Orbán Viktor április 6-án a történelminek nevezett gazdaságvédelmi akcióterv egyik pontjaként jelentette be, hogy visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Először 2021. februárjában kapnak egy heti plusz juttatást az érintettek, majd a következő három évben 2024-ig ugyanígy.
Az információk azonban némiképp hiányosak voltak, nem volt teljesen egyértelmű, hogyan is valósul meg a visszaépítés ilyen formában.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter laptársunk kérdésére tisztázta a helyzetet. Mint mondta, 2021. februárjában először a 13. havi nyugdíj egynegyed részét kapják meg az érintettek, majd a következő évben annak a felét, utána a háromnegyedét, végül 2024-ben a teljes 13. havi nyugdíjat.
Hozzátette: azzal, hogy válsághelyzetben adják vissza a 13. havi nyugdíjat, az idősek iránti megbecsülést szeretnék ilyen formában is kifejezni.
Az intézkedés egyébként 280 milliárd forint plusz forrást fog igényelni, a fokozatos bevezetés miatt azonban évi mintegy 70 milliárd forint többletteher jelentkezik a költségvetésekben.
Azzal kapcsolatban egyébként merültek fel kritikák, hogy a 13. havi nyugdíj visszaépítése csak jövőre kezdődik el, miközben már az idei évben is szükség lenne az idősek számára anyagi támogatásra. Ezt szorgalmazza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is, Parragh László, az MKIK elnöke az mfor-nak elmondta:
A 13. havi nyugdíj visszavezetését pedig már idén elkezdenék, és 2021-ig le is zárnák, mert az időseknek most van szükségük erre a támogatásra.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
