A Marsra menne Elon Musk, részleteket is elárult

Elon Musk 2027-re tűzte ki a Marsra szállás új céldátumát. A milliárdos azonban 2015 óta évről évre kénytelen újragondolni az időzítést, miközben a SpaceX számos technikai kihívással szembesült. Ugyanakkor Musk most átfogó tervvel állt elő, amely már a bolygó gyarmatosítását is körvonalazza. Mennyire valószerűek a világ leggazdagabb emberének ambiciózus elképzelései? Milyen sikereket ért el eddig a projekt, és hol csúsztak el a dolgok?

Szép remények…. 

Elon Musk tervei szerint már jövőre elindulhat az első, egyelőre emberi személyzet nélküli űrhajó, ami 2027-ben szállna le a vörös bolygón, adta hírül a Reuters. Minderről a világ jelenleg leggazdagabb embere Texasban beszélt, egy csaknem háromnegyed órás előadás keretében. Musk a fentiekhez azonban rögtön hozzátette azt is: nagyjából fele-fele arányban ad esélyt annak, hogy sikeres lesz, és annak, hogy kudarcot vall a Mars-expedíció.

Utóbbi esetben pedig újabb két évet kell várni a két bolygó együtt állása miatt.

Elon Musk az első Mars-expedícióra nem hagyományos űrhajósokat, hanem a Tesla Optimus névre hallgató humanoid robotjait küldenék. A landolás helyszínét is kijelölte: a Mars Arcadia régióját. Beismerte ugyanakkor, hogy számos akadály áll még az útban, például az űrhajó föld körüli pályán történő üzemanyag-utántöltése megoldatlan.

Musk víziója szerint ez az expedíció adná meg a kezdő lökést a Mars kolonizálásához. Egy Föld és Mars között ingázó űrflottát, állandó marsi bázist, sőt, egy egész űrvárost képzel el. 2050-re egymillió embert juttatna a vörös bolygóra, nem csupán űrturizmus keretében, hanem egy önfenntartó, lakott Mars-kolónia létrehozásával.

…és a valóság

Hiába azonban az ambiciózus tervek, mindez késlekedésnek és magyarázkodásnak tűnhet, legalábbis egyesek szemében. A különc milliárdos korábban még merészebb célokat hirdetett: az első Mars-expedíciót 2018-ra, az emberes küldetést pedig 2024-re ígérte. A SpaceX ugyan piacvezető és úttörő, ám a kritikusok szerint számos tesztjük kudarcba fullad, és gyakoriak a komplikációk. Példaként említhető a Starship májusi kilövése, amely szintén nem a tervek szerint alakult. A hajó irányíthatatlanná vált, még azelőtt, hogy a küldetése célját elérte volna. Januárban és májusban is kudarcba fulladt egy-egy kilövés. A rakéták mindkét esetben meghibásodtak, nem sokkal a kilövés után.

A legutóbbi indítás során a 122 méteres Starship-rakéta magasabbra jutott, mint az előző két kísérletnél, de nem érte el a kitűzött célt. A korábban már sikeresen használt gyorsítórakéta a tengerbe csapódott a tervezett szabályos leszállás helyett. Az űrhajó ugyan elérte a földkörüli pályát, ám fél óra elteltével irányíthatatlanul pörögni kezdett.

Érdekesség, hogy Donald Trump elnök, ezzel szinte egyidőben jelentette be, hogy a NASA is embert küldene a vörös bolygóra. Egyelőre az Egyesült Államok űrügynöksége azon dolgozik, hogy 2027-ben, 1969 után először, megismételje a holdraszállást. A NASA szakértői ezt tekintenék az első mérföldkőnek a Mars meghódításához vezető úton. Azaz Musk terve igencsak ambiciózus és vakmerő, hiszen a NASA egyelőre „csak” a sokkal közelebbi Holdra küldene két éven belül asztronautákat.

Érdekes az időzítés, hiszen Elon Musk és Donald Trump űrkutatási bejelentései alig néhány nappal azután hangzottak el, hogy Musk kilépett az elnöki adminisztrációból, és kapcsolatuk megromlani látszott, amit a közösségi médiában zajló üzengetésük is jelzett.

A viszály hátterében Musk szerint az áll, hogy Trump adminisztrációja túlköltekezik, és nem tudta követni Musk deficitcsökkentő terveit. Eközben szakértők arra figyelmeztetnek, hogy Trump Mars-expedíciós terve rendkívül költséges lehet, több száz millió dollárt emészthet fel, miközben az elnök éppen most kurtította meg a NASA költségvetését.

„Jelen helyzetben, a mostani költségvetéssel, nem fogunk tudni embert küldeni a Marsra” – mondta erről John Grunsfeld asztrofizikus, korábbi NASA-űrhajós.

A NASA és Musk között egyébként együttműködés is van. A realisztikusabb, a Holdat célzó tervek, szerint, miután a NASA gépe eljuttatja majd az űrhajósokat a Hold körüli pályára, innen már a SpaceX hajója vinné őket a Hold felszínére. 

A siker, amely kudarcnak látszik

Objektíven nézve, a kisebb kudarcok ellenére a kilövés sikeresnek tekinthető: a Starship minden eddiginél magasabbra jutott. Ez volt a SpaceX kilencedik olyan tesztje, amely során a rakéta sikeresen elstartolt és földkörüli pályára állt. Ráadásul a hibák értékes tanulságokkal szolgálnak a további fejlesztésekhez. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy azóta a SpaceX öt sikeres kilövést is végrehajtott, ám ezek rutinfeladatot ellátó indítások voltak, melyek során közepes méretű, illetve csak a Föld körüli pályán való mozgásra alkalmas, Falon 9-es hordozórakétákat lőttek ki, sokszor konkrét célok és misszió nélkül. 

A május végi kilövés negatív sajtóvisszhangját – Musk politikai szerepvállalása mellett – főként az táplálhatja, hogy a milliárdos túlzóan ambiciózus határidőket tűz ki, így egy-egy részleges kudarc is teljes bukásként hathat.

Elon Musk üzleti birodalma rendkívül sokrétű. A SpaceX mellett ő a Tesla vezérigazgatója, az X (korábban Twitter) tulajdonosa, és a Neuralink alapítója, ahol agyba ültethető mikrochipekkel kísérleteznek. De hogyan teljesítenek ezek a cégek? A Tesla látványos mélyrepülésben van, részben mert ez a leginkább szem előtt lévő vállalkozása, és a fogyasztók hangulata – különösen Musk nyílt Trump-támogatása óta – erősen befolyásolja. Sokan tiltakozásképp kerülik a Tesla vásárlását. Ezzel szemben a többi cége jól prosperál, különösen a SpaceX, amely perspektívák és bevételek terén is élen jár. Ez is bizonyítja, hogy a kudarcok ellenére komoly potenciál rejlik Musk űrkutatási vállalatában.

Összességében a SpaceX lassan, de biztosan halad a Mars meghódítása felé. Sokak szemében azonban ez a tempó túl lassúnak tűnhet, amit főként Musk túlzó ígéretei okoznak. A milliárdos olyan közelinek festi a sikert, hogy minden kisebb zökkenő hatalmas bukásként hat. Musk valószínűleg jobban járna, ha reálisabb célokat és határidőket kommunikálna. A SpaceX számai mégis azt mutatják: Musk ambíciója, bár nagy port kavar, nem feltétlenül árt a profitnak, sőt, jelentős hírverést generál.