Kedden reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a 2025 első negyedévére vonatkozó részletesebb, második becslését a magyar GDP alakulásáról. Ugyan az adat összességében (0,2 százalékos visszaesés a gazdaság teljesítményében) nem változott érdemben, a részletes számokból azonban érdekes következtetésekre jutottak a lapunknak küldött kommentárjaikban a szakértők.
„Termelési oldalon nem okozott különösebb meglepetést az ipar gyenge teljesítménye – ez a havi adatokból is látható volt. Az ágazat hozzáadott értéke éves alapon 3,9 százalékkal csökkent. Ami kedvezőtlen az az, hogy ez a visszaesés nagyobb, mint a tavalyi negyedik negyedévben mért, és a hozzáadott érték negyedéves alapon is csökkent, azaz az ágazat továbbra is jelentős nehézségekkel küzd, a külső kereslet alacsony, az elektromos autózásra való áttérés pedig a reméltnél lassabban halad. Tegyük hozzá: és akkor a vámháború hatásai az első negyedévben igazából még nem is érződtek” – írja Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgaszdásza, majd hozzáteszi, hogy az építőipar teljesítményének 5,1 százalékos csökkenése gyengébb mindegyik tavalyi negyedév adatánál is, ennek okaként az uniós források visszatartását és a az állami, önkormányzato források hiányát emeli ki.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető közgazdásza szerint a növekedést az első negyedévben is a beruházások fogták vissza leginkább, 1,9 százalékponttal, amely erősebb is, mint a megelőző három negyedévben.
A beruházási hajlandóságot több tényező is mérsékli: a külső kereslet gyengélkedése, a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság, amelyet az első negyedévben a vámháború is tovább erősített, illetve a meglévő kapacitástöbbletek is a fejlesztések, bővítések elhalasztására ösztönzik a gazdasági szereplőket.
Szintén negatív volt a növekedési hozzájárulása a nettó exportnak. Az első negyedévben ugyanakkor most nem az áruforgalom, hanem a szolgáltatások külkereskedelme esetén figyelhettünk meg az importnál gyengébb exportváltozást. A kivitel esetében a külső kereslet alakulása játssza a legnagyobb szerepet, miközben a gyengébb export, a beruházások visszafogása is mérsékli a gazdaság importszükségletét, amelyet azonban a fogyasztás dinamikus növekedése ellensúlyozni tud.
Virovácz Péter, az ING vezető közgaszdásza a negyedéves összehasonlításban közölt adatokkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy termelési oldalon – némi meglepetésre – a mezőgazdaság jelentős negyedéves bázisú növekedést mutatott fel, ám csekély súlya miatt ez nem sokat adott hozzá az összteljesítményhez. Ezzel szemben, ami várható volt, hogy az ipar és az építőipar is jelentősen zsugorodott az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva, összhangban a havi adatok mutatta képpel. Az igazán komoly meglepetés – ahogyan azt sejtettük az előzetes adatközlés után – a szolgáltatószektor negatív teljesítménye volt. Az mindenesetre valamelyest javít az összképen, hogy a kereskedelem és a logisztika is képes volt a növekedésre. Ugyanakkor a vállalatokhoz köthető szolgáltatások zöme visszaesett, összhangban a gyenge üzleti bizalommal.
Az éves összehasonlítású adatokról pedig így fogalmazott: ami a klasszikus, éves bázisú növekedési mutatókat illeti, a mezőgazdaság a tavalyi bázis mellett már csupán enyhe visszaesést regisztrált az első negyedévben. A feldolgozóipar 4,6 százalékos visszaesést mutat, miközben az építőipari teljesítmény közel 5 százalékos mínuszban volt.
Tehát továbbra is egyedül a szolgáltatások éves alapú növekedése húzta fel stagnálásba a GDP-t. Itt is tetten érhető a költségvetés nehéz helyzete, hiszen a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területe 1 százalék feletti visszaesést mutatott.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője pedig úgy fogalmazott, hogy felhasználási oldal tekintetében pozitívumként a fogyasztás emelhető ki: a háztartások végső fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal haladta az előző év azonos időszaki értékét. Ezzel szemben a belső kereslet másik sarokköve, a beruházások volumenének visszaesése a kétszámjegyű tartományban maradt az idei év elején is. Mindemellett a nettó export is enyhén rontotta a teljesítményt.
