7p

Komoly zavarokat okozhat az ingatlanpiacon a helyi önazonosság védelméről szóló törvény a Duna House szerint. Az intézkedés ugyanis bizonytalansági tényezőként jelenhet meg, és így ronthatja a vásárlási kedvet. De vajon mennyire forgatja fel az ágazatot a törvény?

Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese a sajtónak elküldött közleményében az aggodalmát fejezte ki a helyi önazonosság védelméről szóló, azaz az egyes településekre való betelepülést potenciálisan korlátozó új rendelkezés miatt:

„Aggodalmunk elsősorban az elővásárlási jogok kiszélesítésére, a lakcímlétesítés korlátozásának lehetőségére, és az adófizetési kötelezettségre irányul. Ezek a mechanizmusok növelhetik a tranzakciós bizonytalanságot, lassíthatják az adásvételek folyamatát, és végső soron csökkenthetik az ingatlanok likviditását is az érintett településeken” – olvasható a cég közleményében.

Máté szerint tehát a törvény egyértelműen árt az ingatlanszektornak, mivel az elővásárlási jog és a szabad költözést lényegében korlátozó tényezők torzítják a piacot, amely hatással lehet az árakra is.

Máté Ferenc azt is hozzátette: „A piac rugalmassága és a tranzakciók kiszámíthatósága elengedhetetlen az egészséges ingatlanpiaci működéshez. A törvény ráadásul pénzügyi stabilitási kockázatot jelent a bankok számára is, mivel alapjaiban érintheti a jelzáloghitelezés biztonságát és jövedelmezőségét”.

Úgy véli, a lépés akár odáig is vezethet, hogy a bankok adott településen szigorítani fogják a hitelezés feltételeit, ezzel még inkább nehezítve az otthonra vágyók, és az ingatlanpiac helyzetét. Egyúttal rámutatott arra is, hogy mindez az ott élőket, vagy a lakásukat értékesíteni kívánókat is negatívan érintheti, mégpedig a bizonytalan jogi helyzet és az ingatlanok értékének potenciális csökkenése miatt.

A vitatott törvény

A közelmúltban elfogadott törvény – Navracsics Tibor vonatkozó Facebook-posztja szerint – arra irányul, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben „a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter által felvázolt indoklás szerint „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be”. Ez azt jelenti, hogy azon települések esetében, ahol az elmúlt időben nőtt a betelepülés, a jelenség mostantól jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozható. Ennek érdekében a törvény engedélyezi az önkormányzatok részére, hogy számos, új, ilyen jellegű eszközzel éljenek. Kiterjeszthetik például az elővásárlási jogot, azaz, a helyiek – a termőföld esetében már régóta érvényben levő szabályozáshoz hasonlóan – előnyt élveznének a lakóingatlanok vásárlása esetén is. Feltételekhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és lakcímbejelentését is. De még akár azt is módjukban áll elrendelni, hogy  a beköltözők ne létesíthessenek adott településen lakcímet. Emellett újabb típusú, az ingatlanokat sújtó helyi adók kivetését is engedélyezik az önkormányzatok számára.

A Duna House fentebb idézett közleménye egyébként ez utóbbi kitételt is bírálja, mint a befektetések esélyét rontó tényezőt.

A törvény szövege ellenben még így is enyhébb lett az eredetileg tervezettnél. Az önkormányzatok például nem tilthatják meg magát az ingatlanvásárlást. Emellett kiskapukat is nyitva hagy a rendelkezés. A CSOK és a többi otthonteremtési támogatás felvevőire például sajátos módon nem vonatkozhatnak a korlátozások. Illetve a munkavállalást, vagy a homályosan megfogalmazott „helyi kötődést” – gyakorlatilag bárhogyan – igazolni tudó beköltözők is elkerülhetik a szigorítást.

A törvény ideológiai felütését még februári évértékelőjén maga Orbán Viktor adta meg:

„Komoly vitát szimatolok a kistelepülések önvédelmének jogáról. Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség” – fogalmazott a miniszterelnök.

Választásra készülve, a Pride, a drogellenes és rendpárti kampány mellett ez lehet a kormányzati arculatképzés egyik ideológiai csapásiránya.

