Milyen választási lehetőségeink vannak?
A lakossági állampapírok között három olyan van, amely most kedvező, magas kamatozása miatt. Ha forintban gondolkodunk, akkor a három értékpapír megtérülése, azaz hozama a következő tényezőktől függ:
- A MÁP Plusz (Magyar Állampapír Plusz) megtérülése nem függ semmitől, hiszen kamatozása fix (öt év után 27,35 százalékot fizet, éves szinten ez 4,95 százalék).
- A PMÁP (Prémium Magyar Állampapír) megtérülése a forint éves átlagos inflációs rátáján nyugszik.
- A PEMÁP (Prémium Euró Magyar Állampapír) hozama két tényezőtől is függ, az Eurózóna átlagos inflációjától és a forintárfolyamtól.
Logikus, hogy emelkedő hazai infláció esetén a PMÁP, gyengülő forint és növekvő euróinfláció mellett pedig a PEMÁP hozama növekszik. Így egyre versenyképesebbek lesznek a MÁP Plusszal. A következő hét kérdést érdemes tudni, mérlegelni a döntés előtt.
1. A Tina hatalma
Az angol tőzsdei szlengben a Tina kifejezés azt jelenti: Nincs más alternatíva (there is no alternative). Ha valaki biztonságos, pontosabban minimális kockázatú befektetést szeretne, aminek egyúttal van pozitív reálhozama is, akkor Magyarországon a magyar állampapír jelenleg az egyetlen megoldás.
Ha végignézünk más országokon, akkor a magyar kisbefektetők egészen szerencsés helyzetben vannak. Másutt ugyanis negatív az állampapírok kamata is, hát még a reálkamata. A magyar állam egészen gáláns a magánszemély hitelezőivel szemben. (Más kérdés, hogy ez a következő években, évtizedekben még komoly terhet róhat a költségvetésre.)
2. Tényleg biztonságos a magyar állampapír?
A rövid válaszunk: Igen.
A kicsit hosszabb: Igen, legalábbis az ország saját devizájában mindenképpen az, mert a legrosszabb esetben a nemzeti bank is beszáll a visszafizetésbe, például pénzt nyomtat. Nagy gondot egy államnak az szokott okozni, amikor külföldi devizában kerül adósságcsapdába, mert abból már nem tud bármennyit létrehozni. A híres válságok, államcsődök (például argentin, görög) az utóbbi évtizedekben mind a külső adósság miatt következtek be.
A forintos lakossági állampapírokon alapvetően nem lehet veszteséget elérni. Kivéve pár olyan speciális esetet (a jutalékok, levonások miatt), amikor nagyon hamar váltjuk vissza az értékpapírt.
A még hosszabb verziót lásd korábbi cikkünkben:
3. Az inflációkövető kötvény mindig jó választás
Mi az állampapír-befektetők, illetve általában a megtakarítók célja? Az, hogy a pénzük megőrizze értékét. A befektetésük felszámolásakor legalább annyi terméket, szolgáltatást tudjanak vásárolni a befolyó összegen, mint amikor elhelyezték azt, de lehetőleg inkább többet. Ezt a reálhozam vagy reálkamat mutatja meg. Ha ez pozitív, vagyis az infláció feletti értéknövekedést értünk el, akkor a fő cél teljesült.
Ezért az inflációkövető, a pénzromláson felüli kamatot garantáló értékpapírok (mint a PMÁP és a PEMÁP) a minimális kockázatú befektetéseken belül is a legkisebb kockázatúnak tekinthetők. Néhány egészen extrém eset, például extra hirtelen inflációs ugrás kivételével, aminek esélye nagyon csekély, mindig pozitív lesz a reálkamat. Nincs kamatkockázat, vagy reálkamat-kockázat, mint a fix kamatozású papíroknál, amelyeket az infláció megugrása negatívan érint.
Ám ennek ellenére érdemes lehet többféle kötvényt vásárolni. Ezt írjuk körül a következő pontban.
4. Az állampapír-portfóliót sem árt diverzifikálni
Mi az a diverzifikáció? Aranyigazság a befektetések világában, hogy diverzifikálni kell. Vagyis nem szabad mindent egy lapra feltenni, meg kell osztani a kockázatot az egyes befektetések között. Például részvényeknél különböző országok, régiók, gazdasági ágak és különböző fejlődési szakaszban levő vállalatok között is szoktak diverzifikálni. Ha az egyik értékpapír, ágazat vagy ország bajba kerül, a többi még kompenzálhatja.
A diverzifikáció az állampapíroknál lehet
- Nemzetközi – különböző országok kötvényeivel.
- Devizák szerinti – ha többféle pénznemben veszünk kötvényt.
- Futamidők szerinti – például rövid és hosszú futamidejű állampapírok vétele vegyesen.
- Kamatozás szerinti – leginkább változó és fix kamatozású papírokkal.
