Szemétből kincs: eluralták az amerikai értéktőzsdét a mémrészvények?

2025-ben a „hét mesterlövész” (angolul: „magnificent seven”), azaz a hét legjobban profitáló amerikai cég részvényei helyett jobban tesszük, ha a „veszteséges 858” cégre figyelünk – legalábbis a The Wall Street Journal cikke szerint.

Az írás felhívja a figyelmet például arra, hogy a 14 olyan vállalat közül, amelynek a részvényei április óta megtriplázták az értéküket, tíz, azaz több mint a háromnegyedük, egyáltalán nem termelt nyereséget.  Emellett elemzők azt is észrevették: az elmúlt időszakban az amerikai részvénypiacon 858 olyan cég kereskedett, amely egyáltalán nem termelt profitot. Mégis, átlagban 36 százalékkal nőtt részvényeik érteke.

„Ez még mindig nem a „repülj rá a szemétre”-effektus, viszont az tisztán látszik, hogy sok részvénymozgás mögött nem a diszkontált cash flow előnyeinek fegyelmezett végiggondolása áll” – mondta a The Wall Street Journalnak Steve Sosnick, az Interactive Brokers vezető elemzője.

Szakértők szerint azonban még messze vagyunk a klasszikus mémrészvények visszatérésétől, tehát attól az állapottól, amikor a nullához közelítő jegybanki alapkamat, illetve a gazdaságélénkítő állami költekezés a „junk” (azaz „szemét”)  kategóriájú részvények keresletét megnövelte. Azonban mégis egyfajta reneszánsza tapasztalható a mémrészvényeknek is nevezett extrém pénzügyi diszkont-termékeknek.

Egyes online kereskedőplatformokon például ma már az olyan cégek részvényei a legkeresettebbek, mint például az alacsony alaptőkével és szinte nulla bevétellel rendelkező Cyngn, amelynek híresen volatilisek a részvényei. A legnagyobb nyertesek egyike pedig az Avis nevű autókölcsönző cég, amelynek részvényei idén április óta majdnem megduplázták az értéküket.

Bemutatni a  Wall Streetnek: a mémrészvény jelenség

Bár a jelenség különlegesnek, illetve a mémcoinokhoz hasonló excentrikus piaci mozgásnak tűnhet, mégis van logikus magyarázata. Egyrészt az utóbbi hónapokban a részvénypiacot már amúgy sem csak az említett hét nagy cég és más, főleg a tech-szektorba tartozó toprészvények vezetik. Sokkal szélesebbé vált ugyanis az amerikai értéktőzsdén jól szereplő vállalatok köre. Ráadásul a részvénypiac általános növekedésnek indult, mivel a piacok beárazták Trump vámháborúját, amelynek hatásai kevésbé pusztítónak ígérkeznek annál, mint amilyenre számítani lehetett. Jelenleg egy ideális helyzet állt elő az amerikai gazdaságban: nő a GDP, az infláció alacsony, a jegybank szerepét betöltő Fed pedig fokozatosan, de folyamatosan csökkenti az alapkamatot. Emiatt a részvénypiac szárnyal, és van hely a rosszul teljesítő cégeknek is. Tér nyílt tehát a kísérletezőbb kedvű befektetők, másik oldalról pedig az új belépők, vagy eddig alulteljesítők részére.

Ehhez hozzájön még egy tényező: az is logikus ugyanis, hogy, amikor egy sokáig rosszul teljesítő részvény egyszer lökést kap, akkor rohamosan megindul felfelé, hiszen van honnan növekednie.

„Ha az alacsony minőségű, spekulatív szegmensek huzamosabb ideig piacvezetők maradnak, az aggodalomra ad okot” – mondja Kevin Gordon, a Charles Schwab befektetési tanácsadója, aki azonban hozzáteszi: „Az elmúlt pár évben a kisbefektetők magatartásának mindez a részévé vált. Arra lettek kondicionálva ugyanis, hogy vásároljanak, és aztán ne nézzenek vissza. Nagyrészt ez a stratégia pedig működött is.”

Más szakértők szerint pedig sok befektető egyfajta „YOLO”-, azaz „egyszer élünk”-effektust él át. Mivel az amerikai részvénypiac tavaly mérsékelt eredményeket produkált, egyes befektetők „visszavonultak”, a biztonságosabb, jobb hozamú részvényekhez (például az Apple-hez). Most azonban úgy érzik, hogy, mivel szárnyal a piac, kipróbálhatnak rizikósabb, ám magasabb hozamú értékpapírokat. Azaz: nem akarnak kimaradni a piac kínálta új lehetőségekből.

