6p

Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.

„Volt, hogy berúgtam, a metróban vagy a szabad ég alatt aludtam. Soha nem bántott senki” – mesélte Marko*, egy Bécsben élő horvát ismerősöm nemrég, amikor a városról kérdeztem. Késő nyár volt, a belváros egyik széles sétálóutcáján kóboroltunk különösebb cél nélkül a szombat délutáni kellemes napsütésben. Körülöttünk komótosan hömpölygött a tömeg, a padokon és a kávézók teraszán békésen beszélgettek jól öltözött, kisimult arcú emberek. Sehol egy ideges vagy hangos szó, minden végtelenül nyugodtnak tűnt.

Persze tudom, hogy Bécsnek is vannak kevésbé szép arcai, néhány pillanatra mégis úgy éreztem, mintha egy utópiába csöppentem volna.

Az osztrák fővárosnak még mindig van valami különös vonzereje – talán a relatív jólét, a történelmi múlt és a gazdag kultúra elegye az, amely idecsábítja és itt marasztalja az embereket.

Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos
Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos

Akiknek Bécs az új otthonuk

Marko például már több mint 10 éve él itt. Amikor arról kérdeztem, hogy miért hagyta el horvát tengerparti szülővárosát és családját, azt mondta: itt több a lehetőség, jobb az életszínvonal. És úgy élheti a saját életét, hogy közben nem kell teljesen elszakadnia családjától, hiszen ha beül a kocsijába, bő fél nap alatt otthon van. Nagyon sok kortársa jött el, tette hozzá, Horvátország lassan „kiürül”, alig találni munkaerőt.

Marko mára bécsi lett, az egészségügyben dolgozik, vállalkozóként is simán meg tud élni.

Családot is alapított: feleség – ő sem osztrák –, két gyerek, tágas, erkélyes, parkra néző lakás egy újépítésű házban egy kellemes külvárosban. Azt mondta, itt soha nem különböztették meg amiatt, hogy nem osztrák, mindig az számított, hogy mit tett le az asztalra.

Németül perfektül beszél, de hát ez alap.

Persze itt sem minden tökéletes. Néha hiányzik a család, hiányoznak a szülők, nincs kire hagyni a gyerekeket, ha elmennének feleségével színházba, moziba. Barátok persze vannak, de hosszú távú, szoros kapcsolatot teremteni nem egyszerű. Ezt csak az tudja igazán, aki élt már idegen városban, távol a régi barátoktól, családtól. De visszaköltözne-e szülővárosába? Nem, az fel sem merül, jól érzi magát itt a bőrében. Mondania sem kell amúgy. Látszik.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be azok a magyarok, akikkel néhány éve készítettem interjúkat. Például Feri, aki Magyarországon végzett közgazdászként, de elege lett a kiszámíthatatlanságból, a tervezhetőség hiányából, és abból, hogy kevés pénzért napi 12 órát kell gürcölnie. A 2010-es évek elején akkori párjával úgy döntött, hogy a közelben, de mégis külföldön kezdenek új életet.

Az első két évben mosogatott, majd megtanulta a nyelvet. Idővel kisegítő lett egy kereskedelmi cégnél, majd vezető egy multinál, a hazai bér többszöröséért.

Jelenleg pedig már, mint megtudom tőle, egyéni vállalkozóként dolgozik IT-területen.

A bécsi életről Feri is azt mondta, hogy nyugodtabb. Például a munkahelyen is. Kisebb a stressz, „fixebbek a keretek”, a munkaidőt és a munkaidőn belüli nyomást tekintve. Szerinte ha valaki keményen dolgozik, annak itt meglesz az eredménye. „Hogyha látják, hogy te akarsz, teszel és csinálod és tanulsz, akkor támogatnak.” Ami pedig a beilleszkedést illeti, Bécs már annyira multikulturális, hogy a külföldieket nem tekintik kívülállónak.

Egy város, ahol mindenki önmaga lehet. Nem az számít, hogy honnan jöttél, hanem az, hogy milyen ember vagy. És ez még akkor is igaznak tűnik, ha az integrációval olykor Bécsben is komoly problémák vannak.

Gabriella, akivel szintén néhány éve beszéltem, szintén azt mondta, hogy a bécsiek már elfogadták az itt dolgozó külföldieket. Természetesnek veszik, hogy a jegyárus szerb, a pincérnő magyar. Ő sem érezte, hogy hátrányos megkülönböztetés érte volna származása miatt.

