Trump autóvámja miatt még távolabbra került a magyar kilábalás

Hónapok óta lázban tartja az európai elemzőket és politikusokat a tény, hogy az Egyesült Államok április 5-étől kezdődően minden, az Európai Unió (EU) területéről érkező importra 10 százalékos, általános vámot vet ki. Ezen felül – ahogy azt megírtuk – március 12. óta további 25 százalékos büntetővámmal sújtja az európai autó-, vas-, és alumíniumimportot.

Ráadásul múlt hét pénteken az elnök azzal sokkolta Európát, hogy bejelentette: mindezeken felül 50 százalékos sápot is ki fog vetni az EU termékeire, méghozzá június elsejétől. Persze nem is Trump lenne, ha nem történt volna újabb csavar: hétfőn ugyanis az Egyesült Államok elnök közölte: július 9-ig felfüggesztik az 50 százalékos vámtarifa alkalmazását. Magyarország azonban nem lélegezhet fel: hazánk szempontjából ugyanis az autóipari vám az, ami igazán fontos és fájdalmas. Ennek megfelelően meg is érkezett rá a kormányzati reakció.

Az uniós kereskedelmi miniszterek május közepi ülésén Magyar Levente külügyi államtitkár arról beszélt, hogy a Donald Trump elnök által kivetett autóvámok Magyarországot érinthetik az egyik legsúlyosabban. „Magyarországnak nagyjából a teljes kivitele másfél százalékát kell megfizetnie az új vámok formájában az Egyesült Államok felé, ami az egyik legmagasabb arány” – mondta Magyar. Az államtitkár azonban hozzátette azt is: „Ha a tárgyalások megkezdődtek volna, vagy a bizottság kezdeményezte volna azokat, mielőtt a vámokat kivetették volna Európára, akkor szerintem valamilyen megállapodásra lehetett volna jutni.”

Magyar tehát nem Washingtont, hanem Brüsszelt hibáztatta a kialakult helyzetért. Viszont ez a tényen nem változtat, miszerint az államtitkár kimondta, hogy a magyarországi autóipart, tehát az ország egyik húzóágazatát érzékenyen érintheti az Egyesült Államok által kivetett védővám. Sőt, újságírói kérdésre kifejtette azt is, hogy, amennyiben, brit mintára, nem lehet legalább 10 százalékosra lealkudni azokat, akkor – az akkumulátoripart is beleszámítva – mindez kétmilliárd eurós terhet jelenthet az ország számára. Magyar a költségeket „kibírhatatlannak” nevezte. 

De mit mutatnak a számok? 

A teljes, az Egyesült Államokba irányuló magyar exporttevékenység értéke 2352 milliárd forintnak felel meg. Ennek leginkább domináns ágazata az autógyártás. Hiszen ezen összeg közel 40 százaléka származik autóalkatrészek, valamint akkumulátorok gyártásából és eladásából. A magyar autóipar termékeinek ugyanis csaknem 91 százaléka exportra megy.

Ez azt jelenti tehát, hogy az Egyesült Államokba irányuló magyar export közel felét sújtották 25 százalékos vámmal. Ez pedig komoly következményekkel járhat.

A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) szerint például az autóipart érintő vámok a teljes magyar export értékét 0,37 százalékkal csökkenthetik, ami háromszorosa az EU-s átlagnak. Az exportot érintő negatív irányú változás pedig a magyar GDP 0,16 százalékos közvetlen visszaesését okozhatja. Sőt, hosszú távon, illetve közvetett módon, mindez akár a fél százalékot is elérheti.  

A legsúlyosabban és leginkább közvetlen módon a győri Audi-gyárat érinti majd a vámrendszer, de az intézkedés rosszul jöhet a Debrecenben gyárat építő BMW-nek is. Friss hír, hogy az Audi gyártókapacitásának egy részét Győrből Ingolstadtba helyezi át. Igaz, ennek az EU-n belüli átcsoportosításnak valószínűleg nincs köze a vámokhoz.

