Az április közepi mélyponton csak mintegy 19 milliárd forintnyi Magyar Állampapír Pluszt (MÁP Pluszt) jegyeztek le egy hét alatt. Az előtte való héten csak 24, az utána következőn mintegy 20 milliárd forintnyi kelt el ebből az értékpapírból. Ez volt eddig a legrosszabb három hét a papír pont egy éves történetében. Ami minden bizonnyal nagyrészt annak köszönhető, hogy akik személyesen szeretnek ügyintézni, vagy nincs elektronikus hozzáférésük, azok ebben az időszakban, karanténban nem indultak útnak.
Április végétől azonban sokat javult az eredmény, egy 53 milliárdos és több, 40 milliárd körüli jegyzés következett. Ez sokkal jobb, hiszen nagyjából kétszerese az áprilisi hullámvölgyben tapasztalt értékeknek. De még így is jócskán elmarad a január-februári 60-80 milliárd forintos csúcsoktól. A piac nem tért teljesen magához.
Úgy tűnik tehát, csak félig tért vissza az államkötvény-vásárlási kedv a karantén után. Igaz, már februárban is felmerült, hogy a meglóduló infláció és a rekord gyenge szint közelében járó forint visszavetették az államkötvény iránti érdeklődést, a jegyzési kedvet. A forint most sem erősebb az akkorinál. Az infláció a válság hatására mérséklődhet, bár az élelmiszerek áremelkedése jelentős. (Erről itt írtunk utoljára.)
Mindig is nagy volt az ingadozás
A tavaly június elején bevezetett “szuperkötvényből” az első időben heti százmilliárd forintos nagyságrendben jegyeztek, igaz, ez elsősorban a korábban elhalasztott vásárlások, az erre a célra hosszabb időn keresztül félretett pénzek beáramlásának következménye lehetett. Hiszen akkor már hetek óta szó volt a sajtóban a közelgő új befektetési formáról. Később a jegyzési mennyiség alkalmanként 70-90 milliárd forint körül stabilizálódni látszott.
Az ingadozás mindig is eléggé nagy volt, attól függően, lejárt-e valamely másik értékpapír, vagy például épp nyaralási főszezon volt-e. Minden hónapban több tízmilliárd forinttal változott a hetente eladott mennyiség. Októberben a hitelből történő vásárlás betiltása okozhatott egy nagyobb kiugrást. Karácsony előtt pedig sokan éves megtakarításuknak, prémiumuknak keresnek helyet az ünnepek előtt, vagy adót, adókedvezményt optimalizálnak. Így akkor is volt egy csúcs.
A másik kedvenc után sem kapkodnak
Korábban a magyarok kedvenc állampapírja sokáig az egy éves állampapír (régi nevén Kamatozó Kincstárjegy) volt. Érdekes módon ennek jegyzését még az új szuperkötvény sem tudta annyira visszaszorítani, mint ahogy várható lett volna. Annak ellenére sem, hogy a MÁP Plusz már egy év után is többet fizet, mint az egy éves állampapír. Ráadásul folyószámla-szerűen lényegében bármikor visszaváltható.
Amint a második ábrán látható, a egy éves kötvények jegyzési eredményei is alacsonyra süllyedtek idén tavaszra, és nem sokkal emelkedtek azóta sem.
Arccal a devizakötvények felé?
Nem is csoda, hogy a magyar állam kétszer is bocsátott ki az utóbbi időben devizakötvényt. Június elején másfél milliárd eurónyi “zöld kötvényt”, április végén pedig kétmilliárd euróért normál kötvényeket. Pedig úgy látszott, a devizakötvényeknek – a lakossági vásárlásoknak hála – végső búcsút tudnának inteni. Januárban még az volt a hír, hogy dollárkötvényeket vásárolt vissza idő előtt a magyar állam.
Egy tényfeltáró elemzés szerint csaknem 100 esetben ért légicsapás úgynevezett biztonságos zónát a Gázai övezetben. 
