A múlt héten minden eddiginél alacsonyabb volt a MÁP Plusz, a “szuperállampapír” jegyzési eredménye. A 48,7 milliárdos mennyiség, bár cseppet sem tűnik kis összegnek egy hét alatt, bő húsz milliárddal csekélyebb, mint egy héttel korábban. Akkor ugyanez még 69,0 milliárd volt. Még az év végi ünnepek körül vagy az augusztus 20-ai csonka, uborkaszezonos héten sem volt ilyen alacsony eredmény.
Az utóbbi időben több negatív hatás is érhette a magyar megtakarítókat. Egyrészt a forint gyengült, újabb és újabb rekordokat ütött az euró ára. Február 12-én súrolta a 340,5-ös szintet, pont az infláció közzétételének napján. Az infláció ugyanis a vártnál magasabban alakult, 4,7 százalék lett januárban a várt 4,4 százalék helyett.
Harmadszor, a koronavírus-hírek is befolyásolhatják már némileg az emberek aktivitását, legalábbis a veszélyeztetett, idősebb korosztályokban vagy a tüdőbetegeknél. Egyébként a tendencia amúgy is lassan csökkenő volt az utóbbi két hónapban a kötvényeladásoknál, így talán a piac egyfajta telítődése is bekövetkezett.
Már nem is olyan szuper?
A 4,7 százalékos infláció már megközelíti a MÁP Plusz öt év alatt fokozatosan 4,95 százalékig emelkedő éves hozamát. Ha pedig valaki előbb visszaváltja, alacsonyabb a hozam. Míg eddig az emberek többnyire vonzó hozamot láttak a szuper-államkötvénynél, most lehet, hogy sokuk számára érdektelenné vált a megtakarítás. Inkább maradnak a legbiztonságosabbnak tartott készpénznél vagy a folyószámlánál, eurónál.
A forintgyengülés pedig az euróbefektetések vonzerejét növeli. Ráadásul van kedvezőnek mondható magyar lakossági eurókötvény is (Prémium Euró Állampapír, PEMÁP néven). Ennek aktuális, változó kamata ugyan csak évi 1,8 százalék, de ez is bőven meghaladja az euró inflációját. De így a forintgyengülés hozamnövelő hatásáról sem kell lemondania a vevőnek.
A múltat a jövővel keverik
Persze ez a fajta gondolkodás nem feltétlenül szakszerű vagy helyes. Bár az infláció most megugrott, ebben egyszeri hatások is voltak. (Az ettől megtisztított maginfláció 4,0 százalék volt.) Nem helyes a múltra, az elmúlt egy évre vonatkozó pénzromlást a jövőre vonatkozó kamatokkal vagy hozamokkal összehasonlítani. A gazdasági elemzők átlagosan körülbelül 3,5 százalékos pénzromlást várnak erre az évre.
Egyébként a magyar lakossági állampapírok gálánsan magas hozama nemzetközi összehasonlításban jelenleg még vonzóbbá válik. Legalábbis elvileg. A tíz éves amerikai államkötvények hozama ma újabb történelmi mélypontra esett, 1,29 százalék is volt. (Az előző rekordot 2016-ban, pár héttel a Brexit-szavazás után mérték.) A német mínusz 0,544 százalékos hozam pedig október eleje óta nem látott érték. (Itt augusztus végén –0,743 volt a mindenkori mélypont.)
Segít nekünk a Fed?
Ez persze csak közvetve érinti a magyar magánbefektetők helyzetét. Növelheti a magyar eszközök kamatfelárát, ezzel erősítheti némileg a forintot. Csökkenhet a nyomás a magyar jegybankon, hogy kamatemeléssel vagy más módon erősítse a forintot. De a hazai lakossági állampapírok hozamát eddig is inkább politikai célok alapján határozták meg.
Az amerikai állampapírok hozamának alacsony szintjét egyébként azzal magyarázzák, hogy a piacok a koronavírus miatt a Fed kamatcsökkentését szinte biztosra veszik. Erre sokak szerint már márciusban sor kerülhet, de április végéig már szinte teljesen be van árazva.
Változtatnak a MÁP Pluszon?
Amint Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a nekünk adott interjúban elmondta, a MÁP Plusz feltételeinek megváltoztatását jelenleg nem tervezik. De nem is zárják ki a későbbiekben, nincsenek kőbe vésve. Beszélt a nyugdíjkötvények és a zöld kötvények közelgő bevezetéséről is. (A postai MÁP Plusz-értékesítésekről pedig itt írtunk.)
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
