Elélhet a születésnapos Vlagyimir Putyin még egyszer ennyit?

Október 7-én ünnepelte Vlagyimir Putyin a 73. születésnapját. Látszólag tökéletes egészségben és a hatalom olyan mértékű birtokában, mint talán soha korábban. Az orosz parlament alsóházának ülésén a házelnök, Vjacseszlav Vologyin így szólt az elnökről:

“Van Putyin, van Oroszország. Büszkének kell erre lennünk, mert az országunk óriási megpróbáltatásokon ment át, és csakis Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin megválasztásával találta meg magát és állt lábra. Ma ez Európa legnagyobb gazdasága, és a világ 4. legnagyobb gazdasága.”

Nevetés helyett persze tapsvihar volt a jutalma. Szerte az országban iskolások és óvodások ezrei köszöntötték Putyint születése napján. (Omszkban például az alábbi videón látható óvodások az Apa mindenre képes, amit csak akar című dalt énekelték, csak éppen az apa szót Putyinnal helyettesítve.)

At a preschool in Omsk on Putin's birthday the children sang „Putin can do what he wants” to the tune of a song called „Papa can do what he wants.” https://t.co/C7ofS9Bz3L

— XSovietNews (@XSovietNews) October 7, 2025

Egy ilyen, már-már észak-koreai mértékű személyi kultuszra épülő rendszerben természetesen különösen fontos az állam első emberének egészsége, és pláne élete vagy halála. Emlékezhetünk, az orosz-ukrán háború első időszakában számos találgatás jelent meg Putyin egészségi állapotáról, állítólagos halálos betegségeiről, és olyan vélemények is voltak, hogy a békét majd egyszerűen Putyin – a közeljövőben várható – halála hozhatja el.

Nem így történt. Pedig tény, Putyin több szempontból is túlélte a rá kiszabott időt. Az orosz statisztikai hivatal 2024-es adatai szerint az orosz férfiak születéskor várható átlagos élettartama csupán 68 év. És hát Putyin igencsak stresszes életet él, sőt, legalábbis a róla kialakított kép szerint, csak a munkájának él. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint például idén még egyetlen nap szabadságot sem vett ki, a TASSZ hírügynökség tudósítása szerint pedig a születésnapját is végigdolgozta az orosz Biztonsági Tanács ülését vezetve, majd nemzetközi ügyeket átnézve.

Ráadásul hozzá hasonlóan nagy hatalmú elődei is korán elhunytak: a Szovjetunió utolsó főtitkárai közül Andropov 69, Csernyenko 73, Brezsnyev pedig 75 éves korában halt meg. Igaz, Gorbacsov 91 éves koráig élt, és még a híresen önpusztító életet élt Borisz Jelcin is megélte 76. születésnapját. És ha az Atlanti-óceán túlpartjára nézünk, akkor azt láthatjuk, hogy Joe Biden és Donald Trump is – úgy-ahogy – irányítani volt képes az Egyesült Államokat 80 éves koruk táján is.

Putyin mindenesetre egy 2021-es módosítással 2036-ig tolta ki elnöki újraválaszthatóságának lehetőségét, azaz a jelen jogi szabályozás szerint akár 83 éves korában is elnökként vezetheti majd Oroszországot – de mi van akkor, ha ennél is messzebbre tervez?

Még szinte gyerek?

Néhány hete bejárta a világsajtót az a véletlenül, egy bekapcsolva maradt mikrofonnal felvett beszélgetés, amelyet Putyin Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott. A vezetők az életkorukról, valamint a biotechnológia fejlődéséről és annak várható eredményeiről beszélnek.

„Ma már azok is fiatalnak számítanak, akik a hetvenes éveikben járnak”

– mondta a kínai elnök, hozzátéve, hogy „régebben az emberek ritkán éltek 70 évnél tovább, de manapság 70 évesen…még mindig gyerek”. Később pedig a tolmács vélhetően Putyin szavait közvetítve kifejti, hogy a biotechnológia fejlődésének köszönhetően hamarabb emberi szervek folyamatosan átültethetők lesznek, így az emberek tovább maradhatnak fiatalok, sőt, akár halhatatlanokká is válhatnak. „Egyesek azt jósolják, hogy ebben a században az emberek akár 150 évig is élhetnek” – válaszolt az orosz elnök felvetésére Hszi Csin-ping.

NEW: Hot mic picks up Russian President Putin and China's President Xi Jinping talking about organ transplants and living 150 years or more.

Xi: These days, 70 years old you’re still a child.

