Kijöttek az új inflációkövető államkötvények végleges feltételei (nyilvános ajánlattételei), amelyek leginkább konkurenciát jelentenek majd az új, MÁP Plusz névre keresztelt, öt éves, fix kamatú lakossági kötvényeknek. Mivel a június 1-je után kibocsátott új állampapírok kamata nemrég adómentessé vált egy törvénymódosítás szerint, a korábbi sorozatok értékesítését rendre lezárták a hónap végével.
Az új PMÁP-okat (Prémium Magyar Állampapír) 2022/L és 2024/J néven lehet majd megvenni, június 3-tól várhatóan egy évig. Az elődökhöz képest (2022/K és 2024/I) látszólag nem változik a kamatuk, azaz marad 4,2 százalék a három évesnél és 4,5 százalék az öt évesnél az első hónapokban. Ez azonban mindössze szeptember végéig érvényes, utána a legutóbbi naptári év átlagos inflációja plusz 1,4, illetve 1,7 százalékpont lesz.
Ez első ránézésre szintén pont olyan, mint az előző sorozatoké, azok is ennyit fizettek. Akkor mi a trükk? Az, hogy az előző, júniustól nem kapható papírok kamatfizetése 2020 márciusban esedékes. Mindig kamatfizetéskor igazítják a kamatot is az inflációhoz, tehát már 2020 március végétől a 2019-es – várhatóan emelkedő – inflációra rakódik a kamatprémium.
Fél évvel késleltetik a pénzromlást
Az új papíroknál azonban az első kamatfizetés már idén szeptember végén eljön. Ezért aztán megint a 2018-as, már ismert, akkor már jó régi, 2,8 százalékos (várhatóan alacsonyabb) inflációs érték alapján állapítják majd meg a kamatot. Ami így újabb egy évig változatlan marad, 4,2, illetve 4,5 százalék.
Vagyis, míg a régi kötvények 2020 márciustól fizetik a 2019-es inflációt, plusz kamatprémium, addig az újak fél évvel késleltetve, csak 2020 szeptember végétől. A többi év inflációja is 9 hónap késéssel érkezik majd meg a papírok kamatába.
Csökkenő infláció esetén jobb
|
A kamatmegállapítás szabályai “A kamat megállapítására évente egy alkalommal, a kamatfizetést megelőző negyedik munkanapon kerül sor a következő kamatperiódusra vonatkozóan.” “A kamatbázis megegyezik a megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértékével, azzal, hogy amennyiben ez az érték nulla vagy negatív lenne, akkor a kamatbázis 0%-kal, azaz nulla százalékkal egyenlő.” |
Alighanem ez a kibocsátó állam érdeke, amely emelkedő inflációra számít. Semmi akadálya nem lett volna az előzőekkel megegyező feltételeket kínálni. (Egyébként nem ezek az első olyan PMÁP-kötvények, ahol ennyire késleltetik az infláció-követést.)
De ha az infláció mégis csökkenne az idén, akkor a befektetők jobban járhatnak. A késleltetett kamatmegállapítás csökkenő infláció esetén lesz jobb.
Nem lesz új kétéves?
A kétéves állampapíroknál csak az előző sorozat hó végi lezárásáról van hirdetmény, új papírról még nem, ahogy a Bónusz nevű, kincstárjegyek kamatát követő sorozatoknál sem. Korábban felmerült, hogy ezeket teljesen megszüntethetik. (Az új, sávosan emelkedő kamatozású öt éves kötvények egyes kötvényeket teljesen helyettesíthetnek.)
Az új, Magyar Állampapír Plusz-ra (MÁP Plusz) keresztelt, öt éves kötvények megjelenését is az adóváltozás utánra időzítették, a papírok jövő héttől jegyezhetők. De csak június 11-től kamatoznak majd, erről a papírról itt írtunk részletesen.
Postákon csak szerényen
Az egy éves állampapíroknál egyelőre úgy tűnik, megy rendesen tovább minden a korábbi rend szerint. A következő jegyzést június 3-tól 7-ig tartják, a kamat három százalék éves szinten. Csakhogy, amint nemrég kiszámoltuk, a MÁP Plusz egy év után mintegy 3,77 százalékos hozammal váltható vissza.
A fél éves állampapírok teljesen eltűntek a kínálatból, ezek helyettesítésére is alkalmas a MÁP Plusz. A postákra kitalált Kincstári Takarékjegyek hozama egy évre mindössze 2,25 százalék június 3-tól, és 2,71 két évre.
Minden az inflációtól függ
Mit érdemes tehát vásárolnia annak, aki rövidebb és aki hosszabb távon gondolkodik? Rövidebb távon, választható hasonló lehetőségek hiánya alapján, nagy valószínűséggel az új MÁP Pluszt. Hosszabb távon pedig minden az inflációtól függ.
Ha az átlagos infláció tovább emelkedik, és meghaladja az évi 3,2 százalékot, akkor az öt éves PMÁP idővel mégis jobb lehet, mint a MÁP Plusz. (Infláció 3,2 + 1,7 százalék prémium=4,9 százalék) Az utóbbi hozama ugyanis 4,94 százalék a teljes futamidőre megtartva.
De ebben az esetben elképzelhető, hogy a MÁP Plusz kamatozásán is változtatnak majd, nem lehet tudni. A legjobbnak egy több elemű, legalább kétféle papírt tartalmazó megosztott (diverzifikált) portfólió tűnik.
|
Könnyen újra befektetni a kamatot? A hazai kisbefektetők gyakori panasza, hogy mire egy több éves állampapír kamatot fizet, már nem kapható, így nem lehet ugyanabba befektetni. Ezért sokféle papír halmozódik fel a számlákon, és az újra befektetéssel gyakran törődni kell. Az új MÁP Plusz ezt megoldja, a kötvények lejárat (vagy visszaváltás) előtti kamatát automatikusan ugyanabba a papírba fektetik. Alighanem ezért hívják kamatjuttatásnak a tranzakciókat kamatfizetés helyett. A hivatali-jogi bikkfanyelv szerint: “Amennyiben a kamatteljesítés az utolsó, lejáratkori kamatteljesítési napot megelőzően történik (továbbiakban: kamatjuttatás), úgy …forintban meghatározott kamatösszegnek megfelelő darabszámú, azonos sorozatba tartozó MÁP Plusz értékpapírokat” írnak jóvá a számlákon kamat jogcímén. Ezzel a papírok átlagos hátralevő futamideje is nő. |
Isaac Herzog kritizálta az ICC lépését. 