A stratégia pedig bejött a nagyobb befektetőknek is, hiszen a volatilis részvényekből sokan magas hozamot tudtak realizálni. Josh Jamner, a ClearBridge Investments elemzője azonban arra figyelmeztet: mindez nem lesz hosszú életű.

„Bár néhány spekulatív részvény magasra juthat, hosszabb távon, a részvények értéke a cégek profitjához fog igazodni. Ezt a befektetők jobb, ha észben tartják” – figyelmeztet.

De mik is azok a mémrészvények, hogyan jellemezhetőek, és mi áll a jelenség mögött?

A Robin Hood váltja meg a világot?

A mémrészvények a mémcoinokkal rokoníthatóak, így a dinamikájuk is majdnem azonos. A kriptoverziókhoz hasonlóan azt jelölik ugyanis, amikor egy adott pénzügyi termék ára nem a hagyományos módon és okokból – azaz például a részvények esetében a cég növekvő bevételei miatt – szökik fel, hanem a szociális médiában tapasztalt hájp, vagy a kisbefektetők lelkesedése miatt. Utóbbi sokszor konkrétan arról szól, hogy kampányt szerveznek és direkt verik fel az árát egy – általában gyenge és alacsony hozamú – részvénynek, hogy ezzel „bemutassanak” a Wall Streetnek, azaz a hagyományos, nagyobb befektetőknek és cégeknek. Persze a kampánynak és a hájpnak más oka is lehet, de sosem közgazdaságilag indokolt: szóba jöhet spekuláció, vagy sima divattrend is.

Mindebből következik, hogy ezek az értékpapírok, vagyis azok felfutása, nem épülnek szilárd alapra. A cég, amelyhez tartoznak gyakran alacsony bevételekkel rendelkezik, vagy el van adósodva. Ráadásul a mémrészvények árának emelkedése szédületesen gyors, de fenntarthatatlan: úgy zuhan össze rövid időn belül, ahogyan az egekbe szökött. Azaz, a mémrészvények természetükből adódóan spekulatív és volatilis jellegűek.

A mémrészvények talán leggyakrabban úgy keletkeznek, hogy – a már említett módon – valakik kampányt szervezek a szociális médián, amely során sok kisbefektető, azaz magánember, egyszerre rengeteg ilyen részvényt vesz. Emiatt az értékpapír ára a cég teljesítményétől függetlenül emelkedni kezd. Emiatt aztán sok shortoló nagybefektető kénytelen magasabb áron visszavásárolni az adott részvényt, hogy a veszteségeket fedezze. Ettől aztán még inkább felmegy az ár. A részvények azonban ezzel egyre inkább volatilissá válnak, hiszen az így felvert ár nem fenntartható. A Gamestop – egy, a 2000-es években létező mémrészvény – ára például egy nap alatt emelkedett 20-ról 500 dollárra, mielőtt ugyanolyan gyorsan össze is omlott volna. Éppen emiatt a befektetők többsége veszít ezeken a részvényeken, hiszen szinte lehetetlen az eladást jól időzíteni. Ennek ellenére sok nagybefektető is beszáll a játékba, ami tovább fújja a lufit: ezt nevezték el elemzők „YOLO-effektusnak”. Mindez a piacon is torzulást okoz, ami sokszor a szabályozó szervek figyelmét is felkelti.

Az idei év pedig – a fentebb már ecsetelt piaci környezet miatt – ideális a mémrészvények számára. Hiszen a piacok rekordokat döntögetnek, amely miatt sok befektető mer kockáztatni és optimista. Az optimizmus pedig tovább dagasztja a rizikósabb pénzügyi termékek népszerűségét. Az olyan tőzsdei applikációk, mint a Robin Hood elterjedése pedig lehetővé teszi, hogy minden eddiginél komolyabb szava legyen a szervezett kisbefektetőknek.

Mindazonáltal, a szakértők többsége szerint a trend nem lesz tartós: amilyen gyorsan jött, úgy fog összeomlani, hiszen eddig mindig ez lett a mémrészvények sorsa.

A mémrészvények tehát összességében volatilis, rizikós és általában veszteséges vállalkozások. Inkább szólnak az aktuális, de múló divatokról és a szociális médiában folyó kampányokról, mint adott cégek, vagy a gazdaság általános állapotáról. Veszélyesnek azonban mégsem igazán mondhatóak, hiszen általában eléggé gyorsan lecseng a „hájp”. Azaz, hiába a részvénypiac minden eddiginél nagyobb hozzáférhetősége, nem a mémrészvények fogják meghatározni a jövőt.