Ezen a héten is csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az alapkamatot, az irányadó ráta már csak 5,5 százalékos, és úgy tűnik, a kamatcsökkentési ciklust az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is követte a lakossági állampapíroknál. Az ÁKK a tavaszi kormányváltás óta három alkalommal is módosította a fix kamatozású lakossági konstrukciók feltételeit. Első lépésként, május 22-én az ÁKK egységesen 0,5 százalékponttal mérsékelte a fix lakossági kamatokat. Ezt követte június 12-én egy újabb 0,5 százalékpontos kamatcsökkentés a FixMÁP és a Bónusz Magyar Állampapír esetében.
A legutóbbi módosítás során, július 17-én a FixMÁP éves kamata 6,00 százalékról 5,50 százalékra csökkent. Ezzel egy időben a konstrukció futamideje is megváltozott, így az eddigi 5 éves időtáv helyett az új sorozatok már csak 3 éves futamidőre érhetők el. Ezzel párhuzamosan a sávos Magyar Állampapír Plusz átlagos éves hozamát is 5,48 százalékra mérsékelték az addigi 6,73 százalékról. Ezek a lépések azt mutatják, hogy a piaci hozamkörnyezet csökkenésével párhuzamosan az államháztartás számára is mérséklődnek a lakossági finanszírozás költségei.
A hozamgörbe rendeződése
Az elmúlt hetekben a hozamgörbe is rendeződött. A sokáig inverz hozamgörbe (ami azt jelenti, hogy a rövid állampapírok hozama alacsonyabb volt, mint a hosszúaké) ellaposodott, majd mostanra normalizálódott. Jelenleg a hosszú hozamok már magasabbak a rövideknél. A rövid távú hozamok a jegybanki kamatvágások hatására jelentősen csökkentek, így a 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegyek referenciahozama jelenleg 5,16 és 5,17 százalék között mozog. A hosszú távú piaci államkötvények hozamai ezzel szemben magasabb szinten stabilizálódtak, a 10 éves államkötvény referenciahozama 5,51 százalék, míg a 20 évesé 5,70 százalék felett van. Igaz, a lakossági befektetők valamivel alacsonyabb hozam mellett tudják csak megvásárolni a kötvényeket.
A hozamgörbe szétnyílása miatt a hosszú távú megtakarítást tervezők a nem lakossági piacon jelenleg magasabb induló hozamprémiumot érhetnek el, mint a rövid távú lakossági termékekkel.
Az intézményi papírok aktuális fix kamatai
A rövid távú, fix kamatozású kötvények közül például a 2029/C sorozat 6,00 százalékos névleges fix kamat mellett jelenleg körülbelül 5,36 százalékos piaci hozamot kínál. A középtávú, 2032/A jelzésű kötvény 4,75 százalékos névleges kamata mellé nagyjából 5,45 százalékos piaci hozam társul. A hosszú távú fix benchmarknak számító 2037/A kötvény esetében a 6,25 százalékos névleges kamat mellett a piaci hozam körülbelül 5,52 százalék. Az ultra hosszú, például a 2041/A jelzésű kötvényeknél pedig 3,00 százalékos fix kamat mellett 5,62 százalékos piaci hozam érhető el.
A két érték közötti különbséget a piaci árfolyam okozza. A 2029/C és a 2037/A esetében, mivel a fix kupon magasabb, mint a jelenlegi piaci elvárás, a papírokat névérték felett lehet megvenni. Ezzel szemben a 2032/A és a 2041/A jelzésű kötvényeknél a kupon alacsonyabb a piaci hozamnál, így ezeket névérték alatt, diszkontáron lehet megvásárolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy függetlenül attól, a kötvény éppen névérték alatt vagy felett forog, a befektető a tőkéjére a vásárlás pillanatában rögzített, az ÁKK által publikált 5,36 és 5,62 százalék közötti tényleges éves fix hozamot fogja realizálni az időarányos megtérülés során.