A rendelkezés gyakorlati kidolgozását főképp Navracsics vállalta magára. A miniszter hangsúlyozta, hogy a törvény célja, hogy azok a települések, amelyek a „kívánatosnál” nagyobb mértékű betelepülést tapasztalnak, „mederben tudják” tartani a jelenséget.

Az elővásárlási jog és a szabad költözést lényegében korlátozó tényezők torzítják a piacot?
Az elővásárlási jog és a szabad költözést lényegében korlátozó tényezők torzítják a piacot?
Fotó: Depositphotos

A rendelkezést valószínűleg az indokolhatja, hogy az utóbbi időben igencsak meglódult a Budapest és más nagyvárosok vonzáskörzetében található agglomerációs településekre történő beköltözés. Ez ellentétekhez vezetett a „tősgyökeres” helyiek és a beköltözők között. Előbbiek ugyanis úgy érezhetik, hogy a korábbi falusias-kisvárosias arculat megváltozott. A konfliktusnak ennél prózaibb okai is vannak. A közszolgáltatások, például az iskolai és óvodai férőhelyek kapacitása ugyanis mindig véges egy adott településen. Azaz, a betelepülés megterheli a szociális és épített infrastruktúrát is. Egyes agglomerációs településeken az utóbbi időben olyan szélsőséges esetekről is érkeztek hírek, miszerint akadozott a vízellátás.

Mindezekről Navracsics is beszélt, aki szerint a probléma főleg 300-400 települést érint a budapesti agglomerációban, a Velencei-tó, a Balaton és egyes nagyvárosok környékén.

Új helyzet az ingatlanpiacon?

A törvényt aztán végül múlt csütörtökön ebben a formában fogadta el a Parlament. Így az akár hatással is lehet a jövő évi választásokra. Egyes elemzők, illetve a 2024-es európai parlamenti választások eredményei szerint a Tisza Párt egyik bázisa az agglomerációs területeken található. A kormány tehát akár arra is kísérletet tehet a rendelkezés által, hogy visszanyerje őket, vagy esetleg kihasználja a fentebb említett konfliktust.

A politikai mellett a törvénynek potenciálisan számos ingatlanpiaci hatása is lehet. Szakértők szerint például a korlátozások csökkenthetik az ingatlanok likviditását. Azaz nehezebbé és lassúbbá, illetve bizonytalanabbá válhatnak az ingatlanadásvételek. Ez nemcsak a befektetőknek és betelepülőknek okoz majd gondot, de azon helyieknek is, akik eladnák az ingatlanjukat. Ráadásul a szűkebb vevőkör és a tranzakciós nehézségek miatt értékcsökkenés jöhet létre, azaz eshet az ingatlanok ára adott településeken, míg a környező, korlátozás nélküli településeken áremelkedést és élénkülést is hozhatnak a változások.

A törvény a bankok számára is kockázatot jelenthet a jelzáloghitelezés bizonytalansága miatt, mivel csökkentheti az ingatlanok forgalomképességét és értékét. Emiatt a helyieknek aztán nehezebb lesz hiteléhez jutniuk, és a bankok általánosságban is óvatosabbá válhatnak majd az ingatlanalapú hitelek esetében. Fontos, hogy mivel a korlátozások a bérlőkre közvetlenül nem vonatkoznak, így adott településeken megélénkülhet a bérlői piac.

Összességében tehát a Duna House aggodalmai jogosaknak tekinthetők. A törvény ugyanis alaposan felforgathatja az ingatlanpiacot. Egyelőre csak találgatni lehet, mely települések, és milyen formában vezetnek majd be korlátozások. Ám ez a bizonytalanság már önmagában kockázati tényező. Amikor pedig hatályba lépnek az egyes településeken a rendelkezések, az akár még rosszabb helyzetbe is hozhatja az ingatlanbefektetőket.