Nem titkolta persze azt sem, hogy vannak nehézségek is. Bécsben is meg kell küzdeni a megélhetésért, a lakhatás például drága.

Az osztrákok pedig kedvesek ugyan, de megtartják a három lépés távolságot, „érzékelhetően, hogy te nem osztrák vagy, te nem közénk illő vagy”. Igaz – tette hozzá –, még ezt is barátságosan oldják meg. (Az akkori interjúk itt érhetők el.)

Ausztria messze van

Bár soha nem éltem Bécsben, számtalan alkalommal jártam ott, és hasonló kettősséget éreztem. Igazán rossz emlékem nincs, jó viszont annál több. Az emberi viszonyulás ugyanis alap: amikor bementem egy cipőfűzőért egy üzletbe a Mariahilfer Strassén, olyan figyelmet kaptam az eladótól, mintha egy Ferrarit akartam volna venni. Itthon ez ritka.

Ha turista szemmel nézzük Bécset, ott van ugye az ikonikus Stephansdom, a pompázatos Schönbrunn-kastély, opera, parkok, múzeumok – még hosszan lehet sorolni.

És Bratwürstelt tunkolni mustárba egy utcai bódénál a Stephansplatz sarkán, forralt bort kortyolgatva még mindig a világ egyik legjobb dolga.

Hogy élni milyen ott, az persze más kérdés. Ha csak a számokat nézzük, akkor egyértelmű a helyzet: ott az egy főre jutó GDP 52 ezer, Magyarországon 20 ezer dollár, az infláció ott 10,2, itt 24,5 százalék, az átlagbér ott csaknem 50 ezer, itt kevesebb mint 13 ezer euró. Ausztria még mindig nagyon messze van, nem csak anyagiakban, hanem mentalitásban is.

Aligha véletlen, hogy idén nyáron történelmi csúcsra, 114 ezer fölé nőtt az ott dolgozó magyarok száma. Az ott élő honfitársainké pedig öt és félszeresére, 94 ezer fölé emelkedett az elmúlt másfél évtizedben.

Ott – úgy tűnik – továbbra sem félnek attól, hogy gyomorgörcsöt kapnak hó végéig a megélhetés miatt.

Persze még így sem könnyű Marko vagy éppen Feri helyzete, hiszen mégiscsak idegenben kell helytállniuk. Az a tény azonban, hogy bő egy évtizede kitartanak, jelzi: ők már döntöttek.

(*A nevet az anonimitás érdekében megváltoztattuk.)

