Sereghajtóvá vált a magyar gazdaság: három év alatt a térség minden állama lehagyott minket

2022 óta a magyar gazdaságtól mindössze stagnálásra futotta, miközben a többi V4-ország 3-5 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni, írja a Portfolio. Tizenegy negyedévből összesen csak négyben nőtt a hazai bruttó hazai termék az előző negyedévhez képest, a többi hét esetben pedig csökkent.

Mindeközben a szlovák gazdaság folyamatosan és dinamikusan növekedni tudott, de az időszak második végére a lengyel és a cseh gazdaság is felzárkózott hozzá. Átlagban ezek az országok – mint már említettük – 3-5 százalékos növekedésre voltak képesek, még az uniós visszaesés ellenére is, Magyarország azonban lemaradt.

Mindeközben a lakossági fogyasztás Magyarországon is jelentősen nőtt az adott időszakban, hasonlóan a többi országhoz. A kormányzati költekezés azonban jelentősen visszaesett az elmúlt években.

Ahol azonban ismét rosszak a számok, az a beruházások területe. Ráadásul hazánk teljesítménye itt szakadt el – negatív irányba – a leginkább a V4-ek többi tagjától. A beruházási klíma a világon mindenütt romlott, elsősorban a Covid gazdasági utóhatásai és a konjunktúra bezuhanása miatt, hiszen magasabbá váltak a forrásköltségek. Azonban olyan drasztikus összeesés, mint hazánk esetében, szinte sehol a világon nem látszik. De Európában biztosan nem, a V4-ek esetében pedig főleg nem, hiszen itt magasabb maradt a beruházások száma.

Ezzel párhuzamosan az elmúlt években az ipar is megroggyant, ami – az autógyártás dominanciája miatt – különösen is fájdalmas lehet. Ezzel összefügg, hogy kisebb mértékben ugyan, de az export is visszaesett. Egy exportorientált, kicsi és nyitott gazdaság esetében ez szintén nem elhanyagolható tényező.

Ahol a magyar gazdaság jobban teljesít, az a szolgáltató-, illetve az információs és kommunikációs szektor. Ez azonban a nagy képet nem tudta érdemben javítani.

A The Economist is arról ír, hogy Orbán Viktor „kifutott a gazdasági szerencséjéből”. A lap szerint azonban a V4-ek összes országa gazdasági visszaeséssel számolhat, igaz, szerintük is Magyarország teljesíthet idén messze a legrosszabbul.

De mi áll emögött?

Túlköltekezés, infláció, energiaválság, csökkenő befektetési kedv…

A régiós problémák mögött az Economist Trump vámháborúját látja, pontosabban azt, hogy a régió túlságosan is az autógyártásra hagyatkozott, ami most visszaesik az amerikai elnök vámpolitikája miatt. Ugyanis, bár a visegrádi országok az Egyesült Államokkal relatíve kis mértékű kereskedelmet folytatnak, az Amerikába irányuló német autóexport és ezzel az autógyártás idén még inkább hanyatlik majd, ami fájdalmasan érintheti ezeket az országokat. A lap a győri Audi-, és a kecskeméti Mercedes-gyárakat emeli ki, mint jövőbeli potenciális veszteseket.

Specifikusan a magyar gazdaság bezuhanása mögött számos tényező húzódik meg. A magyar gazdaság már a 2022-es választásra „kipörgött”, és ezt több tényező is súlyosbította. Egyrészt voltak nemzetközi tényezők is, mint az orosz-ukrán háború, és az ezzel összefüggő energiaválság. Magyarország ugyanis energiaimportra szorul, és az energiaárak volatilitása (különösen 2022-ben) jelentősen megdrágította a termelési költségeket, ami különösen az energiaigényes iparágakat sújtotta. Másrészt fontos tényező, hogy a 2015 óta tartó globális gazdasági konjunktúra is ekkorra zuhant be, amely Magyarországot is gyorsan elérte.

Ezek a tényezők pedig azóta is sújtják hazánkat, hiszen például a konjunktúra nem tért vissza, legalábbis nem a 2015-öt megelőző mértékben, a háború pedig továbbra is tart. Mindemellett, az uniós források is 2022 után apadtak el, ami csökkentette annak esélyét, hogy a kormány élénkíteni tudja a gazdaságot. Arról nemrég írtunk, hogy a kormány radikálisan megvágta az erre szánt összeget.