Termelési oldalról közelítve a tavalyi év második felére jellemző kétarcúság megmaradt: a klasszikusan termelő ágazatok, elsősorban az ipar, másodsorban az építőipar kibocsátása fogta vissza a gazdasági teljesítményt. Ezek negatív hatását éppen ellensúlyozni tudták a szolgáltatások, ezen belül is főként az oktatás, az egészségügy (nagyrészt magán) és a szabadidős tevékenységek emelhetők ki.
Mi várható?
Nagy János szerint a második negyedév az eddig megismert bizalmi indexek és magas frekvenciás adatok alapján leginkább az elmúlt közel három év stagnálás közeli állapotát vetítik előre. Alapvetően egyszeri hatásoknak betudhatóan van esély némi negyedéves alapú javulásra. A vámháború okozta bizonytalanság az április-júniusi időszakot mindenképp felöleli, de könnyen lehet, hogy az év második felére is rányomja a bélyegét. Az év végére jelentős növekedési tényezőként tekintünk a nagyberuházásokra (BMW, CATL), melyek termőre fordulásának időpontja folyamatosan kitolódik a sajtóinformációk szerint.
Ennek eredményeként a jelenlegi 0,8 százalékos 2025. évi növekedési előrejelzésünket jobbára lefelé mutató kockázatok övezik.
Molnár Dániel úgy látja, hogy a második negyedévben már negyedéves és éves alapon is nőhetett a gazdasági teljesítmény, nem kerül a gazdasági ismételten technikai recesszióba. A fogyasztás tovább húzhatja a gazdaságot, miközben a beruházások várhatóan egyre kevéssé fogják majd vissza a gazdasági bővülést.
A növekedés dinamizálódására a harmadik negyedévtől számítunk, viszont továbbra is jelentős a bizonytalanság. Az év második felében a külső kereslet is fokozatosan erősödik majd, amely az exportot és a beruházási hajlandóságot is támogathatja, az év vége felé pedig megjelennek majd a jelenleg zajló nagyberuházások (CATL, BYD, BMW) hatásai is, illetve a kormányzati támogatások (pl. 1+1 program, tőkeprogramok, EXIM hitelek) nyomán megvalósuló kkv-beruházások is. A külső kereslet tartós javulásával jövőre még tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés.
Regős Gábor az idénre az első negyedéves adat alapján már csak egy nagyjából 1 zázalékos növekedést vár.
.„Ennél érdemben kedvezőbb adat eléréséhez már nagy szerencsére és valamilyen kedvező hatásra is szükség lenne. Kérdés, hogy az új gyárak beindulása tud-e majd egy tartós lökést adni a gazdaságnak – hiszen azért az kérdés, hogy a külső környezet jobbra fordul-e majd lásd például a vámháború kockázatait – vagy ez csak egy egyszeri növekedést okoz majd”
– fogalmaz.
Virovácz Péter sem vázol fel túlságosan optimista jövőképet. Előre tekintve a magyar gazdaság legfontosabb gátja továbbra is a lanyha üzleti és fogyasztói bizalom, amely a polikrízis előtti utolsó években (2018-2019-ben) historikus csúcsokon állt. A kiszámíthatatlan külső helyzet fékezi a beruházási aktivitást, a lassan romló munkaerőpiac és a magasan ragadó infláció pedig a megtakarításokat ösztönzi és nem a fogyasztást. A kormányzati beavatkozások pedig egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt talán inkább nevezhetőek kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek. A választások előtt meg-meglóduló közösségi fogyasztás némi pozitívumot azért hozhat, ám ennek hiányában egyre gyengébb a strukturális összkép.
A lassuló reálbérnövekedés sem a gyors helyreállás irányába mutat, ahogyan a külső kereslet esetében sem számíthatunk fordulatra a közeljövőben. A német beruházási program és az uniós védelmi kiadások emelése pedig vélhetően csak 2026-2027-ben kezdi el éreztetni majd pozitív hatását.
Mindezek fényében az ING Bank idén 1 százalék körüli GDP-növekedéssel kalkulál csupán, amely előrejelzést negatív kockázatok övezik. A fogyasztás lassú élénkülése vezérli majd ezt a növekedést, ám annak mértéke a korábban vártnál gyengébb lehet. Ezt ellensúlyozza a korábban vártnál némileg kevésbé negatív nettó export.
Az elkövetkező két évben 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, amelyben már a javuló export és növekvő beruházások is közrejátszhatnak, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet biztosítva. Hosszabb távon azonban a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék felett növekedést produkálni.
