Vége lehet az államadósság „magyarításának”?

Az eredetileg tervezett 838 milliárd forinttal szemben 1685 milliárd forint lehet a költségvetés 2025-ös devizakibocsátása, vagyis további 2,2 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás jöhet – hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Államadósság Kezelő Alap (ÁKK) keddi sajtótájékoztatóján. Szakértők állítják: emögött a költségvetési hiány növekedése lehet. A hiány pedig, érvelnek, többek között azért emelkedett, mert nem érkeznek meg a várt EU-s források, illetve a magyar gazdaság „repülőrajtja” is elmaradni látszik. Emellett a kormány által bevezetett olyan új intézkedések, mint például az anyák adómentessége, szintén megterhelik a költségvetést.

„A kedvező időarányos teljesülés miatt a forint intézményi terv 2370 milliárd forintról 2026 milliárdra csökken amellett, hogy a devizakibocsátási terv a már említett 1685 milliárd forintra emelkedik” – mondta minderről Hoffmann Mihály, az ÁKK vezetője, aki azt kis hozzátette, hogy még nem eldöntött, hitelfelvétel, vagy devizakötvény-kibocsátás jön majd.

A fejlemény egyáltalán nem jó hír a gazdasági kormányzat számára. Az ő terveikben ugyanis régóta az szerepelt célként, hogy a magyar államnak a külföld felé való eladósodási aránya 30 százalék alatt maradjon, de inkább folyamatosan csökkenjen. A mostani változással az arány – igaz minimálisan, de – efölé szökik.

De milyen hatásai lehetnek mindennek?

A változás több szempontból is figyelemreméltó. Először is, ahogyan azt az ÁKK vezetője is hangsúlyozta, ezzel nő a valutában lévő, azaz a külföld felé történő eladósodás. Ezt nehezebb kezelni és visszafizetni, mint a forintban denominált, azaz belföldi államadósságot. Főleg így van ez azért is, mert a nemzetközi hitelek és devizaalapú kötvények kamata általában magasabb. Azaz, ezáltal nőnek a magyar állam adósságszolgálati költségei is. Másrészt a fejlemény növeli a külföldi valuták iránti keresletet, tehát gyengíti a forintot. Ez pedig növelheti az inflációt, és drágíthatja az importtevékenységet.

Mindezek mellett, a külső államadósság arányának az emelése azért is fontos fejlemény, mert mutatja, hogy a kormány felismerte: csúszásban van a költségvetés, nő a hiány. Ez azonban kérdésessé teszi a jövő évi, 3.7 százalékos hiánycél reális voltát is.

A gazdasági és politikai mellett a bejelentésnek számtalan társadalmi hatása is lehet!

A külső államadósság növekedése negatív hatással van például a befektetői bizalomra, illetve a magyar gazdaság általános állapotára. Mivel növelheti az inflációt, emiatt súlyosbodhat a sokak által már amúgy is sokallott infláció. Az importtevékenység drágulása miatt ez különösen rosszul érintheti a külföldről behozott termékek árait.

Számos más, az emberek mindennapi életét közvetlenül érintő hatás is jöhet még. Például az adósságszolgálat miatt a kormány kénytelen lehet más területekről pénzt elvonni. A 2026-os országgyűlési választás közeledtével ez gondot okozhat a kormányzatnak, amennyiben jóléti intézkedésekkel szeretné a győzelmét megalapozni. Az államkötvények kamatainak növekedése, és a gazdasági bizonytalanság miatt pedig akár a banki kamatok is nőhetnek, rontva ezzel például a lakáshitelhez való jutás esélyét.

Pedig a magyar kormány régóta arra törekedett, hogy a külső államadósságot belsővé konvertálja, és egy ideig a projekt sikeresnek is tűnt.

Az önkéntes államadósság-csökkenéstől az állampapírokig

Már a 2010-es évek elején létrehozták az Államadósságcsökkentő Alapot, amelybe először önkéntes adományokat vártak. Az inkább komikusnak tekinthető kísérletnek keserű mellékízt ad, hogy a 2010-2012-ben államosított, mintegy 3 ezer milliárd forintra rúgó magánnyugdíj-megtakarítások egy része is ide került.

Ennél jóval sikeresebb projektnek számít a 2019-ben bevezetett Magyar Állampapír Plusz, amely egy lakosságiállampapír-konstrukció: egyszerűen megvásárolható és magas hozamú pénzügyi termék, amely így hamar népszerűvé vált. A kisbefektetők számára létrehozták az alacsonyabb hozamú, de inflációkövető és kockázatkerülő Prémium Magyar Állampapírt. A kormányzat emellett jelentős erőfeszítést tett a már létező konstrukciók, például a Kincstári Takarékjegyek propagálására is. Ebben az időszakban – az intézkedések hatására – jelentős mértékben nőtt a lakossági államkötvény-vásárlás, amely sikerrel csökkentette Magyarország külső kitettségét. Főleg a Covid-járványt követő gazdasági visszaesés idején menekítették sokan a pénzüket államkötvényekbe, vagy másfajta állampapírba.

Mindezek mellett az ÁKK azon is aktívan dolgozott, hogy a devizában denominált állampapírokat és hiteleket forintalapú kötvényekre cserélje, például visszavásárlással. A kormány pedig ösztönözte a bankokat, hogy ők is vásároljanak magyar állampapírokat. A kitettség csökkentését a devizahitelek kivezetése, illetve egyes jegybanki intézkedések is segítették.

A Magyar Államkincstár, a jegybank, az ÁKK, illetve más kormányzati szervek közös erőfeszítését végül siker koronázta. 2020-ra a külföldi államadósság aránya 20 százalékra csökkent, és utána sem ment 30 százalék fölé. Egészen mostanáig.

A jelenlegi aránynövekedés közvetlen okai között – ahogy már említettük – a hiány növekedése, a túlköltekezés, és az EU-s források elmaradása sorolható fel. Azonban a belföldi finnanszíroás egy ideje már lejtmenetbe kapcsolt. Miután ugyanis a kormányzat csökkentette az állampapírok hozamát, sokan kivették a pénzüket ezekből a megtakarítási formákból. Ráadásul a gazdasági visszaesés és az infláció növekedése miatt a háztartásoknak általánosságban is egyre kevesebb megtakarítása van. Ez tehát már egy ideje rontotta az államadósság belföldivé tételének esélyeit. És erre jött rá a fentiekben ecsetelt eseménysor.

Összességében tehát évek óta először nőtt 30 százalék fölé a magyar államadósságban a külföldi deviza aránya. Az pedig, hogy a devizaalapú kitettség „kilőtt”, kiszolgáltatottabbá teszi a magyar gazdaságot, rontja az államadósság fenntarthatóságát, és, összességében is bizonytalanabb gazdasági helyzetet teremt. Mindez pedig ronthatja a forint helyzetét, az infláció fokozódásához vezethet, és a gazdasági növekedés esélyének sem tesz jót.  A devizakötvények kibocsátása, vagy külföldi kölcsönök felvétele mutatja, hogy a kormány látja a bajt, és kényszerpályán mozog. Ez pedig általánosságban sem jó látlelet a költségvetés és a „repülőrajt” állapotáról.