Címkék: Ingatlan Duna House

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Ingatlan Minden hatodik új lakás felel meg a Wekerle Plusz feltételeinek Budapesten
Vámosi Ágoston | 2026. november 18. 19:42
A fővároson kívül az új lakások kétharmada fér bele a hitelprogram kereteibe. A Magyar Nemzeti Bank a lakás- és a lakáshitel-piacon is csökkenő keresletre számít.
Ingatlan Ez hozhatja vissza a befektetőket a magyar ingatlanpiacra
Vámosi Ágoston | 2026. november 18. 15:32
Erősen visszaesett a befektetői jelenlét a magyar ingatlanpiacon, az OTP Ingatlanpont vezérigazgatója szerint azonban a befektetők az euró bevezetésének hatására később visszatérhetnek. A szerdai sajtótájékoztatón az is kiderült, hogy a használtlakás-vásárlók miért kényszerülnek egyre több kompromisszumra, és számítanak-e arra a banknál, hogy más pénzintézetek 5 százalék alatti kamatozású hitelekkel csábíthatják el a lakásvásárlókat.
Ingatlan Nem hagyja annyiban a Fidesz az Otthon Start kivezetését
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 16:16
A Fidesz az Alkotmánybírósághoz fordult az Otthon Start Program „drasztikus és embertelen kivezetése miatt” – közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese vasárnap a Facebook oldalán.
Ingatlan Fontos bejelentést tett Vitézy Dávid a Balaton-partról
Privátbankár.hu | 2026. november 15. 11:31
Szigorítják a balatoni építkezések szabályait, megállítják a tópart további túlzott beépítését – közölte a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán vasárnap.
Ingatlan Véget érhet a babaváró hitelek évek óta tartó visszaesése
Privátbankár.hu | 2026. november 13. 09:43
Hosszú évek után ismét növekedhet a babaváró hitelek piaca Magyarországon, elsősorban az Otthon Start iránti jelentős érdeklődésnek köszönhetően. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint az év első kilenc hónapjában 164 milliárd forint értékben kötöttek új babaváró hitelszerződéseket, ami alig marad el a tavalyi időszak eredményétől. A bankok eközben akár több százezer forintos jóváírásokkal próbálják magukhoz csábítani az ügyfeleket.
Ingatlan Nem támogatott hitelnek való vidék
Privátbankár.hu | 2026. november 9. 07:23
Már az Otthon Start megszüntetésének bejelentése előtt elkezdett csökkenni a támogatott kölcsönök óriási túlsúlya az új lakáshitelekben. A héten záruló igénylési lehetőséggel élők rohama még ad egy utolsó nagy lökést a bő egy évet élt kölcsönnek, de a helyébe lépő Wekerle Plusztól hasonló népszerűség már nem várható. 
Ingatlan Több lakás épül, de egyre kevesebb helyen
Privátbankár.hu | 2026. november 4. 11:48
Az idei első háromnegyedévben 9803 új lakás épült, 31%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, 12%-kal több, mint 2025 azonos időszakában.
Ingatlan Határvonalhoz ért és óriásit moccant az ingatlanpiac
Privátbankár.hu | 2026. november 2. 19:20
A múlt hónapban megugrott a forgalom az ingatlanpiacon az Otthon Start kivezetése miatt: októberben 11 277 lakóingatlan cserélt gazdát, ami 20,2 százalékkal magasabb, mint szeptemberben, de 2,1 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától – közölte saját adatain alapuló becslése szerint a Duna House hétfőn az MTI-vel.
Ingatlan Az Otthon Start lezárása felpörgette a lakáspiaci keresletet
Privátbankár.hu | 2026. november 2. 11:03
Jelentősen megugrott a lakásvásárlási érdeklődés az Otthon Start program utolsó hetében. Az ingatlan.com adatai szerint október 26. és 30. között mintegy 250 ezer telefonos érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra, ami napi átlagban 38 százalékkal haladta meg a szeptemberi munkanapok szintjét. A hirdetési portál szerint a kedvezményes hitelprogram megszűnése érezhetően felpörgette a keresletet.
Ingatlan Lehet még feljebb minden idők legsikeresebb támogatott lakáshitele után?
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 11:33
A november 15-én záruló Otthon Start teljes hitelösszege az addig még megkötött szerződésekkel együtt megközelítheti a 2500 milliárd forintot. A BiztosDöntés.hu szerint ez alapján minden idők legkeresettebb támogatott lakáshiteleként adja át a helyét a Wekerle Plusznak, amelyből aligha fogy majd ennyi ilyen rövid idő alatt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG