A jelenség mögött nagyrészt a nemrégiben történt Moody’s-leminősítés áll. Ráadásul nem sokkal ezután, a Kongresszus alsóháza elfogadta Donald Trump elnök „nagy és gyönyörű” törvénycsomagját, amely újabb lyukat üthet a büdzsébe, növelve az adósságot is. De mi történik, ha a világ tartalékvalutáját nyomtató ország államadóssága a finanszírozhatatlanná válás közelébe jut? Melyek a potenciális hatásai a globális és a magyar gazdaságra nézve?
A The Wall Street Journal cikke alapján szokatlanul kemény hangvételű figyelmeztetéssel élt Jamie Dimon, a JP Morgan igazgatója:
„Szét fog repedni a kötvénypiac, értitek? Meg fog történni! (…) Meg fog történni, és ti majd pánikolni fogtok! Amit nem lehet tudni, hogy ez a válság hat hónap, vagy hat év múlva következik be” – mondta a bankvezér a Kaliforniában tartott Reagan Országos Gazdasági Fórum nevű eseményen.
Fotó: Depositphotos
Dimon márpedig nem a levegőbe beszél. Ahogyan azt szintén elmondta, az Egyesült Államok államkötvénypiaca már 2020-21 óta igencsak gyengélkedik. Ugyanis a szövetségi kormány gazdaságélénkítő programja enyhítette a Covid-járvány okozta válságot, ám eközben túl is költekeztek, ami – mutatott rá Dimon – az államkötvénypiacnak okozott komoly gondot. Emellett, bár Trump első elnöksége alatt ezeken valamelyest enyhítettek, a pénzintézeteket még mindig visszafogják a 2008-as válság után elfogadott szigorítások, amelyek a kötvénypiacot is többféle módon negatívan érintik, rugalmatlanná teszik.
A „nagy és gyönyörű” költségvetési lyuk
Az Egyesült Államok költségvetésének és adósságállományának – így pedig áttételes módon a kötvénypiacának is – ráadásul most újabb csapást kell elszenvednie. Donald Trump elnök ugyanis egy „nagy és gyönyörű”, főleg a költségvetést érintő, törvénycsomagot akar átnyomni a Kongresszuson.
A címében is Trump szavajárását viselő törvénycsomagtervezet (szó szerint „Egy Nagy és Gyönyörű Törvény” a neve) előreláthatólag 2700 milliárd (2,7 trilló) dollárral növelné az államadósságot. Viszonyítási alapként, ez már most is 36 ezer milliárd (36 trillió), más források szerint 37-38 ezer milliárd, dollárra rúg!
A tervezet több jóléti transzfert is megvágna. Ide tartoznak többek között: néhány egészségügyi program, valamint jelentős zöldenergia-támogatások is. A spórolásnál azonban sokkal nagyobb arányban költekezne a tervezet. Növelné ugyanis a határvédelmi kiadásokat. Néhány katonai projektet is támogatna, például a sokak által drágának ítélt „aranykupola” nevű légvédelmi rendszert. De ami a legjobban megterhelné a költségvetést az a csomagban leírt adócsökkentési terv.
Ez 37 százalékban maximálná a legmagasabb személyi jövedelemadókulcsot, és több, az első Trump-kormány idején bevezetett, főleg a magasabb keresetűeknek kedvező, adócsökkentést állandóvá tenne (az Egyesült Államokban az adócsökkentések gyakran csak néhány évre, vagy ciklusra szólnak). Eltörölné emellett a túlórázásért kapott bérek megadóztatását, és rengeteg más kedvezményt, illetve mentességet vezetne be, például a szülők számára. A törvénycsomag talán legnépszerűbb része pedig az, amely adómentessé tenné a borravalót.
Mindebből az látszik, hogy hiába keretezik hagyományos kiadáscsökkentő-adócsökkentő republikánus intézkedésekkel, a törvénycsomagtervezet hatalmas terheket róna az államra, és kilőné a már így is magas deficitet és államadósságot.
Ennek ellenére a tervezetet a Képviselőház, vagyis az az Egyesült Államok törvényhozásának (Kongresszus) alsóháza, nemrégiben elfogadta. Azonban arra a Szenátusnak, vagyis a felsőháznak, is rá kell bólintania. A „nagy és gyönyörű” tervek tehát még nincsenek kőbe vésve. Azonban az, hogy mindez az alsóházon átment, máris pánikot okozott a kötvénypiacon. A befektetők kétségbeesett eladásba kezdtek, amitől az árak azonnal és drasztikus mértékben estek. A kamat pedig, ahogyan ilyenkor lenni szokott – mivel a kínálat nő, a vevők köre szűkül, és a megmaradt befektetők magasabb profitot követelnek – nőni kezdett: ebben az esetben egészen 5 százalék fölé emelkedett. Mindehhez hozzátartozik, hogy a Moody’s már jóval a törvény elfogadása előtt, idén májusban, leminősítette az Egyesült Államokat. A hitelminősítő értékelése szerint ugyanis az államadósság elszállt, és a Trump-kormánynak nincs terve ennek orvoslására. Leszögezték, hogy a kongresszusi többség által számbavett költségvetési tervek egyike sem kínál megoldást. Figyelemreméltó, hogy a leminősítés tehát már azelőtt megtörtént, hogy az elfogadott, súlyosan túlköltekező törvénycsomag átment volna a Képviselőházon.
