyobb levonásokkal. Néhány extrém esetben, mint például 2008 őszén azonban az állampapírok árjegyzése akadozott.

Ez nem jelenti azt, hogy két ilyen visszaváltási időszak között ne lehetne majd eladni a befektetést, ahogy most is jegyeznek árat a lakossági állampapírokra. A több éves inflációkövető (Prémium) vagy kincstárjegyekhez kötött (Bónusz) kötvényeket egy százalékos levonással, a névérték 99 százalékán lehet eladni jelenleg az Államkincstár hálózatában.

Volt ez lejjebb is

De ez nem kötelező, nincs benne a hivatalos kibocsátási feltételekben. Korábban egyébként sokáig csak 98 százalék volt ez az érték.

Mivel az új kötvények hozama már fél év elteltével is évi 3,5, egy év után 3,77, két év után 4,1 százalék az említett visszaváltási ablakokban visszaváltva, szinte feleslegessé teszik a fél éves, egy éves és két éves fix kamatozású állampapírokat is.

Merre tovább, infláció?

A fő kérdés, amint arra már sokan rámutattak, hogy hogyan alakul majd az infláció, amely áprilisban hat és fél éves csúcson, 3,9 százalékon állt éves szinten. A 2024/K inflációkövető kötvény 4,5 százalékos aktuális kamata ugyan elmarad az új kötvényétől, cserében a mindenkori infláció felett fizetve egyfajta biztosítást nyújt a pénz értékének megőrzésére.

Egy új törvénymódosítás értelmében a június 1-je után kibocsátandó állampapírok után nem kell majd kamatadót fizetni. Így a Magyar Állampapír Plusz mellett a többi leendő papír után sem, ezért a napokban több fajtából új sorozat megjelenése várható.

Milyen lesz az új PMÁP?

Egyelőre a régiek vannak az Allampapir.hu oldalon, például a Prémium inflációkövető kötvényekből, amelyek a Magyar Állampapír Plusz legfőbb konkurensei lehetnek, a 2024/I és a 2022/K. Kérdés, az új inflációkövető államkötvények mennyi kamatot, kamatprémiumot kínálnak majd.

Talán azért nem lett végül Nemzeti Kötvény a Magyar Állampapír Plusz (vagy MÁP Plusz), mert külföldiek is megvásárolhatják? “A forgalomba hozatal során (elsődleges piacon) devizabelföldinek és devizakülföldinek minősülő természetes személyek szerezhetik meg” – írja a papír nyilvános ajánlattétele.

Osztrák tömegek vásárolják?

Valószínűleg nem ez volt a névváltás oka, mert a jelenleg kapható, 2024/K jelzésű, inflációkövető kötvények ajánlattétele szó szerint ugyanezt a feltételt tartalmazza. Sőt hasonlóak a 2021/Y eurós inflációkövető kötvények (PEMÁP) szabályai is.

Ennek ellenére valószínűleg nem fognak tömegesen átjárni Bécsből Sopronba magyar államkötvényt vásárolni az osztrák magánszemélyek. (Az új kötvényeket intézményi befektetők – leginkább a bankok – csak az árjegyzés során vehetik meg és nekik adhatják tovább.)