Ahogy arra számítani lehetett, a nyugdíjasokat nagyobb áremelkedés sújtja idén, mint a teljes fogyasztói kört. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint míg a teljes társadalomra képzett fogyasztói kosár szerint számolt infláció 3,9 százalék volt az első négy hónapban, a nyugdíjasoké számításaink szerint 4,125 százalék - írja laptársunk, az Mfor.hu.
Természetesen az élelmiszerárak tehetők ezért felelőssé, ami - mint sokszor megírtuk már - az idősebbek fogyasztásában nagyobb súlyú. A most közölt adatok szerint az élelmiszerek inflációja áprilisban 8,7 százalékos volt, míg egy hónappal korábban, márciusban még "csak" 6,9 százalék.
Az élelmiszerek április átlagos áremelkedése egyébként a legmagasabb volt idén a megelőző hónapokhoz képest.
Elsősorban az idényáras élelmiszerek (friss zöldség, burgonya, gyümölcs) ára szállt el, ebben a körben 15,1 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. Ez lehet szezonális hatás, ilyenkor jelennek meg a friss termények a piacokon, de vélhetően a járványnak is köze lehet az árak alakulásához. a termelés akadozása, a munkavégzés korlátossága bizonyosan emelte a költségeket.
A nyugdíjasok 4,1 százalék feletti inflációja azt jelenti, hogy az év eleji 2,8 százalékos nyugdíjemelés reálértékben nem fedezi a kiadásaikat, sőt. Kérdés, hogy a további hónapokban lesz-e ebben változás. A kormány kitart prognózisa mellett, mely szerint idén 2,8 százalékos lesz az infláció (ehhez igazítottan emelik a nyugdíjakat), ám az eddigi folyamatok ezt nem támasztják alá. Ráadásul az élet most kezd újraindulni, első lépésben vidéken, de a nyár elején vélhetően a fővárosban is, amennyiben továbbra is biztatóan alakulnak az esetszámok. Ez pedig a kereslet megjelenését jelenti majd, amelyre a szolgáltatók kétféle módon reagálhatnak: a vevőszerzés érdekében moderált árakon kínálják szolgáltatásaikat, illetve az sem kizárt, hogy a hirtelen megugró keresletre áremeléssel reagálnak, hogy mihamarabb pótolják a korlátozások miatt elszenvedett veszteségeiket.
A lényeg: ha nem lesz érdemi változás az inflációban, akkor a nyugdíjasok kiegészítésre lesznek jogosultak november táján. Arról viszont már biztos lemondhatnak, hogy a gazdasági növekedés alapján kapjanak egyszeri juttatást az év végén: ehhez 3,5 százalékos GDP-bővülésre lenne szükség, de ma inkább az a kérdés, hogy ekkora mértékű visszaeséssel megússzuk-e az idei évet.
Fontos még megjegyezni, hogy a KSH munkáját is befolyásolja a koronavírus-járvány, az árak összeírása nem lett teljeskörű, mivel nem tudtak a helyszínen, a boltokban dolgozni, maradt a netes, telefonos munka. Vagyis a most közölt adat még változhat, amennyiben a KSH revíziót hajt végre.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