Nem vált be a csodafegyver? Brutálisan megvágta a kormány az akkumulátoripar támogatását

Ahogyan azt már említettük, a magyar gazdaság gyengüléséhez hozzájárult az is, hogy a német gazdaság visszaesett, amihez Magyarország – exportorientált gazdaság lévén – igencsak hozzá van kötve. Ráadásul bezuhant a német autóipar, illetve a globális kereslet is csökkent az Orbán-kormány által újabban csodaszernek tartott akkumulátorok iránt, az elektromos autókra csökkenő kereslettel párhuzamosan. Fentebb hivatkozott cikkünkben arról is írtunk, hogy hogyan hatott negatívan minderre Trump vámháborúja, és a kínai CATL visszaszorulása. Hiszen emiatt hosszabb távon is kétségessé vált a magyar kormány stratégiája, illetve az, hogy legalább ez a szektor felhúzza a számokat.

Emellett olyan tényezők is gyengítették a magyar gazdaságot, amelyre a kormánynak komoly ráhatása volt. Pontosabban lett volna, de ritkán segített rajtuk, sőt, nem egy problémát ők maguk idéztek elő. Például a 2022-es választások előtti osztogatás, amely felpörgette az inflációt – ez szintén negatívan hatott vissza a növekedésre. Hiszen visszaesett a fogyasztás, csökkent a vásárlóerő, ami aztán negatívan hatott a belső keresletre, hosszabb távon is. Hiába mérséklődött tehát – valamelyest – az infláció, a hatásai megmaradtak.

Az infláció miatt pedig nemcsak a fogyasztás esett vissza. A pénzromlás miatt ugyanis emelni kellett a jegybanki alapkamatot, amely ismét visszafogta a gazdasági növekedést, mivel gátolta a fogyasztást és a hitelezést.

A lemaradás mögött számos strukturális ok is meghúzódik. A termelékenység növekedése lassú, részben az alacsony K+F ráfordítások és az oktatási rendszer kihívásai miatt, ami hosszú távon hátráltatja a versenyképességet a V4-országokkal szemben. Emellett munkaerőhiány van, főleg a szakképzett munkaerő terén. Ráadásul a bizonytalan gazdasági környezet és a már említett tényezők is gátolták a beruházásokat, csökkentették a befektetői bizalmat. Ami aztán még inkább növelte a lemaradást, ördögi kört hozva létre.

Összességében elmondható, hogy a magyar gazdaság számos tényező miatt erősen lemaradt a regionális versenyben. Ezek közé több olyan, külső dolog is tartozik, mint a háború, a globális gazdasági konjunktúra vége, az energiaválság, vagy a Covid-járvány utóhatásai. Az akkumulátorok iránti kereslet is bezuhant, amelyre a kormánynak nem volt érdemi válasza, még évek alatt sem. Azonban nagyon sok olyan tényező is rontotta a helyzetet, amelyre a kormány hatással lehetett volna, vagy volt is csak, éppen negatív módon. A választási költekezés miatt nőtt az államadóság és az infláció, ami megszorításokhoz, és a fogyasztás, valamint a gazdaságélénkítés csökkenéséhez vezetett. Mivel a belső kereslet visszaesett, a kormánynak pedig nem volt mozgástere stimulust végrehajtani, a gazdasági növekedés is bezuhant. Ezzel szemben a többi V4-es ország gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodott a gazdasági helyzethez, ezzel elkerülve a növekedés bezuhanását.  

„A magyar üzleti élet hangulata depressziós” – mondta el az Economistnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank budapesti elemzője, aki szerint a térség nehezen fog kitörni a közepes jövedelmű gazdaságok csapdájából. A V4-ek – Lengyelország kivételével – ugyanis hiányt szenvednek innovatív cégekben, ráadásul a GDP alig 1-2 százalékát költik kutatásra és fejlesztésre. Ez pedig fokozottan igaz Magyarországra. Esélyes tehát, hogy a fenti kórkép nem egy múló állapotot mutat.