A tavaly nyár eleje óta tartó hazai kamatemelési ciklusra, az egyre magasabb és magasabb inflációs számokra sokáig alig reagáltak a magyar háztartások. A fix kamatozású MÁP Plusz lakossági államkötvények heti eladásai még ősszel is elérték párszor a 40-50 milliárd forintot, ez év elején pedig a 20-25 milliárdot – monda el Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa a TrendFM reggeli adásában.
Az orosz invázió és a 400 forintos euró azonban jól láthatóan megijesztette a kisbefektetők jelentős részét. A MÁP Plusz-eladások nagyon gyorsan visszaestek az egy számjegyű tartományba, a legutóbbi adat már csak heti négymilliárd forint volt. Sőt rengetegen vissza is váltották a kötvényeiket, és jó esetben inflációkövető PMÁP kötvényeket vettek rajta, rosszabb esetben valahová teljesen máshová vitték a pénzt.
Évtizedes folyamat tört meg
Nagyjából 2012 óta, amikor az állam úgy döntött, hogy a bankbetétekhez és az intézményi befektetőknek kínált állampapírokhoz képest is többet fizet a lakossági állampapírokra, folyamatosan nőtt a lakossági állampapírok állománya. Ebben most látszik az első nagyobb törés a háború óta.
Milyen lehetőségei vannak annak, aki most be szeretne fektetni, forintban, illetve euróban? – erről is szólt a beszélgetés.
Mire jó a bányarészvény?
Az adás második részében pedig arról volt szó, miért lehet jobb a bányarészvények vásárlása, mint az árupiaci befektetések más fajtái. Miért alakulhat ki a jelenleginél is nagyobb hiány energiahordozókból és egyes fémekből, ami a mostaninál is jóval magasabb árszinteket eredményezhet néhány éven belül.
A teljes adást itt hallgathatja meg:
Egyes nyersanyagok és bányarészvény-ETF-ek árváltozása
(2022. április 25-éig eltelt egy év, dollárban, forrás: Investing.com)
Energiahordozók
- WTI olaj +60 százalék
- Brent +56 százalék
- S&P Oil & Gas Exploration & Production index (SPXSOP) +76 százalék
- db x-trackers MSCI World Energy ETF (XDW0) +74 százalék (euróban)
- Szén Rotterdamban +355 százalék
- Földgáz Nagy-Britanniában +233 százalék
- Földgáz az USA-ban +133 százalék
- Uránbányák ETF-e (URA) +27 százalék
Termények
- Amerikai kávé +60 százalék
- Gyapot +50 százalék
- USA búza +50-70 százalék (fajtától függően)
- USA kukorica +20 százalék
Fémek
- Nikkel +99 százalék
- Arany +7 százalék
- VanEck Gold Miners ETF (GDX) +2,4 százalék
- USA réz +2,5 százalék
- Rézbányák ETF-e (COPX) +1 százalék
Részvénypiac
- S&P 500 +2 százalék
- Nasdaq 100 -4 százalék
- Tesla +36 százalék
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Vagy csak enyhítene a szigoron? 
