Szédületes emelkedésben van a holdraszállást végrehajtó amerikai startup értéke: magáncégek segíthetik ki a NASA-t az űrversenyben

A Firefly Aerospace nevű űripari startup csak nemrég merészkedett ki a tőzsdére. Eddig ugyanis magánbefektetők finanszírozták őket. Mégis, részvényeik már az első napon a nyilvános, elsődleges részvénykibocsátási (az angol kifejezéssel: IPO) érték fölé mentek. Nem is akármilyen mértékben: a 45 dolláros kezdeti árról a nap végére 60 dollárra szökött a texasi űripari cég papírjainak árfolyama. Így már az első napon közel 20 millió részvényük kelt el, ami több mint 800 millió dolláros bevételt jelentett a cég számára.

„Teljesítenünk kell. Ehhez erős hátszelet kaptunk” – nyilatkozta a cég vezérigazgatója, Jason Kim annak kapcsán, hogy a Firefly a befolyt összeg jelentős részét fejlesztésre fogja fordítani, például a kilövőállomásukra.

Egyébként a vállalat sikere több, jelenleg tapasztalható piaci jelenségre is példa. Az egyik, hogy többéves, viszonylagos visszaesés után ismét felpörögtek az amerikai értéktőzsdére belépő új cégek részvényei. Erre egy másik fontos példa a Figma, amelynek papírjai egy nap alatt 250 százalékos ugrást produkáltak. A cég kiugró esetnek számít még a jelenlegi környezetben is, de illeszkedik abba a sorba, amibe most a Firefly is belép. Utóbbi cég azonban egy még inkább specifikus jelenség miatt is fontos.

Laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor nemrégiben írt az űrverseny magánosodásáról, amely keretein belül egyre több új magáncég- és szereplő lép be az űrkutatás területére. A piaci szegmenst egyelőre az olyan gigacégek dominálják, mint például – a talán leginkább ismert – Space X (Elon Musk cége). Azonban egyre több, eddig kevéssé ismert, kisebb játékos is színre lép. Ennek másik példája, hogy két, a védelmi és űriparban már jelen levő cég, a Voyager Technologies és a Karman Holdings a Fireflyhoz hasonlóan nemréginen lépett be a tőzsdére.

És ezek a cégek nem eredménytelenek, a gyakorlati terepen sem. A Firefly például öt hónapja sikeresen landoltatta egy járművét a Holdon. A Blue Ghost névre hallgató holdjáró mintát vett a Holdról, illetve megvizsgálta annak klímáját is. A NASA által támogatott akció volt a történelem legelső sikeres „magánholdraszállása”. Az amerikai állami űrügynökség öt vállalatot segített abban, hogy Hold-missziót indítsanak, és ezek közé került be a Firefly.

Elmondható tehát, hogy a cég mögött máris egy történelminek mondható, konkrét eredmény van (még akkor is, ha négy másik cég is ugyanekkor érte el ezt). Azaz, nem csak időleges tőzsdei hyperól van szó, mint mondjuk a „mémrészvények” esetében.

A vezérigazgató nyilatkozata pedig arra enged következtetni, törekednek is rá, hogy ezt fenntartsák. Most például szállítóhajót fejlesztenek, ezzel azt is demonstrálva, hogy nem csak egy területen képesek a rohamos fejlődésre. Sőt, a Firefly – egy másik céggel együtt dolgozva – szeretne újrahasznosítható űrrakétát fejleszteni. Az Eclipse nevű rakéta a Space X Falcon 9-eséhez hasonló, ami ismét arra utal, hogy a Firefly szeretne versenyre kelni  a nagyobb játékosokkal.

Az űripar, ezen belül különösen a rakétafejlesztés, azonban nagyon költséges. A Firefly fejlesztési részlegének költségvetése ezért az elmúlt év során 27 százalékkal, 150 millió dollárral nőtt. És – bár természetesen a vezérigazgató nyilatkozata erről nem szól – hogy ezt finanszírozni tudja, a vállalat jelentős adósságokba is verte magát. A cég éppen ezen tényezők miatt „kényszerült” új befektetők után nézni. Erre pedig az egyik legkönnyebb út volt, ha a tőzsdére lép. Így ügyesen ki tudták használni a körülöttük kialakuló hájpot, hiszen – amint látszik – részvényértékük már az első nap az egekbe szökött. A befektetők között védelmi ipari szereplők is vannak, sőt az Egyesült Államok kormányának egyik szakosodott ügynöksége is.

Hiszen azt sem szabad elfelejteni, hogy az űrverseny, minden új fejlemény dacára, még mindig főleg az államok játéka. Ez azonban változóban van.

Űr-PPP-k: az állam és a magáncégek együttműködése az űrkutatásban

Már említettük, hogy a Firefly holdmisszióját is segítette a NASA. Ugyanis a világban jelenleg új űrverseny folyik. Ennek természetesen fő célja a Mars meghódítása. De fontos komponens a Hold-kutatás is: India és Japán például tetemes összegeket fektetett ebbe a szegmensbe az elmúlt években. India pedig sikeres Hold-missziót hajtott végre nemrégiben. Természetesen Kína pedig már régebb óta ott van, és extenzív kutatásokart folytat, főleg a Hold vízkészlete kapcsán. Washingtonnak márpedig elemi érdeke, hogy itt se maradjon le a világ többi országával, elsősorban Kínával szemben. Hiszen az Apollo-program keretében sokáig az Egyesült Államok volt az űrkutatás – ezen belül is a Hold-missziók – élvonalában. Donald Trump beiktatási beszédében például előirányozta, hogy az Egyesült Államok éveken belül embert akar küldeni Marsra. Ez pedig rímel a Trumppal sokáig szoros barátságban és politikai együttműködésben álló Elon Musk terveivel. Washington mellett Peking is törekszik nemcsak a Marsra szállásra, de arra is, hogy éveken belül ismét embert is küldjenek a Holdra.

És itt van az a pont, ahol az állami tervek és projektek találkoznak az űrkutatási cégek tőzsdei sikereivel. Az amerikai berendezkedés egyik előnye, például a kínaival szemben, hogy lehetőséget nyújt arra, a kormány magáncégekkel együttműködve fejlessze az űripart. Joel Kearns, a NASA tudományos missziójának egyik vezetője például nemrégiben arról beszélt, Washington hagyja, hogy magáncégek dominálják a fejlesztéseket az űriparban, ők pedig inkább csak betársulnak.

Egy ilyen együttműködés keretében sikerült a Fireflynak is űrjárművet juttatnia a Holdra. Ismét hozzá kell tenni, hogy négy másik cég is indított sajátot, és ebből több is célba ért. Ettől függetlenül azonban a Firefly sikere is komoly eredmény, és jól mutatja, hogy a kisebb cégeknek is van esélyük beszállni az űrversenybe. Sőt be tudnak kapcsolódni a NASA projektjeibe is.

Esélyes, hogy az amerikai űrkutatás jövője a magáncégek és az államok együttműködésének terepe lesz. Azaz, egyre több lesz az „űr-PPP”.