A csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kiderült, hogy a legutóbbi kormányülésen döntöttek a magyarországi kriptovaluta-szektor „dekriminalizálásáról”, vagyis a tavaly életbe léptetett, extrém szigorú kriptoeszköz-jogszabályok visszavonásáról. A Tisza-kormány társadalmi egyeztetést kezdeményez az eddigi szabályozás hatályon kívül helyezéséről, ami a kormány honlapján fog megjelenni, és 13 nap áll majd a piaci szereplők rendelkezésére a véleményezésre – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő.
Amint a szintén a Klasszis-csoporthoz tartozó Mfor.hu tudósítása írja, a 2025 nyarán életbe lépő magyar kriptovaluta-szabályozás két új tényállással bővítette a Büntető Törvénykönyvet: a kriptoeszközzel való visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával.
Hibás, aránytalan és piacromboló volt
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter Facebook-bejegyzésében magyarázta el a rendelkezések lényegét.
Mit jelent az, hogy megszüntetjük a kriptovaluták kriminalizálását? Azt, hogy véget vetünk egy súlyosan hibás, aránytalan és piacromboló szabályozásnak.
Magyarországon 2025-ben született olyan jogszabály, amely „Európában szinte példátlan módon külön validátorokat” állított a kriptoügyletek elé. Először egyetlen cég, majd később is csak két szereplő kapott ilyen engedélyt. (A validátorok feladata volt egyes kriptovaluta-tranzakciók előzményeinek teljes, sok évre visszamenő átvilágítása, amiről annak idején itt írtunk »»».)
Ez nem fogyasztóvédelem volt, hanem súlyos piackorlátozás: egy teljes, innovatív piacot tett működésképtelenné – írta a miniszter.
Sokan buktak a durva szabályok miatt
Ráadásul nemcsak a szolgáltatókat lehetetlenítették el, hanem magánemberek százezreit is bizonytalanságba taszították az írás szerint. Hétköznapi magyar állampolgárokat fenyegettek meg börtönnel is, pusztán azért, mert kriptoeszközöket tartottak, váltottak. (Az ötmillió forint feletti, a jogszabálynak meg nem felelő tranzakcióknál ugyanis a kriptó átváltását végző szolgáltató is, de a kriptótulajdonos magánszemélyek is bűncselekményt követtek el.)
A miniszter szerint ez 6-800 ezer magyar embert is hátrányosan érinthetett. (A korábbi, tavalyi becslések ennél még pár százezerrel kevesebbről szóltak, de valójában senki sem tudja pontosan, mert a tranzakciók egy része sokáig névtelen tud maradni.)
Sokan százezreket, milliókat veszítettek, mert a szabályozás egyik napról a másikra bizonytalanná, kockázatossá vagy gyakorlatilag lehetetlenné tette a korábban jogszerű működést – így a miniszter.
Az EU-nak sem tetszett a különút
Nem pusztán a bitcoinról vagy más kriptovalutákról van szó, hanem a mögöttük álló blokklánc-technológiáról, a digitális pénzügyi innovációkról, az okosszerződésekről, az új adat- és értékátadási rendszerekről.
Vagyis a jövő egyik fontos technológiai irányáról – írta a miniszter.
A magyar szabályozás annyira indokolatlanul szigorúra sikerült, hogy az Európai Unió már kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben.
Kihalási eseményt váltott ki
A tavalyi szigorítások nyomán egy sor kriptovaluta-szolgáltató döntött úgy, hogy az év végén kivonult a magyar piacról, mint például a Revolut, a Bitstamp, a magyar CoinCash vagy az eToro. Mások pedig esetleg be sem léptek a magyar piacra, ahogy tervezték – írtuk korábban.
Megint mások pedig szépen csendben átírták valahol a szabályzatuk valamelyik pontját, és feltették Magyarországot a tiltott területek közé, Kelet-Ukrajnával, a Krím-félszigettel vagy Észak-Koreával együtt.
Mit nem kíván a kormány
Az új kormány ezzel a gyakorlattal szakítani kíván. Nem szándékozik kriminalizálni a technológiát, bűnözőknek tekinteni a magyar állampolgárokat, és nem akar mesterséges kapuőröket telepíteni egy innovatív piac elé. Nem akarja kizárni Magyarországot a jövő technológiáiból.
Ugyanakkor a miniszter hozzátette, hogy természetesen kell szabályozás, kell védelem a pénzmosás ellen, szükség van fogyasztóvédelemre, átláthatóságra és felelős működésre. De nem kell túlszabályozás és kriminalizálás, és nem kell az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbnak lenni.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
