Szomorú valóság, hogy az infláció két számjegyű lett (júniusban év/év szinten 11,7 százalékos), az árak elszálltak, a pénzünk erőteljesen veszít értékéből. Ehhez képest a statisztikák szerint még mindig sokan vannak, akik készpénzben vagy folyószámlán tartják pénzüket, vagy annak nagy részét.
A hozzánk érkezett olvasói kérdések, Facebook-hozzászólások és ismerősök véleménye alapján ez jelentős részben néhány tévhit következménye. A bizonytalan időkben az emberek egy része minden befektetést kockázatosnak érez. Mások csak az aranyat vagy az ingatlant érzik értékállónak. Márpedig a jelenlegi, ha nem is vágtázó, de már eléggé poroszkáló infláció mellett a passzivitás, a “jobb, ha semmit sem csinálok” mentalitás is jelentős veszteséget okoz.
Néhány tévhit az állampapírok körül
1. Az állampapír csak a kormánynak jó
Azt hiszed, akkor jó a kormánynak, ha állampapírt veszel? Nem, neki hosszabb távon az is remek, sőt lehet, hogy még jobb, ha nem veszel semmit. Ha készpénzben vagy folyószámlán tartod a pénzed, akkor ugyanis a teljes inflációt megnyeri. Az infláció tudniillik az állam haszna.
Mert az X érték mellett kibocsátott pénz, amikor visszakerül az államhoz, például ha valaki később adót fizet belőle, már csak X mínusz tíz százalékot fog érni. Az állam drágán adja oda, alacsonyabb értéken fogadja vissza a pénzt. Ezért is nevezik az inflációt a szegények adójának vagy csendes, bújtatott, rejtett adóztatásnak.
2. Az állampapír kockázatos
Azt hiszed, kockázatot vállalsz, ha állampapírba fektetsz? Egyes esetekben ez igaz. Például ha hosszabb futamidejű fix állampapírodat váltod vissza idő előtt, árfolyamveszteség (vagy árfolyamnyereség) érhet. De ha lejáratig megtartod, vagy változó kamatozásút veszel, akkor már nagyon minimális ez a kockázat.
De amint említettük, még inkább borítékolható a veszteség, ha nem veszel állampapírt, hanem nulla vagy alacsony kamatozású eszközben, készpénzben maradsz. Ráadásul az állampapírokra van állami garancia, a bankbetétekre pedig nincsen. Az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) garanciája vonatkozik rájuk, ami eddig működött, de nem olyan erős biztosíték, mint az államé.
3. Az állam majd csődbe megy
Az állam sokkal erősebb, mint a bankok, és sokkal kevésbé valószínű, hogy csődbe megy. Az állam tud új pénzt nyomtatni, a bankok nem. Az állam adóztatja (néha pedig kisegíti) a bankokat, nem fordítva. Az állampapír számít a legbiztonságosabb befektetésnek, még akkor is, ha az államcsőd nem zárható ki teljesen.
4. Az állampapírt elvehetik
Ezt a verziót nyugodtan elvethetjük, mert legrosszabb esetben az állam elkezd pénzt nyomtatni (a jegybanktól hitelt felvenni, és ezzel további inflációt gerjeszteni). A forintbetétek elvétele akkora pánikot és bizalomvesztést okozna a gazdaságban, aminek több lenne a kára. Más a helyzet a devizabetétekkel, azok befagyasztására inkább van példa csődbe menő államokban. Lásd még:
Milyen állampapírok közül választhatunk?
Mégis, mit érdemes venni? A tankönyvek szerint emelkedő kamatok (egyben növekvő állampapír-hozamok) esetén, erre számítva a fix kamatozású, hosszabb futamidejű kötvények kerülendők. Maradnak a rövidebb, jellemzően éven belüli futamidejű sorozatok, illetve azok, amelyek kamatozása változó.
Míg korábban csupán két- vagy háromféle lakossági állampapírt volt érdemes venni, ma az általános kamatemelési hullámnak hála sokkal nagyobb a választék. Nézzük, mik vannak, mennyit fizetnek, és milyen esetben előnyösek, vagy éppen hátrányosak.
Lakosságnak szánt állampapírok
1. A fix kamatozású MÁP Plusz (Magyar Állampapír Plusz)
A MÁP Plusz (Magyar Állampapír Plusz) kamatozása fix, öt év után 27,35 százalékot fizet, éves szinten ez 4,95 százalék. Korábbi visszaváltás esetén sávosan emelkedik a kamat. Az utóbbi évek nagy slágere volt, ám mostanra a legtöbb konkurense magasabb kamatot fizet. Ezért sokan vissza is váltják, le is cserélik az idén, főleg PMÁP-ra.
Előnye, hogy bármikor viszonylag kis levonással vissza lehet váltani, így a folyószámláknak nyújthat esetleg alternatívát, ha teljesen bizonytalanok vagyunk abban, hogy mikor lesz szükségünk a pénzre. De még ekkor is lehet, hogy a PMÁP-al járunk jobban a jelenlegi inflációs számok fényében.
2. A magyar inflációhoz kötött PMÁP (Prémium Magyar Állampapír)
Inflációkövető, megtérülése a forint éves átlagos inflációs rátájától függ. Mivel ez az idén várhatóan meghaladja majd az évi tíz százalékot, ezért jövőre a kötvény kamata is várhatóan tíz százalék feletti lesz. De akármi is történik, akár jelentős mértékben emelkedik, akár csökken az infláció, nagyot nem lehet tévedni vele, mert a kamat ezt követi. Így ez most az év befektetési slágere.
Négy éves futamidőnél 5,85, hat év körüli futamidő mellett 6,6 százalék jelenleg a kamata, de ezt még a tavalyi infláció alapján határozták meg. A kötvény késve követi az inflációt – de legalább követi.
3. Az eurozóna inflációjához kötött PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír)
A PEMÁP kamata az euró inflációját követi az Eurózóna országaiban. Forintban számolva pedig hozama két tényezőtől is függ, az euróinflációtól és a forintárfolyamtól. Jelenleg még ez is szerény, 2,85 százalékos kamatot fizet, de ez is emelkedni fog jövőre.
4. Az egy éves állampapír (1MÁP)
Egyszerű, mint a fagolyó, egy éves futamidő után lejár és egy fix kamatot fizet. Talán ezért is viszonylag népszerű, alacsony kamata ellenére is. A mai 4,25 százalékos érték eléggé elavult, a később ismertetendő diszkont kincstárjegyek sokkal többet hoznak.
5. Kincstári Takarékjegyek (KTJ)
A postákon kapható értékpapírok, feltételeik rendszerint valamivel rosszabbak a többinél, így jobbára kerülendők.
A statisztikák alapján a hazai lakosság idén főleg a PMÁP-ot vásárolja. Logikus, hogy emelkedő hazai infláció esetén a PMÁP, gyengülő forint és növekvő euróinfláció mellett pedig a PEMÁP kamata (hozama) növekszik. Hogy melyik lesz jobb választás, ebben a gyorsan változó környezetben ember legyen a talpán, aki megjósolja. Logikus választás lehet a kettő kombinálása is.
Intézményi, de lakosság által is vehető állampapírok
1. Diszkont kincstárjegyek (DKJ)
A diszont kincstárjegyek maximum egy éves, eredetileg intézményi befektetőknek kitalált értékpapírok, de magánszemélyek is vehetik. Azért ez a nevük, mert nincs kamatuk, ehelyett a hozam a diszkontált áron keresztül, az árfolyamnyereségből származik. Például ha egy fél éves diszkont kincstárjegyet 97 százalékos áron - 10 ezer helyett 9700 forinton - adnak, akkor az éves hozama hat százalék. (Éven belül kamatos kamat nélkül.)
A hozamuk az utóbbi időben évi 8-9 százalékra ugrott, így rövid távú befektetésként bárkinek vonzó alternatívát jelenthetnek.
2. Fix kamatozású állampapírok (eredetileg) intézményeknek
Ezek sokszor évekkel ezelőtt kibocsátott sorozatok, amelyek a másodlagos forgalomban, piaci áron kaphatók. Most, 2022 nyarán a 3-5 éves sorozatok hozama megközelíti az évi tíz százalékot is, ez jelenti legfőbb vonzerejüket. (Ezek az MNB június 26-i kamatemelése előtti adatok.)
Arra vigyázni kell, hogy minél hosszabb a futamideje a kötvénynek, annál nagyobb lesz a “kamatérzékenysége”, annál jobban ingadozik az ára a piaci kamatlábakkal együtt. Ez nem jelent problémát, ha lejáratig megtartjuk, de veszteséget – vagy éppen árfolyamnyereséget – hozhat, ha idő előtt visszaváltjuk.
Egy másik buktató, hogy a 2019. június 1-je előtt kibocsátott államkötvények hozama kamatadó-köteles a magánszemélyeknél. Így meg kell nézni, mikor került forgalomba eredetileg a kötvény. (Ezt itt lehet megtenni.)
3. Változó kamatú állampapírok intézményeknek
E kötvények eléggé ritkák, kevés van belőlük fogalomban. Kamatozásuk a BUBOR-hoz (a budapesti bankközi hitelkamatlábhoz) kötött, negyedévente változik. Ilyen például a 2029/B és 2027/B államkötvény. A BUBOR jelenleg magas, 11,57 százalék, ám a kötvényeket néha a névértéknél drágábban adják. Lehet, hogy inkább a képzettebb befektetőknek valók.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
„Megfelelő választ adnak” – közölte Dmitrij Peszkov. 
