Egy gyémánt, amely nem adja olcsón a csillogást – látogatás Mozart városában

Lehetséges, hogy a Mozart-golyónak más íze volt húsz éve? Vagy csak azért éreztem másnak, mert amikor elmajszoltuk, körbelengte Salzburg tüchtig és elegáns főutcájának, a Getreidegassénak a csokoládéillata? Vagy azért, mert ma már az összes hazai kínai bolt tele van ezzel a példátlanul sikeres édességgel?  

Jelentem, ma is más a zamata, összetétele az itt vásárolt csokis golyónak. Hogy mi a titok, nem tudni. Talán mert nem lengyel vagy román üzemekben készül?  Mert azt nehezen tudom elképzelni, hogy a világ majd minden duty free shopjában és édességboltjában kapható finomságot még mindig kézzel készítik Salzburg patinás csokoládéműhelyeiben.

Mindez persze nem befolyásolja, hogy élvezettel bebarangoljuk ezt a gyönyörű, tiszta, színpadszerű városkát, ahol sehol egy vakolathiba, és minden épület olyan, mintha tegnap festették volna újjá.

És ahol már az újkőkorszakban is éltek emberek.

Wolferl – mert így becézték a zsenit – rövid életének több mint a felét itt töltötte el. Bizonyára soha nem hitte volna, hogy halála után több mint kétszáz évvel is népszerű lesz, pedig így lett, főleg azóta, hogy Milos Forman 1984-ben megrendezte az Amadeust, amely nyolc Oscar-díjat nyert és még vagy ötre jelölték. Azóta a kissé egzaltált, hipszter zseni jelenik meg inkább előttünk, majdhogynem egy popsztár, tehát teljesen átformálták a korabeli festményeken fehér parókában látható, szolid úriember képét.

Az egész város egy múzeum

Salzburgba, amelyet ezek után nem meglepő módon Mozart városának neveznek, legalább egyszer el kell látogatni. Ha lehet, nyáron – a világ egyik legrangosabb zenei fesztiváljának ad ilyenkor otthont –, errefelé azért nem szokott 37 fokra felkúszni a hőmérő.

Lényegében az egész város egy múzeum, de a legnépszerűbb Mozart szülőháza a Getreidegassén. Az eredeti hangszerek, bútorok és portrék, valamint egy korhűen rekonstruált polgári lakás hamisítatlan 18. századi időutazásra invitálnak. Az óváros Mozart-emlékműve természetesen a Mozartplatz fölött emelkedik.

A megszállott rajongók meg szokták tekinteni azt a házat is, ahol özvegye, Constanze lakott. És elzarándokolnak a St. Peter temetőbe, ahol a zeneszerző rokonai pihennek.

Több százezer jegyet adnak el

Nyáron a világ minden tájáról érkeznek ide művészek, immár több mint 100 éve. „Az egész város egy színpad” – így jellemezték anno elképzelésüket a fesztivál alapítói, Max Reinhardt, Hugo von Hofmannsthal és Richard Strauss.

Léteznek kötelező darabok, mint a Jedermann (Akárki). Hugo von Hoffmannsthal művét a fesztivál kezdete óta a Domplatzon játsszák, a szabadban, valódi barokk díszletek között. A törzsközönség körében a Jedermann már kora nyáron beszédtéma: ki játssza a címszereplőt? Milyen lesz a jelmeze? Bár a jegyek nem olcsók (és persze a szállodák, éttermek se azok), az előadásokat teltház jellemzi.

A klasszikus zenei fesztivál történetét egy sor intendáns, világhírű zenei zseni, köztük Herbert von Karajan neve fémjelzi. Az idei fesztivál augusztus 31-ig tart. Körülbelül 222 500 jegy vásárolható a 174 opera-, dráma- és koncertelőadásra, java részük már hetekkel előtte online elkel. Mindig van egy fő tematika: az idei operaelőadásoké a hatalom.

A Bécsi Filharmonikusok öt koncertet adnak, megemlékeznek Pierre Boulez 100. születésnapjáról és Dmitrij Sosztakovics halálának 50. évfordulójáról. Idén is átfogó oktatási programot kínálnak gyermekek és fiatalok számára  a zenei előadások mellett.

A Mirabell-kastély szépsége elbűvölő

Ha valakit nem annyira a zene bűvöl el, a város annak is számos történelmi emléket és látnivalót kínál. Salzburg tekinthető a mai Ausztria legrégibb városának. Itt található többek között az ország legrégibb alagútja (Sigmundstor), valamint Közép-Európa legnagyobb épen maradt középkori katonai építménye (Festung Hohensalzburg) és a világ legrégebbi kötélvasútja, a Reisszug. Az Alpok kapujaként és Észak Rómájaként is emlegetik a várost, amely 1997-ben a világörökség része lett.

Életem egyik legemlékezetesebb élménye volt a Mirabell-kastély és kertjeinek meglátogatása, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a hatalmas erődítményre, a Hohensalzburgra.

Ennek első köveit a 11. században rakták le. Ma is fenségesen emelkedik a Mönchsberg-hegyen, szinte uralva a város látképét, légvonalban szemben a Modern Művészetek Múzeumával. A hellbrunni kastély szintén „kötelező” látnivaló.

Mozart korabeli fogások, zenei aláfestéssel

A középkorban már élénk kereskedelem folyt a Getreidegassén, amelyet nem szabad kihagyni, de a bankkártyákat előtte töltsük fel, mert ma ez a világ egyik legszebb és leglátogatottabb bevásárlóutcája.

De folytassuk a legekkel: itt található a Kaffeehaus Tomaselli, Ausztria legrégebbi kávézója is. Ha pedig éhesek vagyunk, és ki akarunk rúgni a hámból, látogassuk meg a Stiftskeller St. Petert, amely állítólag Közép-Európa legrégebbi étterme. Itt a séf Mozart-korabeli, eredeti receptek alapján készíti a fogásokat.

Fokozza az élvezeteket a Mozart Vacsorakoncert: miközben falatozunk, a zeneszerző operáinak legszebb áriái csendülnek fel. Ez már luxuskategóriába tartozó élmény.

Egyébként is, anélkül nem mehetünk el a városból, hogy ne látogatnánk meg egy koncertet. Salzburg ma turisztikai gyémánt, amely nem adja olcsón a csillogást, de létezik egy Salzburg Card kártya, kedvezményekkel, ingyenes belépési lehetőségekkel.

Amit tanácsolhatunk: a főutca butikjaiban inkább csak nézelődjünk, fotózzuk le a bájos dirndliket, vegyünk néhány szuvenírt emlékbe, de még azokat is olcsóbban vásárolhatjuk meg Bécsben.

A Világjáró többi cikkét itt olvashatják.