A hozamkonvergencia és az euró-narratíva
A nem lakossági, hosszú távú államkötvények értékelésében fontos tényező a 2030-ra tervezett euróbevezetési céldátum. Ha a piac bízik a maastrichti kritériumok teljesítésében, amelyet a költségvetés felülvizsgálata és a fegyelmezett fiskális politika is támogat, akkor úgynevezett hozamkonvergencia indul el. Ez azt jelenti, hogy a forintalapú hosszú hozamoknak hosszú távon közelíteniük kell az eurózóna magországainak, például a német államkötvényeknek a hozamszintjéhez.
Itt lép működésbe a fix kamatozású értékpapírok árfolyam-mechanizmusa, amely szerint ha a piaci hozamok csökkennek, a kötvények másodpiaci árfolyama emelkedik. Ráadásul minél hosszabb a papír hátralévő futamideje, annál nagyobb az árfolyamérzékenysége. Ha egy befektető ma egy 10 éves futamidejű nem lakossági államkötvényt vásárol 5,52 százalékos fix hozamon, és a közeledő euróbevezetés miatt a piaci hozamszint a jövőben például 3 százalékra süllyed, a befektető a rendszeres kamatfizetésen felül jelentős másodpiaci árfolyamnyereséget realizálhat, ha a lejárat előtt eladja a papírt.
Strukturális különbségek és az adózási szabályok
A Magyar Államkincstár lakossági ügyfelei közvetlenül is elérhetik a piaci államkötvényeket, a két terméktípus tulajdonságai azonban alapvetően eltérnek egymástól. A lakossági papírok futamideje jelenleg rövidebb, 3-5 év közé esik, és egyáltán nincs árfolyamkockázatuk, mivel a kincstár meghatározott feltételekkel, jelenleg 1 százalékos költséggel bármikor visszavásárolja őket.
Ezzel szemben a piaci államkötvények jelentős árfolyamkockázatot hordoznak, mivel az árfolyamuk naponta ingadozik a piaci hozamok és a kereslet-kínálat függvényében. Cserébe viszont a fix kamatozású lakossági papírokkal szemben itt a hozamok esésekor komoly árfolyamnyereség is elérhető.
Fontos emellett tisztázni az adózási kérdést is. A hatályos személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény értelmében a magyar állampapírok adómentessége a kötvény kibocsátási dátumán múlik. A 2019. június 1. után piacra dobott állampapírok kamatbevétele és árfolyamnyeresége magánszemélyek számára teljesen szja- és szocho-mentes. Bár a legtöbb magyar állampapír már későbbi kibocsátású, ha valaki a másodpiacon korábbi sorozatot vásárol, akkor a nyereséget 15 százalékos szja terheli.
A stratégia kockázatai
Mindazonáltal a nem lakossági államkötvények vásárlása a magasabb hozamlehetőség mellett jelentősebb kockázatvállalást is követel a magánszemélyektől. Ha a költségvetésihiány-kezelés nehézségekbe ütközik, vagy a nemzetközi környezet miatt az infláció és a piaci hozamok emelkednek, a hosszú távú kötvények árfolyama csökken, így ha a befektetőnek a lejárat előtt kell eladnia a papírt, tőkeveszteséget szenved el.
Vagyis a nem lakossági, hosszú forintkötvények vásárlása egyfajta makrogazdasági pozíciófelvétel a hazai kamatszint hosszú távú mérséklődésére és a tervezett euróbevezetésre. Ez a stratégia nem feltétlenül javasolható azoknak, akik rövid távú, 1-3 éves likviditást keresnek, vagy akiket megnyugtat a fix, tőkevédett környezet. Megfontolandó viszont az olyan tudatos megtakarítók számára, akik hosszú távú célokra, például nyugdíj-előtakarékosságra keresnek megoldást, és a lejáratig tartás szándékával vagy az árfolyamnyereség reményében képesek elviselni a piaci ingadozásokat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Jól indult a nap, de rosszul folytatódott. 