A Világjáró többi cikke itt érhető el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív Elég volt a harcból, 15 éve csak harcolunk! Az utca embere a Harcosok Klubjáról
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. május 31. 10:29
Orbán Viktor bejelentette, hogy elindítják a Harcosok Klubját, amelyhez százezer aktivistát várnak. A kormányoldal digitális harcosokat vet be az online térben. Járókelők véleményére voltunk kíváncsiak.
Szubjektív Andorra varázslatos völgyei, avagy ráérős kanyargás Európa legnagyobb miniállamában
Durucz Dávid | 2025. május 31. 06:01
Mi lenne, ha Budapest egy ország lenne, csak éppen két-háromezer méteres hegyek között, kerületek helyett völgyekben fekvő falvakra felosztva? Nos, a buszozás például lassabb, de látványosabb időtöltés lenne – és már ezen a ponton kiderül, hogy a méreten kívül semmi közös nincs a magyar fővárosban és Európa legnagyobb miniállamában. A Világjáró ezúttal Andorrában járt.
Szubjektív Már azt sem tudja Orbán Viktor jobb keze, hogy mit csinál a bal? Ez Viszont Privát 54.
Gáspár András - Havas Gábor - Herman Bernadett - Izsó Márton - Litván Dániel | 2025. május 30. 19:19
Megint ránkzuhant egy Kormányinfó, csak kapkodtuk a fejünket. Most már tényleg minden Ukrajna hibája? Újabb árrésstopok jöhetnek, de ez már veszélyes lehet? Százmilliókat tehet zsebre a kormány az átláthatósági törvénnyel. Akkora a baj a gazdasággal, hogy már egymást tépik Orbán Viktor miniszterei? Erről és sok másról is beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast legfrissebb adásában kollégáink: Gáspár András, Herman Bernadett és Litván Dániel.
Szubjektív Két kilométeren múlhat a gyermekkor vége Dánia közepén
Litván Dániel | 2025. május 24. 06:01
Szerencsére Billundban nem csak Legolandbe mehet az, aki még nem nőtt ki a legózásból. A Világjáró egy nagyon régi adósságot teljesített, és majdnem nagyot csalódott.
Szubjektív Kikért menetel Magyar Péter? Parázs vita tört ki a stúdióban – Ez Viszont Privát
Havas Gábor – Izsó Márton – Kovács-Angel Marianna – Vég Márton – Wéber Balázs | 2025. május 23. 18:31
Kétségkívül ellopja a show-t Magyar Péter Orbán Viktortól azzal, hogy Budapesttől Nagyváradig gyalogol sokadmagával a nemzetegyesítés jegyében. De tesz-e majd komoly gesztusokat a baloldali-liberális szavazóknak is? Vagy meg kellene haladni a bal-jobb felosztást? Erről is vitatkozott – olykor nem is visszafogottan – az e heti Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró. Szubjektív műsorunkból kiderül is, hogy miért jött megint aggasztó adat a gazdaságról, hány NER-es milliárdos van a leggazdagabb magyarok között, mi újság az Orbán-bányákban, valamint hogyan olajozzák Rogán Antalék a sokmilliárdos propagandát.
Szubjektív Az Eurovízió városa – svájci képeslap leckerlivel és fondüvel
Elek Lenke | 2025. május 17. 06:01
Ezekben a napokban nem érdemes Bázelbe utazni, hiszen szinte minden szálláshelyet lefoglaltak a 69. Eurovíziós Dalfesztiválra érkezők, de az év következő hónapjaiban igen. A város több napos élményt nyújthat, főleg a műemlékek és a kortárs művészetek kedvelőinek, no meg persze a sajtimádóknak. Ráadásul itt nem kell kerülgetnünk turistatömegeket. A Világjáró ezúttal visszatér a svájci-német-francia hármashatárnál fekvő településre.
Szubjektív Melegedő óceánok – egyre pusztítóbb viharok
Káncz Csaba | 2025. május 12. 09:28
A korallzátonyok károsítása mellett az óceánok emelkedő hőmérséklete hozzájárul a viharok erősödéséhez. A felesleges hő a hurrikánok üzemanyagaként szolgál, ami erősebbé és pusztítóbbá teszi őket – különösen a part menti, sőt a szárazföldi közösségek számára. Káncz Csaba jegyzete.
Szubjektív Egy pohár prosecco „A Keresztapa” forgatási helyszínén – kihagyhatatlan dolgok Szicíliában
Kormos Olga | 2025. május 10. 06:01
Barangolás „A Fehér Lótusz” második évadának helyszínén, egy jéghideg ital elkortyolása a Bar Vitelliben, felkapaszkodás a hajtűkanyarokban a hegyekbe egy napfénytetős Fiat 500-assal, gyors ebéd a palermói gasztropiacon vasárnap, füstölgő Etna – rengeteg dolog jöhet szóba egy szicíliai körutazáson. A Világjáró ezúttal Európa hetedik legnagyobb szigetén járt. 
Szubjektív Lepkefing vagy atombomba? Ez Viszont Privát
Csabai Károly - Havas Gábor - Izsó Márton - Litván Dániel - Vég Márton | 2025. május 9. 18:46
Mennyire erős, és mennyire lehet hatásos Magyar Péter hangfelvétele a háborúra készülő honvédelmi miniszterről? Milyen botrány ütne igazán nagyot Orbán Viktoron? Azért járja a miniszterelnök az országot, mert nagy a baj a Fidesznél? Brüsszel megint ármánykodik – de jó oka van rá? E témákról is beszélgettek, vitatkoztak munkatársaink, Csabai Károly főszerkesztő, illetve Litván Dániel és Vég Márton újságírók az Ez Viszont Privát legújabb adásában.
Szubjektív Elon Musk, gyilkos drónok és mesterséges intelligencia? Ideje lenne komolyan félni ettől a kombinációtól
Litván Dániel | 2025. május 9. 05:48
Nem kell öntudatra ébrednie a mesterséges intelligenciának ahhoz, hogy nagyon veszélyes legyen. Donald Trump és a dollármilliárdosok barátsága semmi ahhoz képest, ami ezután jöhet? Jegyzet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG