Melyik államkötvényt válasszuk? Kiszámoltuk

(Fotó: Eidenpenz József)

Két, meglehetősen magas hozamú, hosszabb távú befektetés közül is választhatnak a befektetők ma Magyarországon: a “szuperállamkötvénynek” is becézett új Magyar Állampapír (MÁP) Plusz is megérkezett és a régebb óta létező Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) is megmaradt. Fix vagy változó kamatozásút érdemes vajon választani?

Sokan tanakodnak ezen, gyakran megosztják a befektetésüket a kétféle kötvény között. Ennek a “diverzifikációnak” azonban most viszonylag kevés az értelme, mert a MÁP Plusz fél év, egy év után (majd minden kamatfordulókor, évente) visszaváltható névértéken.

Emiatt, ha az infláció elszállna és az inflációs kötvények hozama is megugrana, akkor nagy valószínűséggel még mindig át lehet nyergelni a másikra. (Bár lehet, hogy ebben az esetben a MÁP Plusz kamatát is megemelnék.)

Lesz-e forintgyengülés?

Sokan tanakodnak azon is, hogy vajon a forint fog-e tovább gyengülni. Általánosnak mondható vélemény például alapkezelők között, hogy mivel a magyar jegybank az egyik leglazább a világon, a forint is inkább a gyengülés, mint az erősödés felé veszi az irányt hosszabb távon.

Eközben euróban is van még egy jó lehetősége a hazai befektetőknek: A Prémium Euró Magyar Államkötvény. Ez ugyan csak három éves, és csak 2,4 százalékot fizet jelenleg, de ezt a közös pénzben. (Euróinfláció plusz egy százalékpont a kamata.)

Még egyszer a tavalyi inflációt kapjuk

Az MNB egyébként a napokban frissítette inflációs előrejelzését, amelynek alapverziója szerint idén 3,2, jövőre 3,4, a 2021-es évben pedig 3,3 százalék lehet az éves átlagos pénzromlás. A jelenleg kapható 2024/J inflációkövető kötvény évi 4,5 százalékos aktuális kamata úgy jött ki, hogy a tavalyi 2,8 százalékos inflációhoz hozzáadtak 1,7 százalékpont kamatprémiumot.

Ez a kamat, ha az MNB inflációs előrejelzése bejön, tehát 4,9 százalékra emelkedik majd – de csak 2020-ban. Amint ugyanis arról már beszámoltunk, a szeptemberi kamatmegállapítás megint a 2018-as infláció alapján történik majd. “A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével” – írja a hivatalos kibocsátási dokumentum.

Majdnem egyforma lehet a két kötvény

Ez pech a befektetőknek, ha az infláció emelkedő pályán van. Így csak komoly, háromnegyed éves késéssel épül bele az infláció a kötvény kamatába. Emiatt a kamat majd csak 2020 őszén lesz évi öt százalék közelében vagy afelett, ha az infláció valóban megugrik.

Az MNB inflációs előrejelzésével a kötvények hozama évi 4,87 százalékos lehet, ami majdnem pontosan megegyezik a MÁP Plusz évi 4,95 százalékos hozamával. (Lejáratig tartva.)

Játsszunk a toleranciasávval

De az MNB toleranciasávval dolgozik, kiszámoltuk hát az inflációkövető kötvények hozamát arra az esetre is, ha a sáv aljára vagy tetejére menne el az infláció. Évi két százalékos pénzromlásnál a papír hozama évi 3,90 százalékra csökkenne. Évi négy százalékos infláció mellett pedig 5,38 százalékra emelkedne.

De éppen az az ilyen papírok lényege, hogy bármennyi is az infláció, afelett hoznak. Ez a változó kamat nagy előnye a fix kamatozásúval szemben, amely elvileg elinflálódhat. De mivel a MÁP Pluszt vissza lehet váltani, mégsem igaz rá ez a képlet. Nyugodtan lehet venni, majd legfeljebb visszaváltjuk.

Kényelmi szempont is van

Mivel a fix kamatozású MÁP Plusznak egyéb előnyei is vannak – a garantált árú visszaváltás vagy a kamatok automatikus újra befektetése – ezért azt mondhatjuk, hogy az inflációkövető papírokat valószínűleg kevésbé érdemes most vásárolni. De ha eurónk lenne, akkor azt talán inkább eurós állampapírba fektetnénk, mint forintba.

Ki tudja, nem jön–e valamilyen tőkepiaci turbulencia mostanában, ami jellemzően a forint gyengülésével szokott járni.