Egészen 2013 szeptembere óta nem látott szintre, 4,25 százalékra emelte az Államadósság-kezelő Központ az egy éves, fix kamatozású lakossági állampapírok következő sorozatának kamatát. Az értékpapír ezzel nyilván követi az utóbbi hetekben az ukrán háború, de már előtte is a jegybanki kamatemelés-sorozat nyomán igencsak megemelkedett piaci hozamokat.
A nyerő számok négyessel kezdődnek
Legutóbb decemberben volt kamatemelés ennél az értékpapírnál, akkor 2,5-ről 3,0 százalékra nőtt a kamat. (A tényleges hozam ennél rendszerint minimális mértékben alacsonyabb, mert a kamatozás kezdete és a jegyzés vége között pár napra nem fizet az értékpapír, jelen esetben évi 2,97 százalék.)
A szóban forgó új egy éves kincstárjegy március 21-től jegyezhető, de csak március 29-től kamatozik majd.
Emelik a hasonló, de postákon kinyomtatva kapható egy éves lakossági papír, a Kincstári Takarékjegy kamatát is, 3,0-ról 4,1 százalékra, március 21-től. Ugyanennek a papírnak a két éves tartása esetén 4,5 százalékos névleges kamatot fizetnek, ami évesítve 4,40 százalék.
Hat százalékos hozamot is el lehet érni
Ezek a hozamok sem érik el ugyanakkor az intézményi befektetők közötti állampapír-hozamokat, amelyek a hat százalékot kerülgetik már, rövidebb és hosszabb futamidőkre egyaránt. Amint a második grafikonon látszik, a hozamok emelkedése már nyár végén-ősz elején megkezdődött, de február végén, az orosz invázióval nagyot gyorsult.
A háború a magyar állam finanszírozását is megnehezíti. De ebben az utóbbi hónapokban érkező, az elemzői várakozásokat rendre felülmúló inflációs adatoknak, valamint a rekordgyenge forintnak is nagy szerepe van.
Bárki vehet ilyeneket
Amint arra nemrég rámutattunk, az említett intézményi jellegű állampapírok – fix, eredetileg több éves futamidejű államkötvények és diszkont kincstárjegyek – az Államkincstár fiókjaiban is kaphatók, és a lakosság is vásárolhatja ezeket. Viszont az értékesítésük, eladásuk feltételei nem olyan kedvezőek, az eladó ki van téve a piaci áraknak, árréseknek. Így a legtöbb vásárlónak lehet, hogy a lakossági papír jelent nagyobb biztonságot. Lásd:
Akik azonban biztosan meg tudják tartani értékpapírjukat a lejáratig, azok most jobban járnak a másodlagos forgalomban vett papírok hat százalék körüli hozamával, mint egy egy éves kincstárjeggyel – vagy a mára elavulttá váló MÁP Plusszal. Hosszabb távon pedig nagy valószínűséggel az inflációkövető papírok érik meg jobban – hiszen a PMÁP induló kamata 6,6 százalék.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Estére ugyanis erősödött a forint. 