A közvetett károk azonban még komolyabbak lehetnek. Hiszen Magyarország a német autógyártás ellátási láncolatának fontos tagja. A védővámok viszont az egész német autóipart érzékenyen érinthetik majd. Fokozottan igaz ez, hiszen a kínai konkurencia és a zöld átállás költségei már így is komoly terheket raktak  a szektorra.  Ez pedig negatívan hathat a magyar beszállítókra és gyárakra is. Igaz, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a magyar kormány abban reménykedik, hogy a költségek lefaragása céljából a német cégek majd még több gyártókapacitást telepítenek Magyarországra.

Hazánk alapvetően egy kicsi, exportorientált, nyitott gazdaság, ezért nagyon kitett a világgazdaság viharainak. Márpedig Donald Trump elnöksége nemhogy vihart, de tornádót hozhat. Hiába irányul a magyar export 80 százaléka az Európai Unió országaiba, ha a német autóipar által elszenvedett veszteségek, illetve a világgazdaság és globális kereskedelem általános fluktuációi is hullámokat vetnek. Mivel a magyar gazdaság kitett a német autóiparnak, illetve annak magyarországi leágazásai húzóágazatnak számítanak, így amennyiben visszaesik a kereslet a magyar autógyártás termékeire, akkor a kapacitáskihasználatlanság miatt munkahelyek szűnhetnek meg. Ez pedig a belföldi fogyasztást is visszavetheti. Mindez együtt – az exporttevékenység lassulása, munkahelyek megszűnése, fogyasztáscsökkenés – a GDP visszaesését  okozhatja majd.

Nincs kiút

Azaz, Donald Trump intézkedései „szabotálhatják” az egyik fő európai szövetséges, Orbán Viktor terveit. A magyar miniszterelnök ugyanis évértékelőjében „repülőrajtot” jósolt a magyar gazdaság számára. Ez eddig elmaradt. Olyannyira, hogy a kormány által kitűzött növekedési célt már márciusban mérsékelni kellett. És ha Trump beváltja a további vámfenyegetéseit is, akkor talán még ennél is rosszabb számok jöhetnek az év végére. Mindez pedig a választás előtt kevesebb mint egy évvel történik, ráadásul olyan helyzetben, amikor – sok év óta először – a Fidesz, Magyar Péter személyében, potens kihívót kapott.

A magyar kormánynak ráadásul nincs is sok mozgástere. Donald Trump ugyanis világossá tette, hogy az EU-ra, mint gazdasági blokkra tekint, és így is vet ki egységes vámokat. Hiába tehát a jó viszony és az ideológiai rokonság Washington és Budapest között, ez – legalábbis vámügyben – nem ad módot különalkura. Mindezt a magyar kormány is beismerte.

Magyarország számára egyedül az jelenthet némi reményt, ha Trump, ellentétben a kínai importot érintő céljaival, esetleg Európával szemben nem közvetlenül protekcionista célokat hajszol. Lehetséges ugyanis, hogy az EU tekintetében a vámokat politikai nyomásgyakorlásként akarja használni. Követelései között lehet például – a nyíltan vállalt kérés mellett, miszerint Brüsszel csökkentse az Egyesült Államokból érkező importot érintő vámot – az emissziós szabályok visszavágása, vagy más, a saját piaci hozzáférést javító engedmények kicsikarása. Az elnök szeszélyessége miatt ezt nem lehet még előrelátni. Az azonban szinte bizonyos, hogy Magyarország nem fog különleges bánásmódban részesülni, tehát egy hajóban evez egész Európával. Így, ha Brüsszel és Washington képes alkut kötni, akkor megkegyelmeznek a magyar autóiparnak, ha nem, akkor nem.

Összességében tehát a magyar autóipart különösen fájdalmasan érintheti a Donald Trump által kivetett 25 százalékos vám. Ebben a kormány, az ellenzék és a szakértők között nincs is vita. Mindez pedig egy, már így is rossz gazdasági helyzetben érheti a magyar gazdaság egyik húzóágazatát.  A vámháború azonban  esélyesen nem fog törést okozni a magyar-amerikai politikai-diplomáciai kapcsolatokban, azaz minden megy tovább, ahogyan eddig. Azt azonban világosan megmutatja, hogy Trumpnál az üzletben nincs barátság, még politikai barátság sem.