Egy kötvénypiac bukása
„A legijesztőbb a piacok reakciójában az, hogy a dollár együtt gyengül ezzel (a kötvények vonzóságával). Ami mutatja, hogy a külföldi befektetők nem veszik az amerikai kötvényeket, illetve jelzi az ezzel összefüggő amerikai pénzügyi kockázatot is, amire mi már régebben rámutattunk. A probléma gyökere, hogy a külföldi befektetők többé nem akarják az amerikai államadósságot ekkora mértékben finanszírozni”-mondta erről George Saravelos, a Deutsche Bank elemzője. (megj.: Itt az idézetben volt „amerikai”.)
A leminősítés miatt ugyanis kevesebb befektető vehet majd államkötvényt, hiszen az kockázatosabbá válik. Így pedig nehezebb lesz az államadósságot finanszírozni. Igaz, egyelőre az Egyesült Államok valutája, a dollár, a világ legfőbb tartalékvalutája, amely azért tompítja a hatást. Ám a JP Morgan vezetője szerint ez is veszélybe kerülhet.
Dimon ugyanis a kötvénypiacokon tapasztalható felfordulás mellett arra is figyelmeztetett: a világban zajló változások miatt az Egyesült Államok gazdasága, sőt, akár hadereje is, elveszíthető elsőségét. Ez pedig véget vetne a dollár primátusának.
„Ha 40 év múlva már nem mi leszünk a világ vezető katonai és gazdasági hatalma, akkor a tartalékvalutát sem mi adjuk majd”-szögezte le.
Dimon jóslatai nem nélkülöznek minden alapot. Sőt! Az Egyesült Államok államadóssága, és emiatt kötvénypiaca, ugyanis évek, sőt évtizedek óta, egyre rosszabb állapotban van. Trump költekezési terve pedig erre tesz rá még egy lapáttal. Mindennek fényében az sem csoda, hogy Elon Musk pont emiatt a törvénycsomag miatt hagyta el, teátrális körülmények között, a Trump-kormányt. A most zajló események toxikussá tehetik a kötvénypiacot, megfosztva az Egyesült Államokat a külföldi hitelezők egy jelentős részétől, növelhetik a deficitet, és ronthatják a gazdasági kilátásokat. Fontos megjegyezni, hogy mindez a belső hitelezésre is hatással van: nőnek a kamatok, ami miatt kevesebben juthatnak például lakáshitelhez. Ráadásul a jelenségegyüttes dollárt is gyengíti.
Globálisan mindennek szintén negatív következményei lehetnek. A befektetők biztonságosabb kötvénypiacokra vándorolhatnak, felverve ezzel a német, holland, vagy svájci államkötvények árait, ami egész Európára kihathat. Ugyanis, egyrészt, emiatt Európában is nőhetnek a banki kamatok, nehezebbé téve a hitelhez jutást, ami pedig már gazdasági visszaeséssel is járhat. Másrészt, ez láncreakciót indíthat el, elszipkázva a befektetőket nemcsak az Egyesült Államok, de az amúgy is instabil fejlődő országok kötvénypiacairól is. Magyarországot, köztes helyzetű országként, mindezen tényezők különösen negatívan érinthetik, hiszen a magyar gazdaság erősen kitett az eurozóna, főleg a német, gazdaságnak. Illetve, Magyarországnak is szüksége lenne minél több külső kötvénybefektetőre. A magyar nyitott gazdaság, amely különösen érzékeny a globális kamatemelkedésekre. Ha a magyar államkötvény kamata is emelkedik, az itthon is drágítja az államadósság finanszírozását, a dollár bizonytalan státusza pedig bizonyos esetekben akár a forintot is gyengítheti.
Arra szerencsére kevés esély van, hogy az Egyesült Államok adóssága rövid távon finanszírozhatatlanná válna. Ám ezt szinte csak a dollár tartalékvaluta státusza tartja vissza (ami szintén nem fog egykönnyen elveszni, legalábbis egyelőre). Hiszen, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, egyes számítások szerint, az államadósság a GDP 180-200 százalékát is elérheti, azaz a válságban levő Görögország 2010-es szintjét! Ez már az a kritikus helyzet, amikor egy „átlagos” fejlett országban a kamatok olyan magasak lesznek, hogy nem lehet tovább finanszírozni az államadósságot. Ezért, hosszútávon, Dimon szavait utolsó megjegyzései teszik igazán apokaliptikussá. Ha ugyanis – mondjuk a Dimon által említett közel félszázados távlatban – Washington elveszti a tartalékvaluta nyomtatásának jogát, akkor, az államadósság terén tényleg elszabadulhat a pokol.
Magyar Péter csütörtök este tette közzé a neveket. 
