6p

Bármikor is jártam az osztrák fővárosban, mindig a béke, a nyugalom és a relatív jólét szigetének tűnt. Itt az számít, hogy mit teszel magadért, nem az, hogy honnan jöttél, mondják ott élő ismerőseim. Persze az ő életük sem egyszerű, de legalább nem kell görcsölniük a megélhetés miatt. Világjáró rovatunk ezúttal Bécsbe viszi el az olvasókat.

„Volt, hogy berúgtam, a metróban vagy a szabad ég alatt aludtam. Soha nem bántott senki” – mesélte Marko*, egy Bécsben élő horvát ismerősöm nemrég, amikor a városról kérdeztem. Késő nyár volt, a belváros egyik széles sétálóutcáján kóboroltunk különösebb cél nélkül a szombat délutáni kellemes napsütésben. Körülöttünk komótosan hömpölygött a tömeg, a padokon és a kávézók teraszán békésen beszélgettek jól öltözött, kisimult arcú emberek. Sehol egy ideges vagy hangos szó, minden végtelenül nyugodtnak tűnt.

Persze tudom, hogy Bécsnek is vannak kevésbé szép arcai, néhány pillanatra mégis úgy éreztem, mintha egy utópiába csöppentem volna.

Az osztrák fővárosnak még mindig van valami különös vonzereje – talán a relatív jólét, a történelmi múlt és a gazdag kultúra elegye az, amely idecsábítja és itt marasztalja az embereket.

Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos
Ahol jó megpihenni. Bécs központja, a Stephansplatz, háttérben a Stephansdom. Fotó: Depositphotos

Akiknek Bécs az új otthonuk

Marko például már több mint 10 éve él itt. Amikor arról kérdeztem, hogy miért hagyta el horvát tengerparti szülővárosát és családját, azt mondta: itt több a lehetőség, jobb az életszínvonal. És úgy élheti a saját életét, hogy közben nem kell teljesen elszakadnia családjától, hiszen ha beül a kocsijába, bő fél nap alatt otthon van. Nagyon sok kortársa jött el, tette hozzá, Horvátország lassan „kiürül”, alig találni munkaerőt.

Marko mára bécsi lett, az egészségügyben dolgozik, vállalkozóként is simán meg tud élni.

Családot is alapított: feleség – ő sem osztrák –, két gyerek, tágas, erkélyes, parkra néző lakás egy újépítésű házban egy kellemes külvárosban. Azt mondta, itt soha nem különböztették meg amiatt, hogy nem osztrák, mindig az számított, hogy mit tett le az asztalra.

Németül perfektül beszél, de hát ez alap.

Persze itt sem minden tökéletes. Néha hiányzik a család, hiányoznak a szülők, nincs kire hagyni a gyerekeket, ha elmennének feleségével színházba, moziba. Barátok persze vannak, de hosszú távú, szoros kapcsolatot teremteni nem egyszerű. Ezt csak az tudja igazán, aki élt már idegen városban, távol a régi barátoktól, családtól. De visszaköltözne-e szülővárosába? Nem, az fel sem merül, jól érzi magát itt a bőrében. Mondania sem kell amúgy. Látszik.

Hasonló tapasztalatokról számoltak be azok a magyarok, akikkel néhány éve készítettem interjúkat. Például Feri, aki Magyarországon végzett közgazdászként, de elege lett a kiszámíthatatlanságból, a tervezhetőség hiányából, és abból, hogy kevés pénzért napi 12 órát kell gürcölnie. A 2010-es évek elején akkori párjával úgy döntött, hogy a közelben, de mégis külföldön kezdenek új életet.

Az első két évben mosogatott, majd megtanulta a nyelvet. Idővel kisegítő lett egy kereskedelmi cégnél, majd vezető egy multinál, a hazai bér többszöröséért.

Jelenleg pedig már, mint megtudom tőle, egyéni vállalkozóként dolgozik IT-területen.

