|
| (Archív fotó) |
“Töretlen a lakossági állampapírok népszerűsége, a második negyedévhez képest 70 százalékos bővülést könyvelhetett el az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szeptember végéig a július végi 50 bázispontos kamatemelés eredményeként” – írja a szervezet közleménye. “A lakossági állampapírok részesedése ezzel meghaladta a 25 százalékot a teljes adósságon belül, kilenc havi növekedése pedig elérte az éves terv 97 százalékát” – tették hozzá.
Amint reggeli cikkünkben is rámutattunk, a szeptemberi 3,6 százalékos év/év infláció már majdnem minden megtakarítási forma számára komoly negatív reálkamatot okozott, vagyis a pénz veszített értékéből. Az egy éves fix kamatú lakossági állampapírok (1MÁP) a nyári emelés után is csak 2,5 százalékot fizetnek.
Első az egy éves
Sőt már a rövidebb, mintegy három éves futamidejű infláció-követő papír 3,5 százalékos kamatát is sikerült utolérnie a pénzromlásnak. Igaz, ez valószínűleg csak átmeneti inflációs csúcs, és jövőre a kötvények kamata az idei infláció alapján várhatóan felugrik majd négy százalék környékére. Így jelentős késéssel ugyan, de kompenzálni fogják a befektetőket.
Most lényegében csak az inflációkövető papíroktól lehet várni, hogy a pénzromlást utolérik, ennek ellenére az egy éves fix 1MÁP állománya nőtt legjobban, 151 milliárd forinttal a negyedév során. Az inflációkövető PMÁP-ok összértéke 114 milliárddal ment fel, a három százalékot fizető két éves fix papír (2MÁP) állománya 53 milliárddal bővült.
Egyeduralkodó az állam
A kisbefektetőket nyilván, a negatívvá vált reálkamat ellenére is motiválja az, hogy az államon kívül más ekkora hozamot nem képes kínálni nekik. De még megközelíteni sem tudják ezt a szintet. Lényegében egyeduralkodóvá vált a kormányzat a kamatozó megtakarítási piacon. Lakossági megtakarítónak lenni most viszonylag jó, az adófizetők is támogatják ezt a tevékenységet. Legalábbis a PMÁP még megéri, nagy valószínűséggel megőrzi értékét.
Még egy-másfél évre is érdemesebb infláció-követő PMÁP-okat venni, mint egy éves 1MÁP-okat. (Az idő előtti visszaváltás jelenleg a névérték egy százalékába kerül.)
|
A további számok “A harmadik negyedévben közel 165 milliárd forinttal nőtt a lakossági állampapír állomány, elérve az 565 milliárdos idei éves növekedést. Ezzel a mennyiséggel az egész évre tervezett 583 milliárd forintos állománybővülés 97 százalékát teljesítette az ÁKK. Július – szeptember között a nettó kibocsátás legnagyobb részét az Egyéves Magyar Állampapírok tették ki, ezt követték 3 és 5 éves futamidejű, inflációkövető Prémium Magyar Állampapírok. A Féléves Állampapír kereslete jelentősen visszaesett: a lejáratok mindhárom hónapban meghaladták az értékesített mennyiségeket a befektetői kör szűkítését követően. Az előző negyedévhez képest 37 százalékkal nőtt a kereslet a 2 éves fix kamatozású állampapír iránt is. A fél,- kétéves időtávon realizált értékesítési növekedés minden bizonnyal a július végi kamatemelésnek köszönhető” – írta az ÁKK. |
|
| (Forrás: ÁKK) |
Az év végén indul a NIO értékesítése. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