Putin: Biotechnology is continuously developing … human organs can be continuously… pic.twitter.com/b2Ui6rioUv

— Collin Rugg (@CollinRugg) September 3, 2025

A végső álom: a halhatatlanság

Ezt persze tekinthetnénk csupán két, baráti viszonyt tápláló, idősödő államfő tét nélküli csevegésének, azonban vannak arra utaló jelek, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az emberiségnek persze régi álma a halhatatlanság, vagy legalábbis az élet jelentős meghosszabbítása, de a 21. század elejére már tudósok is hisznek abban, hogy közel lehetünk valamiféle áttöréshez, amely valóságot csinál az álomból. Egy Gero nevű szingapúri startup egy nagy hírverést kapott tanulmányában például arra jutott, hogy az emberi élet természetes határa valahol 120-150 év között van, viszont ezt az élettartamot megfelelő kezelésekkel el lehetne érni. A Gero társalapítója pedig egyébként egy orosz származású fizikus, Peter Fedicsev, akinek munkássága komoly hatást gyakorolt az „élethosszabbítással” foglalkozó orosz tudósok jelen generációjára.

Az ilyen kutatások mindenki figyelmét felkeltik persze, de a leginkább azokét, akiknek mindenük megvan az életben – többek közt gyakorlatilag korlátlan mennyiségű pénzük bármilyen drága kísérleti kezelésre –, csak éppen elég idejük nincs kiélvezni mindezt. Közismert tény, hogy az élethosszabbító (angolul szebben csak longevitynek nevezett) kutatások fő támogatói a szupergazdagok: Elon Musk, Jeff Bezos, Peter Thiel, vagy éppen az a Bryan Johnson, aki saját magán is teszteli a gyakorlatba átültetett elméleteket, plazmainfúziókkal, oxigénterápiával, speciális napi- és étrenddel.

De ki lenne jobb helyzetben igazán elmenni a falig az élethosszabbítás területén, mint éppen Vlagyimir Putyin vagy Hszi Csin-ping? Hiszen a nyugati milliárdosokat azért mégiscsak – legalább elméletben – kötik etikai megfontolások és a törvények, az orosz vagy a kínai elnök viszont gyakorlatilag egy egész ország erőforrásai felett rendelkezhet saját élete meghosszabbításának érdekében.

Pénzt az életért!

És Oroszországban történik is valami ilyesmi. Putyin 2024-ben a Jövő Orosz Technológiái nevű eseményen jelentette be egy új „nemzeti projekt”, az Új Egészségmegőrző Technológiák elindítását. Ennek keretében az orosz állam a sejtszintű öregedés késleltetése, a neurotechnológiák és egyéb fejlesztések terén ruház be annak érdekében, hogy élethosszabbításra és egészségesebb öregkorra váltható technológiákat dolgozzanak ki.

A program keretében jelentős összegekhez jutott Marija Voroncova, Putyin hivatalosan el nem ismert (első feleségétől született), endokrinológus, a sejtszintű megújulást kutató lánya, illetve Mihail Kovalcsuk, az elnök bizalmasa, aki nagy összegeket fektetett élethosszabbításra is alkalmas technológiákba, például szervek 3D-s nyomtatását célzó fejlesztésekbe.

Az Orosz Tudományos Alap 2021 és 2025 között 43, az öregedéssel kapcsolatos kutatást támogatott, egyenként legalább 21 millió rubellel (közel 90 millió forint jelen árfolyamon). Az állami programok deklarált célja 2030-ig 175 ezer „élet megmentése).

The Kremlin showed Putin's celebratory lunch with the generals yesterday.

It doesn't feel festive at all. Everyone's expressions are gloomy. pic.twitter.com/dceUwLedHP

— Kozachok (@DmytroSolenko) October 8, 2025

Az élethosszabbítással kapcsolatos kutatások oroszországi erőltetése elég nagy visszatetszést váltott ki orosz ellenzéki és tudományos körökben. A kritikák egyrészt arra irányulnak, hogy a várható élettartamot bizonyítottan növelő közegészségügy fejlesztése, az emberek életszínvonalának vagy éppen mentális egészségének javítása helyett az állam ilyen hagymázas, az öregedő politikusok, katonák és oligarchák vágyálmait valóra váltani próbáló kutatásokba fektet. A másik fő kritika az, hogy nem álszent dolog-e egy kicsit 2030-ig 175 ezer élet megmentéséről beszélni, miközben Oroszország havonta sokezresével küldi meghalni és megnyomorodni fiait az ukrán frontra.

„Putyinnak teljesen igaza van”

De – mint említettük – Putyinnak jelen helyzetben semmi oka ilyesféle libsi sipákolással foglalkozni, és annyi erőforrást öl bele az ilyen kutatásokba, amennyit csak akar. Van esélye, hogy tényleg jelentősen meghosszabbítsa saját életét?

Természetesen innentől némileg ingoványos talajon járunk. Nem látunk be szupertitkos orosz biofizikai kutatóintézetek falai közé, és nem tudhatjuk, milyen kezeléseket kap vagy nem kap az orosz elnök. Sőt, azt sem tudhatjuk, hogy Nyugaton pontosan milyen, eddig nem publikált kutatások, esetleg titokban lebonyolított állat- és netalán embereket is bevonó kísérletek zajlanak. Dollárszázmilliárdos vagyonok és a halálfélelem találkozása elég erőteljes koktélt alkothat, ahogy a potenciálisan ezermilliárd dollárokban mérhető piac is könnyen eltérítheti tudósok morális iránytűjét a helyes iránytól.