A bécsi életről Feri is azt mondta, hogy nyugodtabb. Például a munkahelyen is. Kisebb a stressz, „fixebbek a keretek”, a munkaidőt és a munkaidőn belüli nyomást tekintve. Szerinte ha valaki keményen dolgozik, annak itt meglesz az eredménye. „Hogyha látják, hogy te akarsz, teszel és csinálod és tanulsz, akkor támogatnak.” Ami pedig a beilleszkedést illeti, Bécs már annyira multikulturális, hogy a külföldieket nem tekintik kívülállónak.

Egy város, ahol mindenki önmaga lehet. Nem az számít, hogy honnan jöttél, hanem az, hogy milyen ember vagy. És ez még akkor is igaznak tűnik, ha az integrációval olykor Bécsben is komoly problémák vannak.

Gabriella, akivel szintén néhány éve beszéltem, szintén azt mondta, hogy a bécsiek már elfogadták az itt dolgozó külföldieket. Természetesnek veszik, hogy a jegyárus szerb, a pincérnő magyar. Ő sem érezte, hogy hátrányos megkülönböztetés érte volna származása miatt.

Nem titkolta persze azt sem, hogy vannak nehézségek is. Bécsben is meg kell küzdeni a megélhetésért, a lakhatás például drága.

Az osztrákok pedig kedvesek ugyan, de megtartják a három lépés távolságot, „érzékelhetően, hogy te nem osztrák vagy, te nem közénk illő vagy”. Igaz – tette hozzá –, még ezt is barátságosan oldják meg. (Az akkori interjúk itt érhetők el.)

Ausztria messze van

Bár soha nem éltem Bécsben, számtalan alkalommal jártam ott, és hasonló kettősséget éreztem. Igazán rossz emlékem nincs, jó viszont annál több. Az emberi viszonyulás ugyanis alap: amikor bementem egy cipőfűzőért egy üzletbe a Mariahilfer Strassén, olyan figyelmet kaptam az eladótól, mintha egy Ferrarit akartam volna venni. Itthon ez ritka.

Ha turista szemmel nézzük Bécset, ott van ugye az ikonikus Stephansdom, a pompázatos Schönbrunn-kastély, opera, parkok, múzeumok – még hosszan lehet sorolni.

És Bratwürstelt tunkolni mustárba egy utcai bódénál a Stephansplatz sarkán, forralt bort kortyolgatva még mindig a világ egyik legjobb dolga.

Hogy élni milyen ott, az persze más kérdés. Ha csak a számokat nézzük, akkor egyértelmű a helyzet: ott az egy főre jutó GDP 52 ezer, Magyarországon 20 ezer dollár, az infláció ott 10,2, itt 24,5 százalék, az átlagbér ott csaknem 50 ezer, itt kevesebb mint 13 ezer euró. Ausztria még mindig nagyon messze van, nem csak anyagiakban, hanem mentalitásban is.

Aligha véletlen, hogy idén nyáron történelmi csúcsra, 114 ezer fölé nőtt az ott dolgozó magyarok száma. Az ott élő honfitársainké pedig öt és félszeresére, 94 ezer fölé emelkedett az elmúlt másfél évtizedben.

Ott – úgy tűnik – továbbra sem félnek attól, hogy gyomorgörcsöt kapnak hó végéig a megélhetés miatt.

Persze még így sem könnyű Marko vagy éppen Feri helyzete, hiszen mégiscsak idegenben kell helytállniuk. Az a tény azonban, hogy bő egy évtizede kitartanak, jelzi: ők már döntöttek.

(*A nevet az anonimitás érdekében megváltoztattuk.)

