6p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.

„Volt, hogy berúgtam, a metróban vagy a szabad ég alatt aludtam. Soha nem bántott senki” – mesélte Marko*, egy Bécsben élő horvát ismerősöm nemrég, amikor a városról kérdeztem. Késő nyár volt, a belváros egyik széles sétálóutcáján kóboroltunk különösebb cél nélkül a szombat délutáni kellemes napsütésben. Körülöttünk komótosan hömpölygött a tömeg, a padokon és a kávézók teraszán békésen beszélgettek jól öltözött, kisimult arcú emberek. Sehol egy ideges vagy hangos szó, minden végtelenül nyugodtnak tűnt.

Persze tudom, hogy Bécsnek is vannak kevésbé szép arcai, néhány pillanatra mégis úgy éreztem, mintha egy utópiába csöppentem volna.

Az osztrák fővárosnak még mindig van valami különös vonzereje – talán a relatív jólét, a történelmi múlt és a gazdag kultúra elegye az, amely idecsábítja és itt marasztalja az embereket.

Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos
Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos

Akiknek Bécs az új otthonuk

Marko például már több mint 10 éve él itt. Amikor arról kérdeztem, hogy miért hagyta el horvát tengerparti szülővárosát és családját, azt mondta: itt több a lehetőség, jobb az életszínvonal. És úgy élheti a saját életét, hogy közben nem kell teljesen elszakadnia családjától, hiszen ha beül a kocsijába, bő fél nap alatt otthon van. Nagyon sok kortársa jött el, tette hozzá, Horvátország lassan „kiürül”, alig találni munkaerőt.

Marko mára bécsi lett, az egészségügyben dolgozik, vállalkozóként is simán meg tud élni.

Családot is alapított: feleség – ő sem osztrák –, két gyerek, tágas, erkélyes, parkra néző lakás egy újépítésű házban egy kellemes külvárosban. Azt mondta, itt soha nem különböztették meg amiatt, hogy nem osztrák, mindig az számított, hogy mit tett le az asztalra.

Németül perfektül beszél, de hát ez alap.

Persze itt sem minden tökéletes. Néha hiányzik a család, hiányoznak a szülők, nincs kire hagyni a gyerekeket, ha elmennének feleségével színházba, moziba. Barátok persze vannak, de hosszú távú, szoros kapcsolatot teremteni nem egyszerű. Ezt csak az tudja igazán, aki élt már idegen városban, távol a régi barátoktól, családtól. De visszaköltözne-e szülővárosába? Nem, az fel sem merül, jól érzi magát itt a bőrében. Mondania sem kell amúgy. Látszik.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be azok a magyarok, akikkel néhány éve készítettem interjúkat. Például Feri, aki Magyarországon végzett közgazdászként, de elege lett a kiszámíthatatlanságból, a tervezhetőség hiányából, és abból, hogy kevés pénzért napi 12 órát kell gürcölnie. A 2010-es évek elején akkori párjával úgy döntött, hogy a közelben, de mégis külföldön kezdenek új életet.

Az első két évben mosogatott, majd megtanulta a nyelvet. Idővel kisegítő lett egy kereskedelmi cégnél, majd vezető egy multinál, a hazai bér többszöröséért.

Jelenleg pedig már, mint megtudom tőle, egyéni vállalkozóként dolgozik IT-területen.

A bécsi életről Feri is azt mondta, hogy nyugodtabb. Például a munkahelyen is. Kisebb a stressz, „fixebbek a keretek”, a munkaidőt és a munkaidőn belüli nyomást tekintve. Szerinte ha valaki keményen dolgozik, annak itt meglesz az eredménye. „Hogyha látják, hogy te akarsz, teszel és csinálod és tanulsz, akkor támogatnak.” Ami pedig a beilleszkedést illeti, Bécs már annyira multikulturális, hogy a külföldieket nem tekintik kívülállónak.

Egy város, ahol mindenki önmaga lehet. Nem az számít, hogy honnan jöttél, hanem az, hogy milyen ember vagy. És ez még akkor is igaznak tűnik, ha az integrációval olykor Bécsben is komoly problémák vannak.

Gabriella, akivel szintén néhány éve beszéltem, szintén azt mondta, hogy a bécsiek már elfogadták az itt dolgozó külföldieket. Természetesnek veszik, hogy a jegyárus szerb, a pincérnő magyar. Ő sem érezte, hogy hátrányos megkülönböztetés érte volna származása miatt.

Nem titkolta persze azt sem, hogy vannak nehézségek is. Bécsben is meg kell küzdeni a megélhetésért, a lakhatás például drága.

Az osztrákok pedig kedvesek ugyan, de megtartják a három lépés távolságot, „érzékelhetően, hogy te nem osztrák vagy, te nem közénk illő vagy”. Igaz – tette hozzá –, még ezt is barátságosan oldják meg. (Az akkori interjúk itt érhetők el.)

Ausztria messze van

Bár soha nem éltem Bécsben, számtalan alkalommal jártam ott, és hasonló kettősséget éreztem. Igazán rossz emlékem nincs, jó viszont annál több. Az emberi viszonyulás ugyanis alap: amikor bementem egy cipőfűzőért egy üzletbe a Mariahilfer Strassén, olyan figyelmet kaptam az eladótól, mintha egy Ferrarit akartam volna venni. Itthon ez ritka.

Ha turista szemmel nézzük Bécset, ott van ugye az ikonikus Stephansdom, a pompázatos Schönbrunn-kastély, opera, parkok, múzeumok – még hosszan lehet sorolni.

És Bratwürstelt tunkolni mustárba egy utcai bódénál a Stephansplatz sarkán, forralt bort kortyolgatva még mindig a világ egyik legjobb dolga.

Hogy élni milyen ott, az persze más kérdés. Ha csak a számokat nézzük, akkor egyértelmű a helyzet: ott az egy főre jutó GDP 52 ezer, Magyarországon 20 ezer dollár, az infláció ott 10,2, itt 24,5 százalék, az átlagbér ott csaknem 50 ezer, itt kevesebb mint 13 ezer euró. Ausztria még mindig nagyon messze van, nem csak anyagiakban, hanem mentalitásban is.

Aligha véletlen, hogy idén nyáron történelmi csúcsra, 114 ezer fölé nőtt az ott dolgozó magyarok száma. Az ott élő honfitársainké pedig öt és félszeresére, 94 ezer fölé emelkedett az elmúlt másfél évtizedben.

Ott – úgy tűnik – továbbra sem félnek attól, hogy gyomorgörcsöt kapnak hó végéig a megélhetés miatt.

Persze még így sem könnyű Marko vagy éppen Feri helyzete, hiszen mégiscsak idegenben kell helytállniuk. Az a tény azonban, hogy bő egy évtizede kitartanak, jelzi: ők már döntöttek.

(*A nevet az anonimitás érdekében megváltoztattuk.)

A Világjáró többi cikke itt érhető el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív „Én mindenkinek javaslom, törvényes keretek közt, a sztrájkot!” — az utca emberét kérdeztük
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. február 22. 09:44
Mit gondol az utca embere a gyorsuló inflációról, a megélhetésről, illetve Magyar Péter beszédéről, valamint a lehetséges tavaszi politikai akciókról? A videóból kiderül. 
Szubjektív Alpesisí-világbajnokság helyszínén szurkolni – bakancslistás élmény
Kormos Olga | 2025. február 22. 06:01
A téli Ausztria egyébként is varázslatos tud lenni, de alpesisí-világbajnoksággal megfűszerezve még felejthetetlenebb élmény. A Világjáró ezúttal a Salzburg tartományban lévő Saalbachban rendezett eseményen járt, ahol nemcsak a sportolókat, hanem a turistákat is tárt karokkal várták. Sőt, még egy kis hóeséssel is elkápráztattak mindenkit. 
Szubjektív Magyar Péter kiterítette a kártyáit, egy ászt is – mit lép erre Orbán Viktor? Ez Viszont Privát
Bózsó Péter - Csabai Károly - Gáspár András - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. február 21. 18:31
Magyar Péter politikai színrelépésének egyéves évfordulóján programbeszédet tartott a Tisza Párt első nagyszabású pártrendezvényén, ahol Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnököt is leigazolták. Hogyan értékelhetjük ezt a rendezvényt? Mit üzen az altábornagy ellenzékhez való „átigazolása”? Mit mondott Magyar Péter és Orbán Viktor a médiáról? Hiszünk-e a békében? Milyen is a szuverenitásunk? A kettős – a már elhangzott Tisza Párti, illetve leendő miniszterelnöki – évértékelő kapcsán ezekről is vitatkozott – a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő, valamint Gáspár András lapigazgató és Bózsó Péter újságíró.
Szubjektív Tornyok és teázók, nem tipikus turistáknak – Kuvait keleti kényelme
Durucz Dávid | 2025. február 15. 06:01
Kuvaitba nem szokás „csak úgy” elutazni. Az Arab-öbölben és úgy általában a Közel-Keleten is sok ingergazdagabbnak ígérkező, komoly turistainfrastruktúrával rendelkező ország van. De ha valaki azt szeretné látni, milyen lehetett például Dubaj, mielőtt felkapottá vált, és érdekli egy olajban és pénzben dúskáló, mégis autentikus hely, akkor egy rövid vizitet mindenképp megér. A Világjáró ezúttal a kicsi, de semmiképp sem szerény Kuvaitba látogatott.
Szubjektív Ilyen volt testközelből az Orbán-Weidel találka – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Wéber Balázs | 2025. február 14. 18:31
Meglehetősen eseménydús héten vagyunk túl: Magyar Péter összeszólalkozott Gulyás Mártonnal, Orbán Viktor mosolyogva fogadta a hazájában karanténba zárt AfD-vezért, Alice Weidelt, Donald Trump pedig bejelentette, hogy azonnal megkezdik a béketárgyalásokat Moszkvával. De miért izzott a levegő a Partizán stúdiójában? Milyennek láttuk az Orbán-Weidel találkozót, amelyen személyesen is részt vettünk? És mikor kérdezik meg vajon az ukrán társadalmat, hogy mit hajlandó beáldozni a béke érdekében? Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Wéber Balázs újságíró.      
Szubjektív „Nem tudom, hogy ’26-ig kibírom-e ép idegekkel”– az utca embere a Mini-Dubaj tervről
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. február 8. 10:31
Mit gondol a járókelő a Rákosrendező-pályaudvar területén felépíteni tervezett „Mini-Dubajról”, egy esetleg ott épülő pesti mecsetről, és a külföldi befektetések megítéléséről. A videóban kiderülnek a válaszok.
Szubjektív Klimt Csókjától II. Ramszeszig – Bourdeaux nem csak a borról híres
Elek Lenke | 2025. február 8. 06:01
Van abban valami furcsa ellentmondás, hogy amikor megérkezel az egyik legfranciább városba, egy óra múlva már az osztrák Gustav Klimt Csók című festményét csodálod, szinte fürödsz benne, hiszen e remekmű kortalan és megunhatatlan. Amikor legutóbb ott jártam, Klimt volt a főszereplő, de félévenként újabb és újabb alkotók művei tükröződnek a csalóka fények világában és a medencék tükrében. Talán a franciák is rájöttek, hogy nem elég a bor, mint turisztikai vonzerő? A Világjáró e heti állomása: Bordeaux.
Szubjektív Magyar Péternek sikerült, ami Simicska Lajosnak nem – Ez Viszont Privát
Csabai Károly – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2025. február 7. 18:37
Tíz évvel ezelőtt Simicska Lajos fellázadt a rendszer ellen, de „forradalma” végül elbukott. Magyar Péter egy éve ugyanezt tette, és pártja ma már népszerűbb a Fidesznél. De miért sikerült eddig a Tisza Párt vezérének az, ami Orbán Viktor egykori jobbkezének nem? Milyen volt a Simicska-lázadás belülről? Le lehet-e váltani a jelenlegi rendszert választásokon? Miért szeretik és miért nem szeretik sokan Magyar Pétert? Az újabb aggasztó gazdasági adatok mennyiben segíthetik a váltást? És ki jön végül jól a váratlan fordulatot vett mini-Dubaj ügyből? A dupla évfordulón erről is vitatkozott – olyakor meglehetősen hevesen – a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Csabai Károly főszerkesztő, valamint Litván Dániel és Wéber Balázs újságíró.                                 
Szubjektív Áll a bál Berlinben, saját sírját ássa a német politikai elit
Wéber Balázs | 2025. február 4. 19:01
Németországban amiatt forrong a politika és a média, hogy a jobbközép CDU-CSU a bevándorlásellenes AfD-vel közösen szavazott meg egy migrációt szigorítani hivatott törvényjavaslatot – amely végül elbukott. A javaslat célja valójában egy nagyon is valóságos probléma enyhítése volt. Úgy tűnik, a német politikai elit nem hallja meg az emberek hangját, és ezzel saját bukását készítheti elő. Nagyító alatt ezúttal egy politikai botrány háttere.
Szubjektív Orbán Viktor lesz a következő? Ragadós lehet a szerb és szlovák példa – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. január 31. 18:31
Egyre jobban inog a magyar kormányfő szlovák és szerb szövetségesének a hatalma – de mennyire biztos a széke Orbán Viktornak?  A Tisza Párt növelte előnyét a Fidesszel szemben, Majka klipje pedig rátapintott a közhangulatra. A recesszióból kimásztunk, de a plusz 0,6 százalékot azért nem tesszük ki az ablakba. A mini-Dubajról pedig akkora a vita, hogy könnyen bedőlhet az egész projekt. Erről is vitatkoztak a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában újságíróink, Bózsó Péter, Vég Márton és Wéber Balázs.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG