A Magyar Állampapír Plusz már halott?

Az Ukrajna elleni orosz támadás óta nemcsak az euró döntött csúcsot 400 forintos árfolyamnál, hanem a magyar állampapírokra is csúnya világ jött. Nem kell megijedni, nem érte semmi a lakossági állampapírokat, azokat nem is érheti. Az intézményi befektetők számára kibocsátott, a piaci viszonyok által alakított árfolyamú diszkont kincstárjegyekről és államkötvényekről van szó.

Kockázatosak lettünk a külföldieknek

Az öt éves kötvények referenciahozama a háború kitörése óta például éves szinten 4,80 százalékról 5,99 százalékra emelkedett (vagyis árfolyamuk esett). Az ábrán ez látható, ahogy a “hozamgörbe” alaposan felfelé tolódott. Minden határidőre jelentősen nőttek a magyar kötvények hozamai. Ami egyébként nem meglepő, és világjelenség.

Válsághelyzetekben, a kockázatvállalási kedv csökkenése közepette ugyanis a feltörekvő országok kötvényeit és devizáit rendszerint eladják, kiárusítják a nemzetközi intézményi befektetők. Amely országok közel vannak a problémás területhez, akár földrajzilag, akár gazdasági vagy pénzügyi összefonódások okán, azokét jobban hajlamosak eltaszítani vagy elkerülni.

Nesze neked, Magyar Állampapír Plusz

Ez szokott történni válságok idején, és a háború most ráadásul egy szomszédos országban dúl. Két olyan ország között, amelyek ezer szállal kötődnek a hazai gazdasághoz. Az állampapírhozam-emelkedés tehát nem meglepő, ahogy a BUX index vagy az OTP mélyrepülése sem.

Ami azonban nem változat a tényen, hogy az évi 5,99 százalékos öt éves intézményi referenciahozam most jócskán meghaladja a lakosság számára kínált Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) évi 4,95 százalékos hozamát. (Ami akkor érvényes, ha lejáratig tartjuk az értékpapírt.)

Mi versenyképes még a szuperkötvénnyel?

De a referenciahozam az intézményi befektetők közötti “nagykereskedelmi” kötvényárakból számolódik, a lakosság csak valamivel rosszabb árat érhet el. Az Államkincstárban csütörtökön eladási árat ugyanarra a kötvényre (a 2028/B-re) alacsonyabb, 5,79 százalékos éves hozammal jegyeztek. De ez is jóval magasabb, mint a “szuperállampapírnak” nevezett MÁP Plusz 4,95 százaléka.

Viszont volt a Kincstárnál 2027/A jelzésű kötvény kicsivel rövidebb futamidővel és 5,84 százalékos hozammal, valamint még egy sor 4-6 éves, illetve még hosszabb, még rövidebb fix kamatú állampapír. Ezen eredetileg intézményeknek szánt, de a lakosság számára is értékesített kötvények választéka tehát sokkal nagyobb.

Rövid hab a kötvénytortán

Sőt, hab a tortán, hogy sok más futamidőre, egészen rövid, pár hónapos időtávra, de akár 10-20 évre is kaphatók ilyen fix kötvények. Hozamuk is hasonló, évi 5-6 százalék közötti. (Lásd a táblázatot.) Így például a MÁP Plusz rövidebb futamidejű, 1-2 év tartással elérhető hozamait, az egy éves kincstárjegyet és a Kincstári Takarékjegyet is überelik jelenleg. Gyakorlatilag minden fix kamatú lakossági papírt.

Miért ne írjuk le teljesen a MÁP Pluszt?

De mégsem kell teljesen leírni a korábbi “szuperkötvényt” sem. Egyrészt azért, mert az említett intézményi államkötvények visszaváltásánál jelentős veszteséggel kell szembenézni, nagyobbal, mint a lakossági papíroknál. Például az említett 2028/B-t 90,73 százalékos nettó árfolyamon vették (plusz felhalmozott kamat), és 93,55 százalékon adták. Vagyis 2,82 százalékpont különbség van a kettő között.

A PMÁP inflációkövető papíroknál ez a különbség csak egy százalékpont. A MÁP Plusznál pedig mindössze 0,25 százalék, ráadásul kamatfizetéskor ennyi sem, akkor nulla a levonás. Következésképpen akik nem tudják, mennyi időre lesz nélkülözhető a pénzük, és rövidebb távon is szükségük lehet rá, valószínűleg most is a MÁP Pluszban járnak jobban.

Reméljük, megszűnik a jó világ

Az intézményi fix kamatú kötvényeket tehát lehetőleg csak az a kisbefektető vegye, aki lejáratig meg tudja tartani. Másrészt pedig reméljük, hogy a magas hozam csak átmeneti lesz, és újra süllyednek majd az értékek. Egyrészt mert reménykedünk, hogy a háború véget ér. Másrészt pedig a magas hozamok nagy terhet jelentenek az államnak, amit a mi adóinkból kell kifizetnie.

A MÁP Plusz kamatát egyébként nem valószínű, hogy emelnék, mert akkor a korábbi sorozatokból is rengeteg értékpapírt váltanának vissza a kisbefektetők, és helyeznének el az újban.

Az infláció miatt se örüljünk

Ám vigyázat a fix kamatú papírokkal. A magas hozamok nemcsak a háború következményei, hanem a magas magyarországi infláció és az emiatt elkezdett jegybanki kamatemelési sorozat miatt is. Az egyhetes jegybanki betét kamatát csütörtökön felemelték 5,35-ről 5,85 százalékra, ez az állampapírokra is befolyással van.

Mondjuk ki: az infláció igen nagy problémává vált. Mivel a legutóbbi adat évi 8,3 százalék volt, és a forint is gyenge, nem lenne meglepő, ha a kamatokat tovább emelnék, a fix kamatú állampapírok hozama pedig tovább kúszna felfelé.

Maradjunk a változó kamatnál?

Ez pedig nem lenne jó azoknak a befektetőknek, akik most bevásárolnak. Rosszul fogják magukat érezni egy 5,6 százalékos hozamú kötvényben ülve, amikor például 7,8 százalékkal forog majd ugyanaz az értékpapír. A tankönyvek is azt mondják, hogy emelkedő hozamok mellett változó kamatozású vagy rövid futamidejű kötvényeket érdemes vásárolni.

• Az egyik stratégia tehát, hogy veszünk például egy fél év körüli papírt, és majd később meglátjuk. Ha szerencsénk van, a lejártakor még jobb feltételekkel tudunk befektetni. (Ha nem, akkor viszont lehet, hogy véget ért a háború, és megnyugodtak a piacok, ami szintén szerencse.)
• A másik stratégia, hogy olyan kötvényt veszünk, amelynek kamata emelkedik, amikor az infláció emelkedik, vagyis PMÁP-ot (Prémium Magyar Állampapírt.) Ennek 6,6 százalékos kamata ugyan látszólag most megint nem éri utol az inflációt, de még utolérheti, ha a pénzromlás üteme mérséklődik. Vagy a következő kamatmegállapítás után.

Oszd meg, ha nem tudsz dönteni

A helyzet sajnos most teljesen kiszámíthatatlan, az energiaárak, a gabonaárak, a forint árfolyama is vadul ingadozik. Nem  tudjuk, mi lesz ebből pár hónap múlva. A nagyon bizonytalanok meg is oszthatják pénzüket, és követhetik mindkét stratégiát egyszerre, vagy továbbiakkal kombinálva.

A kockázatkedvelő befektetőknek sokkal több lehetőségük van, például olcsók lettek egyes részvények. Vagy megkockáztathatnak egy 10-20 éves fix kamatú államkötvényt, ami jelentős árfolyamnyereséget nyújthat, ha a kamatok normalizálódnak. Ha viszont nem, ne feledjük, kötvényeken is lehet veszíteni, vagy negatív reálkamatot elérni velük, ami ugyanaz.