Sasvári Péter cikkei

Komoly zavarokat okozhat az ingatlanpiacon a helyi önazonosság védelméről szóló törvény a Duna House szerint.

A megugró költségvetési hiány miatt újra devizakötvény-kibocsátásra kényszerülhet a kormány, amivel veszélybe kerül az a 2010 óta követett stratégia, miszerint a magyar államadósságot főként belföldi forrásból finanszírozzák. Pedig egy ideig úgy tűnt, a cél tartósan elérhető. Milyen tervek születtek ennek érdekében, és mi vezetett az államadósság, és ezzel együtt annak „magyarosítási” álmának az elszállásához?

Elon Musk 2027-re ígéri a Marsra szállást, de reálisak a tervei? A SpaceX sikerei és kudarcai közt lavírozva halad a vörös bolygó felé.

„Szétszakadhat” az államkötvénypiac az Egyesült Államokban, Jamie Dimon szerint. A JP Morgan igazgatója úgy véli ugyanis, hamarosan mérgező befektetéssé válik államkötvényt vásárolni, ezáltal pedig kevesebben fogják finanszírozni az ország adósságát.

Szinte kibírhatatlannak nevezte a Donald Trump által kivetett autóvámokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára. Magyar Levente szerint ugyanis az Egyesült Államok által az európai autóimportra kivetett vámok Magyarországot is határozottan rosszul érintenék. De miért nem tud különalkut kötni a „dealeket” kedvelő Trumppal a számára legszimpatikusabb magyar kormány? És merre van előre az érintett magyar iparágaknak, egyáltalán, a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok számára?     

Bevásárolná magát az európai védelmi piacra a Lockheed Martin, miután az Európai Unió szeretné nagyobb részben függetleníteni a fegyvergyártást az amerikai cégektől. A Lockheed úgy véli, előremenekülhet azzal, ha maga is a lassan formálódó európai védelmiipar, azaz a saját „military industrial complex” részévé válik. De mennyire halad valójában az ambiciózus európai terv? Lehet ténylegesen is saját hadiipara a politikailag széttagolt uniónak? És milyen szerepe lehet ebben az amerikai, vagy más külsős gyártóknak? 

Vlagyimir Putyin 50. születésnapját még Moldovában ünnepelte egy borászatban, mára azonban még az orosz elnökre emlékeztető borosüvegek is eltűntek a polcokról. Az ország egyik húzóágazata sokáig rászorult az orosz fogyasztókra, de a politika aztán mást diktált. A borászati ágazat helyzete pedig tükrözi az országét is. Moldova energetikai és gazdasági szempontból is függ Moszkvától, de az ukrán háború miatt már évek óta Európába igyekszenek. A helyzetet az oroszbarát, szakadár Transznisztria ügye is bonyolítja, illetve az, hogy az Európa-pártiság és oroszbarátság itt sokszor nagyromán, illetve moldáv nacionalizmust is takar. 

Januári hír, hogy Thaiföldön agyonlőttek egy odautazó kambodzsai ellenzékit. Bangkok az utóbbi évtizedekben a környező autoriter államok disszidenseinek menedéke volt, ám ez mostanában egyre inkább megváltozni látszik. Kambodzsában a korábbi vörös khmer, Hun Sen – pontosabban egy ideje a fia – egyre inkább családi vállalkozássá váló diktatúrát épített ki, amely nem sokban különbözik Laosztól, vagy Vietnamtól. Thaiföld pedig egyre inkább kooperál a környékbeli zsarnokságokkal, ellenzékük kölcsönös „levadászása” érdekében. De hogy kerül Kambodzsa a közeli kommunista diktatúrákkal egy lapra? És Thaiföld miért segíti őket véres munkájukban?