Induljunk ki viszont abból, amiről Putyin és Hszi beszélgetett. Tényleg jelentősen meghosszabbítható az emberi élet az elöregedő szervek folyamatos lecserélgetésével? Nos, ez nem is akkora hülyeség, mint első hallásra gondolhatnánk.

„Egyértelmű, hogy az öregedési folyamat során a szervek egyre gyakrabban mondják fel a szolgálatot vagy működnek kevésbé hatékonyan, és ha új szerveket teszel a helyükre, javíthatod a működésüket és meghosszabbíthatod az életet. Határozottan van benne logika

– mondja Benjamin Dekel professzor, aki többek között őssejtekkel, illetve regeneratív orvoslással kapcsolatos kutatásokat vezet Izraelben. „Az öregedés – még betegség nélkül is – a belső szervek, például a vesék diszfunkciójához vezethet. A működésük romlik az öregedés miatt. Tehát elméletben Putyinnak teljesen igaza van: lehet olyan jelzés, hogy egy szerv a működésének végéhez közeledik az öregség vagy egy betegség következtében, és akkor hozol egy új szervet.”

A gyakorlatban azonban ez nem ilyen egyszerű. Maga a sebészi eljárás a legtöbb szervátültetés esetén már nagyjából rutinműtétnek számít, más akadályai azonban vannak az élet ilyen meghosszabbításának. Egyrészt ehhez folyamatos szervutánpótlásra van szükség, miközben az egész világon hosszú várólisták vannak a szervátültetéses műtétekhez. Erre a problémára normális keretek között a más állatokban (főleg sertésekben) „nevelt”, génmódosított szervek, illetve a szervek nyomtatása lehet a megoldás (emlékezzünk csak, mi is Mihail Kovalcsuk befektetéseinek egyik fő iránya). De – lássuk be – itt azért érdemes figyelembe venni Putyin (vagy éppen Hszi) speciális „diktátori szorzóját”: el tudjuk képzelni, hogy Vlagyimir Putyinnak valahonnan nem esne le Oroszországban néhány évente egy megfelelő vese vagy akár szív, ha csak ezen múlna a túlélése – ráadásul egy háború közepén?

Csakhogy van azért más gond is. Az átültetések jelenleg nagyon is megterhelik a szervezetet, a műtétek előtt, közben és után a kilökődést gátló erőteljes gyógyszereket kell szedni, amelyek súlyos mellékhatásokkal járnak. Folynak jelenleg is kutatások abban az irányban, hogy ezek elhagyhatók legyenek, ám Dekel tudomása szerint egyelőre ezek még a kísérleti stádiumokig sem igazán jutottak el.

Fejben nem lesz erős

Azonban még ha sikerülne is minden ilyen akadályt legyőzni, a szervcserélgetéses módszernek mindenképp van egy gyenge pontja: az agy. Amely szintén öregszik és veszít működőképességéből, de egyelőre még távoli ötlete sincs az orvostudománynak arra, hogy miként lehetne a személyiség és az emlékek megőrzése mellett lecserélni egy újabb, jobban működő darabra.

Természetesen folynak ígéretes kutatások az olyan, az agyi funkciókat leépítő betegségek elleni harcban, mint mondjuk a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór, de abban kár lenne reménykedni, hogy záros, egy-két évtizedes határidővel az összes, demenciát okozó betegség vagy folyamat visszafordítható vagy megállítható lesz.

„Szóval azt mondom, hogy Putyinnak lehetnek új szervei, de a kérdés az, miként fog funkcionálni”

– mutat rá Dekel.

Az igazi megoldás tehát szervek cserélgetése helyett inkább valami olyasmi lenne, amin a fentebb már említett Gero szingapúri startup is ügyködik, az öregedésnek, mint fizikai-biológiai folyamatnak a megértése és megakadályozása lenne. Ebben az irányban zajlanak is ígéretes kutatások, sokat ígérő állatkísérletekről is lehet hallani, amelyek génmódosítással, gyógyszerekkel, speciális étrendekkel, sejtek újraprogramozásával jelentősen meghosszabbították gyümölcslegyek, egerek, vagy akár majmok életét is, de valamilyen váratlan áttörés nélkül e módszerektől az emberi élet jelentősebb meghosszabbítását csak évtizedek múlva várhatjuk.

Ha tehát valaki attól félne – vagy abban reménykedne – hogy Putyin még évtizedek múlva is Oroszország vezetője lehet, annak nincs erre igazán oka. Ha azt vesszük, hogy maga Putyin hogyan is képzeli el az élet meghosszabbítását, akkor legfeljebb attól kell tartanunk, hogy egy fiatal szervekkel felturbózott, de szellemileg teljesen leépült „Putyin” bolyonghat majd a Kreml folyosóin, aki talán elég lehet arra, hogy egyben tartsa a rendszert, de – ha visszagondolunk az orosz óvodásokra – mindenre biztos nem lesz már képes.