A járvány meghozta a kockázatvállalási kedvet is a tőkepiacon

2019 nagyon jó év volt a tőkepiacon, kis túlzással bármibe nyúlt az ember, az szép, akár kétszámjegyű hozamot hozott, gyakran rekorderedményt ért el. Bőven voltak, akik ezért 2020 elején zárták a pozícióikat, és realizálták a hozamot, még azelőtt, hogy a koronavírus elérte volna Európát. Így a járvány megjelenéskor éppen a kedvező alkalomra, új beszállási pontra vártak, és az első hetek turbulenciái után már adódtak is a kedvező lehetőségek, és azóta is adódnak. A kérdés csak az, hogy a befektetők mertek és mernek-e élni ezekkel? 

Féltünk a kockázattól
A magyar megtakarítási piac szereplőinek a többsége kifejezetten kockázatkerülő, ami egyrészt összefügg azzal, hogy a többségnek kicsi a pénzpiaci tudása, és vagyonát csak az elmúlt években, esetleg egy-két évtizedben kezdte gyarapítani, így kellő tapasztalata sincsen. Ráadásul időről időre jön egy-két rossz év, legutóbb a 2008-as pénzügyi válság utáni időszak vagy a svájci frank árfolyamának elengedése, ami mind figyelmeztető jel: lehet nagyot bukni. Ezért volt nagy siker az állampapír és az ingatlan, amely meglehetősen nagy biztonsága mellett látható eredményeket hozott. Az ingatlanpiaci áremelkedés viszont az elmúlt években már lassult, nem lehetett olyan hozamot elérni, mint az évtized első felében, az állampapír pedig 2020-ban inkább értéktartó szerepet játszott, alacsony reálhozamot adott. Ezért, aki vagyonát tovább akarta fialtatni, más befektetések után kellett nézzen. 

Bátorság
A Takarékbank treasury és privátbanki szakértői azt tapasztalták, hogy a pandémia több téren is változtatott a befektetési szokásokon. 

Leegyszerűsítve: elkezdtünk kockázatosabb instrumentumokba fektetni. Egyesek azért, hogy a válság kirobbanásakor keletkezett veszteségeiket visszanyerjék, sokan viszont azért, hogy hizlalják vagyonukat, és továbbra is egy-két százaléknál nagyobb éves hozamot érjenek el. 

Míg korábban az átlag befektető legfeljebb azt a tanácsot fogadta meg, hogy ne egyféle állampapírba fektesse vagyonát, hanem a MÁP Plusz mellett inflációkövető Prémium államkötvényt is vegyen, most az elvárt hozam reményében kimerészkedett a pénz- és tőkepiacra. Először gyakran csak kisebb összegekkel szállt be befektetési alapokba, de miután megtapasztalta a magasabb, 8-10 százalékos hozamot, akár éven belül is, akkor bátrabb lett. Sőt néha már privátbankárának kellett visszafognia, hogy ha elérte hozamelvárását, inkább realizálja a nyereséget, és keressen újabb kedvező beszállási pontot, minthogy addig kitartson egy-egy jól teljesítő instrumentum mellett, amíg az túljut a csúcson. 

„A kockázatvállalási kedv növekedése nem jelenti azt, hogy egy átlagos magyar befektető egzotikus opciós stratégiákat keres, viszont nyitottabbá vált a hosszabb távú, magasabb hozamlehetőséget biztosító befektetések iránt. Ennek megfelelően változtatjuk, bővítjük kínálatunkat a befektetési terméknél” – mondja Brezina Szabolcs, a Takarékbank Treasury üzletágának ügyvezető igazgatója. 

A diverzifikáció diverzifikációja
A koronavírus egy másik hatása, hogy míg korábban a többség személyesen intézte befektetéseit, addig a kényszerűség katalizátorként működött a digitalizáció terén. Telefonon, videóbankon vagy netbankon keresztül adták le a megbízásokat az ügyfelek, és rászoktak arra, hogy befektetéseiket is elektronikusan intézik, a Takarékbanknál például az állampapír-állomány növekedésének jelentős része az elektronikus megbízásoknak köszönhető. Ez a trend várhatóan a korlátozások enyhülésével sem változik. 

Az Egyesült Államokban a home office, a munkanélküliség és a stimulus egy új és rendkívül széles, „forró kezű” kisbefektetői tábort hozott létre, amely otthonról kezdett el kereskedni. Soha nem látott összehangolt vásárlásokat hajtottak végre a közösségi weboldalak segítségével. Itthon ez a jelenség azért nem vált meghatározóvá, viszont többen kezdtek el a netbankon keresztül önállóan vásárolni egyedi részvényeket, befektetési alapokat is – tapasztalták a banki szakértők. 
Az ügyfelek többsége azonban továbbra is megfontolt, tanácsot kér, amire nagy szükség is lehet. Hiszen, ha valaki akkor fektet be egy eszközbe, amikor már híre ment, hogy jól lehet vele keresni, az már biztosan nem a legjobb beszállási pont. Sőt, akár meg is égetheti magát az ügyfél, ha mindenét egy sztorira teszi fel. 

„A kulcsszó a diverzifikáció és a diverzifikáció diverzifikációja, akár több dimenzióban: a befektetési módozatok, illetve azok devizaneme tekintetében is. Így, ha egy befektetés nem teljesíti a hozamelvárásokat, akkor a többi kompenzálni tudja. Emellett keressük a jó beszállási pontokat, olyan lehetőségeket, ahol a közeljövőben érkezhet meg a felfutás, például a nyitást követő eufória hatására” – mondja Fodor Béla, a Takarékbank Private Banking központjának vezetője.