A Világjáró többi cikke itt érhető el.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Szubjektív A franciák puszta jóindulatból ennyire bunkók?
Litván Dániel | 2025. július 5. 06:17
A Világjáró ezúttal Korzikán időzött – és rájött, hogy miért is viselkednek sokszor a franciák úgy, ahogy.
Szubjektív Benyomta a vészcsengőt a Fidesz, már utcahosszal vezet a Tisza – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Havas Gábor – Izsó Márton – Litván Dániel – Wéber Balázs | 2025. július 4. 18:46
A Pride betiltása felsült, a gazdaság repülőrajtja elmaradt, miközben a Tisza már utcahosszal vezet a közvélemény-kutatásokban. Már a Fideszen belül is is reális lehetőségként kezelik a választási vereséget, és Orbán Viktor helye sem sziklaszilárd. De lesz-e csere a kormányrúdnál? El lehet-e csábítani a szavazókat az újabb osztogatásokkal? Mit várnak hívei Magyar Pétertől: jobb életet, normálisabb országot vagy elszámoltatást?
Szubjektív A nap képe: a Pride-felvonulás bevette Budapestet
Privátbankár.hu | 2025. június 28. 16:46
Szombat délután háromkor kezdődött a betiltott budapesti Pride.
Szubjektív A Fidesznek nincsenek elvei – az utca embere az idei Pride-ról
Bózsó Péter - Izsó Márton Artúr | 2025. június 28. 10:36
A kormány idén lépéseket tett a szokásos budapesti meleg büszkeség felvonulás, a Pride ellehetetlenítésére, de a főváros ellenáll, és megrendezi az eseményt. Erről a politikai helyzetről, valamint a szexuális kisebbségek hazai jogairól kérdeztük a járókelőket.
Szubjektív Bajorország szíve, ahol bronzba öntötték a pápát
Vágó Ágnes | 2025. június 28. 06:01
Regensburg egy fiatalokkal teli, ősi város, ahol a sétahajót Keplernek hívják, XVI. Benedek pápának pedig három bronzszobra van. A Világjáró e heti állomása Bajorország egyik legnagyobb múltú települése.
Szubjektív Sorra érik a pofonok a Fidesz-kormányt – nem furcsa az időzítés? – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter - Csabai Károly - Gáspár András - Havas Gábor - Izsó Márton | 2025. június 27. 19:14
Hogy került megint csődhelyzetbe Budapest? A Pride-üggyel mindenképp öngólt lőtt a Fidesz? Az MNB-től és az ÁSZ-tól is kapott komoly pofonokat a kormány, amely jelentős devizaadósságot volt kénytelen felvenni – miből lesz akkora osztogatás, ami kiegyenlíthet egy 15 százalékpontos Tisza-előnyt?
Szubjektív Puzsér Róbert: Magyar Péter robbanókeveréke ellenállhatatlan!
Izsó Márton - Vég Márton | 2025. június 22. 14:23
A Medián szerint a Tisza Párt előnye a teljes szavazókorú népességben már 10, a választani tudó biztos szavazók között pedig 15 százalékpont a Fidesszel szemben. Vége az Orbán-rendszernek? Mi fán terem a Polgári Ellenállás? A Klasszis Podcast vendége Puzsér Róbert publicista volt.
Szubjektív A midsommar ünnep, avagy varázslatos Szent Iván-éj Svédországban
Elek Lenke | 2025. június 21. 06:01
A nyári napforduló a svédek második legnagyobb ünnepe, az éj ilyenkor a hagyományok szerint tele van varázslattal. Az ünnep elmaradhatatlan kelléke a körtánc, a közös éneklés, a virágkoszorú a hajban, a lakomával egybekötött közös mulatozás. A Világjáró ezúttal a „midsommar”-hoz kapcsolódó emlékeit idézi fel.
Szubjektív Az emberek már elhiszik, hogy a Tisza Párt győzni tud – Ez Viszont Privát
Bózsó Péter – Csabai Károly – Havas Gábor – Herman Bernadett – Izsó Márton | 2025. június 20. 18:46
Hol nőtt a Tisza népszerűsége? Mit gondoljunk Ukrajna uniós tagságáról? Kinek jó a kamatstop? Már a bolgárok is megelőztek! Legyűri-e a kormány Budapestet? Milyen lesz a Pride? Megnyugodhatnak az újságírók? Hová tart az izraeli-iráni háború?
Szubjektív Keményen szembeszállt Trumppal, a demokraták sztárja lett
Káncz Csaba | 2025. június 16. 09:36
Kalifornia kormányzója mumusból a demokraták reménysugarává vált. Newsom tudja, hogy a 21. században a választásokat már nem a hagyományos médián keresztül nyerik meg, így felfedezte a közösségi platformokat is. Káncz Csaba jegyzete.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG