Melyik régi állampapírt érdemes 16 százalékosra cserélni?

Miután kiderült, hogy 16 százalékos kamatot fizetnek az újabb kibocsátású, hat-hét éves inflációkövető PMÁP (Prémium) államkötvényekre (és 15,25 százalékot a négy év körüliekre), azok rengeteg befektető fantáziáját megmozgatták. Sokakat felráztak a passzivitásukból, és felmerült náluk, hogy valamely másik, alacsonyabb kamatú állampapírjukat ne cseréljék-e le 16 százalékos kamatúra.

Minek van még MÁP Plusz-od?

Van, ahol ez a csere egyértelmű, például a MÁP Plusznál. Ennek maximum 4,95 százalékos hozama mára annyira elavult, hogy csoda, még nem váltották vissza az összeset. (Bár egyes esetekben, csak átmenetileg, pár hétre egyfajta folyószámlaként még érdemes lehet tartogatni.) Hasonlóan közel egyértelműnek bizonyulhatnak az egyéves állampapírok (1MÁP), amelyek ma is viszonylag alacsony, kilenc százalékos kamattal kaphatók. Ebből és a hasonló Kincstári Takarékjegyből lényegében mindegyiket érdemes lehet lecserélni, amely nem jár le pár héten belül.

Még fél-egyéves megtakarítás esetén is jobban mérheti megvenni a 16 százalékos kamatú 2030/I-t, majd egy százalékos levonással visszaváltani, mint megtartani az alacsonyabb kamatú állampapírfajtákat. A rövidebb futamidőre azonban ezen kívül egy vonzó alacsonyabb kockázatú alternatíva a diszkont kincstárjegy is.

Dilemmák a PMÁP-okkal kapcsolatban

A nagyobb fejtörést a PMÁP-ok okozzák. Egy olvasónk például ezt írta:

Az a kérdésem, hogy az augusztusi 2026/J papírt érdemes-e átváltani a jelenlegi 16 százalékos PMAP-ra? Azt sem tudom, hogy hol kedvezőbb a váltás, a bankomnál vagy a kincstárnál.

A kérdésre a válasz sajnos nem egyszerű, több tényezőtől függ. Attól, hogy:

• mennyi ideig szándékozik megtakarítani a befektető a megtakarítását,
• mekkora a levonás, azaz a visszaváltás költsége,
• mekkora a számlavezetés díja,
• mekkora a transzferdíj az Államkincstárba, ahol alacsonyabbak lehetnek a költségek. (Jellemzően 1000-5000 forint lehet.)

Nem mindegy, hol váltjuk vissza

A 2026/J például három év múlva lejár, de február 20-től ennek is emelkedik a kamata, 14,5+0,75=15,25 százalékra (átlagos infláció+kamatprémium). Így évi 0,75 százalékpont kamatkülönbözetnek kéne fedeznie a pluszköltségeket (ami kétszer egy-egy százalék levonás, két futamidő vége előtti visszaváltás). Csak nagyon durva becslés alapján, ha legalább három évre tervezzük a befektetést, és 1+1 százalék levonást alkalmaznak a visszaváltásnál, akkor lenne érdemes lecserélni a hét éves 2030/I-re. (Mert 3x0,75 > 2x1, vagyis 2,25 nagyobb, mint 2,0.)

(A lakossági állampapírok aktuális kamatát itt lehet megnézni, a többié pedig itt kérdezhető le. Az Államkincstár kötvényvásárlási és eladási árai pedig itt vannak.)

A bankoknál általában magasabbak a visszaváltási költségek, és valamekkora számlavezetési díjjal is kalkulálni kell. Például az Erste Bankban érvényes levonások mellé az ábrán felírtuk az Államkincstárét, hogy könnyen összehasonlítható legyen. (Nemrég az MKB Bank kondícióit is megvizsgáltuk.)

Hosszabb futamidő=magasabb kockázat

De ha hosszabb futamidejűre cseréljük az állampapírunkat, azzal mindig valamivel magasabb kockázatot is vállalunk, még az egyébként minimálisnak nevezhető rizikójú állampapíroknál is. Mert mi van, ha három év múlva jobb feltételekkel tudnánk majd befektetni? Vagy rosszabb feltételekkel lehet csak visszaváltani a kötvényt, ha véletlenül pénzre van szükségünk?

A BMÁP-oknál sem egyértelmű a kép

A lecserélni-nem lecserélni problematikával foglalkozott a Kiszámoló blog is.

Sokan ülnek rossz állampapírokban, amit érdemes lenne azonnal visszaváltani – írják.

Ilyennek nevezik ők is a Magyar Állampapír Pluszt, amelynél a legtöbb esetben a kamatfordulót sem érdemes megvárni. Néhány PMÁP cseréje is logikus lehet, mint a 2023/J-é. A korábban kibocsátott BMÁP-ok (Bónusz Magyar Állampapír) viszont magasabb kamatprémiumot fizetnek, mint az új, így a legközelebbi kamatmegállapításnál kijöhet náluk is 16 százalék körüli kamat. Mégis megfontolandó a szerző szerint a lecserélésük, mert:

A Bónusz Állampapír a diszkont kincstárjegy alapján kamatozik. Egy évtizeden át az volt a jellemző, hogy kevesebbet kamatozott a diszkont kincstárjegy, mint amekkora volt az infláció. Bár nem tudjuk, de valószínű, hogy ez továbbra is így lesz.

Hitelminősítők rángatják a forintot

A múlt hét is izgalmas volt a kamatok és a forint szempontjából. Múlt hétfőn rossz hír mozgatta a piacot, a Fitch hitelminősítő negatív kilátásokkal látta el Magyarország osztályzatát, erre gyengült a forint. Kedden kamatdöntő ülést tartott az MNB, ahol az okozott meglepetést, hogy növelik a bankok kötelező tartalékrátáját.

Ennek nyomán viszont komolyabb erősödésbe kezdett a forint, a hét vége felé már 387 is volt az euró. Majd pénteken késő este az S&P hitelminősítő is negatív kilátásokat adott, ennek hatása majd csak e héten érződhet.

Orbán Viktor optimista az inflációval kapcsolatban

Pénteken azután Orbán Viktor miniszterelnök adott rádióinterjút, ahol többek között elmondta, hogy a kormány február-március környékén az infláció csökkenésének megindulását várja Magyarországon. Emellett ismét kiemelte, hogy év végére már egyszámjegyű inflációt prognosztizálnak. Korábban az MNB is jelezte, hogy a január hozhat még emelkedést az inflációban, de ezután valamelyest mérséklődhet.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy ha sikerül a forintot megerősíteni, az csökkentheti az inflációt, alacsonyabb inflációval pedig még könnyebb a forintot szinten tartani. Pozitív visszacsatolás, spirál indulhat be. Mindez pedig a kamatokat, állampapírhozamokat is lejjebb szoríthatja idővel. Ami azt jelenti, hogy az inflációkövető kötvények – mivel csökkenő infláció mellett még a korábbi, magasabb inflációt fogják fizetni – kifejezetten jó választásnak tűnnek.

Alaposan megugrottak a fix állampapírhozamok

A mozgalmas hét eredményeként, amint a fenti ábrán látható, emelkedtek az állampapírpiaci referenciahozamok, hiszen csökkent egy esetleges magyarországi kamatcsökkentés esélye. A lakossági árjegyzésben is alaposan felmentek a hozamok, főleg a rövidebb futamidőknél, egy májusi lejáratú kincstárjegy hozama eléri az évi 14 százalékot is.

Mikor érdemes eurós kötvényt venni?

Eurót akkor lehet érdemes tartani forintos megtakarítások helyett (különbség a kamattartalom alapján), ha egy év múlva 440 forintnál magasabb lesz az EURHUF árfolyam – írta az Aegon Alapkezelő Total Return blogja.

Ennél erősebb árfolyam esetén nem feltétlenül érdemes devizát tartani, hanem forintban kell fialtatnunk a megtakarításainkat.

Azt azonban nem fejtették ki, hogy mégis honnét tudhatjuk, mennyi lesz egy év múlva az euró – ennek előrejelzése bizony még a gyakorlott gazdasági elemzőknek is gyakran kudarcélmény. A blogbejegyzésben azonban inkább a forinterősödés mellett találtak sok érvet, egy ilyen folyamat azóta a múlt héten meg is indult.

Szintén a napokban írtuk azt is, hogy az Equilor számításai szerint a 2025-ös évben 480 forintos euróra lenne szükség ahhoz, hogy a PEMÁP – az inflációkövető eurós magyar államkötvény – vásárlása jobban megérje, mint a PMÁP-é.

Rendszeres heti kötvénypiaci sorozatunk előző részei:

Ez most a három legjobb állampapír

Megvan, mi a trükkje az új lakossági államkötvénynek

Még magasabbra emelkedtek a kamatok, itt az állampapírok feketelistája

Állampapírpiaci alapismeretek:

Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?

Apu, akkor most biztonságban vannak az állampapírjaim, részvényeim?

Állampapír-kisokos – te szívesen adakozol a kormánynak, vagy inkább kapnál tőle?