Akkor most PMPÁP, vagy PEMÁP, esetleg MÁP Plusz?
A három kötvény közül egyik sem rossz választás, akár nemzetközi, akár belföldi összehasonlításban keresünk alternatívákat. De mindegyik más-más esetben jobb, például:
- A visszaváltási feltételek eltérései miatt a MÁP Plusz rövidebb távra jobb lehet, mert fél év, egy év után veszteség nélkül is visszaváltható. (A PMÁP csak jelentősebb, két százalék levonással adható vissza.)
- Ha külföldi bevételeink vagy kiadásaink vannak euróban, és euróban tartanánk a pénzünket, akkor a PEMÁP lehet kedvezőbb.
- Forintgyengüléstől tartva is a PEMÁP a megfelelő választás. Bár most sok elemző valószínűsít további forinterősödést az MNB megváltozott kamatpolitikája miatt, ez a trend is változhat. Például, ha kiújul a járvány, zsugorodik a gazdaság. (Másrészt gondoljuk meg, ha a forint erős, akkor az euró olcsó…)
- Kamatemelkedés, pontosabban inflációemelkedés esetén a PMÁP a legjobb.
- Kamatesés, infláció-csökkenés esetén pedig a MÁP Plusz hozama lehet magasabb a többinél.
5. Egyéni célok, tervek, vágyak nyomában
Hasznos, ha állampapír-vásárlás előtt tisztázzuk, milyen céllal és milyen futamidőre takarékoskodunk. Ha rövid távon takarékoskodunk, a legjobb válasz alighanem MÁP Plusz. Középtávon, 3-5 évre pedig jöhet a MÁP Plusz, a PMÁP és a PEMÁP valamilyen kombinációja.
Hosszú távon azonban érdemes elgondolkodni devizakötvény-alapok, részvényalapok, abszolút hozamú alapok vásárlásán is. Szigorúan csak kockázat-viselő készségünknek megfelelő arányban. Főleg, ha még fiatalok vagyunk.
Nagyon hosszú táv esetén érdemes lehet az értékpapírokat – befektetési jegyeket és állampapírt egyaránt – NYESZ-re (nyugdíj-előtakarékossági számlára) tenni. Ekkor ugyanis adókedvezményt (szja-visszítérítést) is kapunk. Ám a tőkéhez ekkor alapesetben csak nyugdíjas korunkban juthatunk hozzá.
6. Eladósodni bűn? Kivéve, amikor jó üzlet
Politikai vagy szociálpolitikai okokból Magyarországon számos kedvezményes, sőt nulla kamatú hitel érhető el, családosoknak, diákoknak, vállalkozóknak. Vannak azonban, akik nem alszanak jól, ha bármely hitelük vagy adósságuk van. Bár ez sokszor jó politika, a sikeres üzletemberek rendszerint egyben sikeres hitelfelvevők is, akik jól kikalkulálják, mikor éri meg eladósodni.
Ilyen lehet, amikor felvesszük az olcsó vagy ingyenes hitelt, ha van rá lehetőségünk, és állampapírba tesszük. Erkölcsi aggályunk ne legyen, például a bankok is abból élnek, hogy az alacsonyabb kamatú betétet kiadják magasabb kamatú hitelként. Az állam meg az inflációból, a pénzünk inflálásából jut jelentős jövedelemhez.
7. A legjobb befektetés néha nem is látszik annak
Bár a hazai lakossági állampapír nagyon jó alacsony kockázatú befektetés, az egyén szintjén elképzelhető, hogy akad ennél is jobb. Az egyik legjobb invesztíció az lehet, amely költségmegtakarítást okoz, mint a hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, melegvíz-korszerűsítés, gépjármű cseréje gazdaságosabb modellre, vagy az albérlet kiváltása. Esetleg másik lakhely, új ingatlan vétele.
Gyakran azzal maximalizálhatjuk jövőbeli bevételeinket, ha képezzük magunkat, vagy valamely családtagunkat. A nyelvtudás, szaktudás lényegesen magasabb fizetést eredményezhet, még ha ezt nehéz is előre kalkulálni. Az oktatásra fordított összeg sokszorosan megtérülhet.
Sok esetben az ilyen ráfordítások jövedelmezőbbek lehetnek minden állampapírnál, és a kockázataik is minimálisak. De nagyon kell vigyázni arra, hogy jól kalkuláljunk.
+1: Egy egyszerű befektetési mix
Az állampapírok vásárlása tehát nem is olyan egyszerű feladat, sok mindent érdemes mérlegelni, sok szempont alapján kell dönteni. Akinek ez túl nehéz, az választhat egyszerű megoldást: Például teheti a forintja felét fix, felét változó kamatozású lakossági állampapírba. Ha pedig van eurója, akkor azt külön kezelve az eurós sorozatba. Túl rosszul ezzel a recepttel nem járhat.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A katolikus egyházfő áldást osztott.
