Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

A brüsszelbe küldött jelentésében elismerte a kormány, hogy egyre kevesebb jut az ellátásokra a GDP-hez viszonyítva.

Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el Brüsszelbe. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Van egy még rosszabb hírünk: a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya - írja laptársunk, az Mfor.hu.

A GDP-hez képes kevesebb jut a nyugdíjakra a kormány szerintA GDP-hez képes kevesebb jut a nyugdíjakra a kormány szerint

Magyarország gazdasági helyzetjelentését minden évben elpostázzuk az Európai Uniónak. A dokumentumban részben az előző év teljesítményéről ad számot a kormány, de a jelentés alkalmas arra is, hogy előrejelzést nyújtson a következő évtizedekre.

A most benyújtott programban a nyugdíjkiadások alakulását is feltüntetik, és az itt közölt számok egy fontos vita eldöntéséhez szolgálnak adalékul: romlott az idősek helyzete a teljes társadalomhoz képest, vagy - mint a kormányzati kommunikáció állítja - a nyugdíjasok nem járhatnak rosszul.

Az Orbán-kormány szerint ehhez elegendő, hogy a nyugdíjakat évente az inflációval megegyező mértékben emelik - és ha szükséges, akkor év közben kipótolják azokat. Szakmai szervezetek, elemzések viszont arra világítanak rá, hogy a reálérték megőrzését szolgáló intézkedés folyamatosan nyitja az ollót a bérek javára, amelyek viszont bőven az infláció felett emelkedtek az elmúlt években.

A nyugdíjasok várják az elfogadható választ

Ráadásul a nyugdíjasok fogyasztása szerint számolt infláció eltérhet az általános mutatótól. Például azért, mert az idősek fogyasztásában nagyobb arányt tesz ki az élelmiszer, márpedig ebben a termékkörben jelentős, 7-8 százalékos áremelkedés volt az elmúlt időszakban. Így aki többet költ ezekre az árucikkekre, jóval nagyobb infláció sújtja.

A friss konvergenciaprogram inkább a rendszer kritikusainak fog munícióul szolgálni: az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. Mindezt úgy, hogy a koronavírus miatti gazdasági összeomlás a jövedelmek közül a nyugdíjakat nem sújtja, mivel abból nem vesznek el, azok folyósítása zavartalan, a januári 2,8 százalékos emelésnek megfelelően.

Természetesen felvethető, hogy a GDP lendületes emelkedése miatt csökken a nyugdíjak részesedése, és valójában nominálisan javul a helyzetük, de a gazdaság gyorsabban növekszik. Erre az lehet a válasz, hogy pont ezt hiányolják szakmai szervezetek, jelesül azt, hogy a gazdasági bővülés ütemét kövessék a nyugdíjak (akármilyen indexálás figyelembevételével az év eleji nyugdíjemelések során). Hozzátéve, hogy az elmúlt években egyre magasabb induló nyugdíjakat volt kénytelen megállapítani az állam, részben a dinamikus béremelkedések miatt (amelyeket a nyugdíj kiszámításakor vesznek figyelembe), illetve amiatt is, hogy jó ideje már nincs járulékplafon, ami eddig korlátozta a nyugdíj mértékét is.

Ugyanakkor 2020-ban pont nem beszélhetünk a GDP-növekedésről, jó esetben 3 százalékkal zuhan a gazdaság, rosszabb esetben akár 7 százalékos is lehet a recesszió. A kormány szerint azonban ebben a helyzetben is alacsonyabb lehet a nyugdíjkiadások aránya, mint volt pár évvel ezelőtt, amikor még jól ment a gazdaságnak.

2050 táján robbanunk

Még szomorúbb képet fest a 2030-ra vonatkozó előrejelzés, mert akkor már csak a GDP 8,4 százalékát fogják kitenni az állami nyugdíjkiadások. Miközben a kormány vállalása szerint 2021-től négy év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj, ami közel 300 milliárd forintos többletkiadást fog jelenteni. Sőt, még 2040-ben sem fogjuk elérni a 2016-os mutatót, erre csak 2050 táján kerülhet sor. Akkoriban már túl leszünk egy jelentős belépési hullámon a nyugdíjrendszerbe, kritikus szintet fog elérni az egy keresőre jutó ellátottak száma. Pusztán a létszám alakulása is megmagyarázhatja a GDP-ben való részesedés emelkedését 10,6 százalékra.

Az állami nyugdíjkiadás részesedése a GDP-ből:

2016: 9,7%

2020: 9,0%

2030: 8,4%

2040: 9,4%

2050: 10,6%

2060: 11,1%

2070: 11,2%

Érdemes megemlíteni, hogy a nagy ellátórendszerek közül az oktatási kiadásoknál hasonló folyamatok játszódnak le a konvergenciaprogram szerint: a négy évvel ezelőtti 3,6 százalékos részesedés idén 3,4 százalékra csökken, majd 2030-ban 3,3 százalékra. Csak 2050-ben tér vissza a 2016-os szintre ez az arány.

Ellenben az egészségügyben a korábbi 4,9 százalékról idén 5,1 százalékra jutunk - vélhetően nem függetlenül a járványhelyzet miatt szükséges átcsoportosításoktól -, majd 2030-ra már 5,4 százalékot jelez a konvergenciaprogram.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Az MSZP sem tudja, mikor lehet bevezetni az eurót Magyarországon
Baka F. Zoltán | 2021. április 10. 13:03
Elkészült a párt előválasztási programja, benne a minimálbér adómentessé tételével, a társasági nyereség felhasználásának központi szabályozásával.
Makro / Külgazdaság Jó hír jött a nyugdíjasoknak a KSH-tól - meg egy rossz
Baka F. Zoltán | 2021. április 10. 11:04
Márciusban végre olcsóbb volt az életük, mint a többi háztartásé, viszont drágább, mint idén bármikor
Makro / Külgazdaság L. Simon László vezérletével készül óriási múzeumösszevonásra a kormány
Privátbankár.hu | 2021. április 10. 10:37
Miniszteri biztosként készíti elő a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum összevonását, de az Iparművészeti Múzeum is bekerülhet az integrációba.
Makro / Külgazdaság Heti csúcsra emelkedett szombatra az új fertőzöttek száma
Privátbankár.hu | 2021. április 10. 09:38
Az áldozatok száma hajszállal a heti átlag alatt alakult a szombati adatközlésben, a gyógyultak száma most nagyobbat ugrott. Kevesebben vannak kórházban és lélegeztetőgépen is.
Makro / Külgazdaság Meglepetésember pályázhat Angela Merkel székére
Wéber Balázs | 2021. április 10. 06:04
Bár a CDU-CSU pártszövetségben általában a CDU állítja a kancellárjelöltet, most megszakadhat ez a hagyomány: a CSU főnöke, Markus Söder ugyanis sokkal népszerűbb az új CDU-vezérnél, Armin Laschetnél. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Söder egy új generációt képvisel, politikailag pedig nyitottabb a korábbi CSU-vezetésnél. Kérdés, hogy „becserélné-e” Bajorországot Berlinre.    
Makro / Külgazdaság Az EU jóváhagyta a járvánnyal összefüggő sürgős szükségletek fedezésére irányuló kiegészítő támogatást
MTI | 2021. április 9. 18:44
Az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta, hogy az unió költségvetéséből 121,5 millió euró összegű kiegészítő támogatás nyújtsanak a koronavírus-járvánnyal összefüggő sürgős szükségletek fedezésére - közölte az uniós tanács pénteken.
Makro / Külgazdaság Elkerülhető a nagy háború kitörése? – növekvő ukrán és tajvani aggodalmak
Káncz Csaba | 2021. április 9. 15:34
Moszkva és Peking egyidőben eszkalálja a katonai feszültséget az ukrán határon és Tajvan körül.  A két különböző kontinensen zajló kettős válság komoly teszt elé állítja a Biden-kormányzatot.  Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Mégsem gyarapodik az oltási paletta a CanSino és a CoviShield vakcinákkal
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 15:04
Úgy tűnik, hogy a korábban beharangzott két további vakcina mégsem érkezik Magyarországra, ezt Szijjártó Péter külügyminiszter árulta el sajtótájékoztatón.
Makro / Külgazdaság Nagyon meglökte a hiányt a járvány - kijött a PM adata
MTI | 2021. április 9. 13:05
A járványügyi védekezés, a vakcinabeszerzések és a gazdaság újraindítását szolgáló intézkedések következtében 1144,1 milliárd forintos hiánnyal zárt március végén az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere - közölte pénteken kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
Makro / Külgazdaság Maruzsa Zoltán: írásbeli vizsgák lesznek csak, szóbeli nem
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 12:25
A középiskolák nyitása és az érettségi volt a fő téma a mai tájékoztatón.
hírlevél
depositphotos