Történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma

Júliusban 114 448 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, 980 fővel több, mint egy hónappal korábban. Ez új történelmi rekord , és olyan szempontból is csúcs, hogy ez volt a második legnagyobb növekedés az egyes országok között. Nem meglepő módon Ukrajna áll az élen 1147 új munkahellyel. Ez összesen azonban még csak 12 800 fő, jóval kevesebb, mint sok más ország esetében.

Ám a külföldiek száma összességében még csökkent is az egyik hónapról a másikra, kis mértékben, 121 fővel. Németország, Szlovákia, az Orosz Föderáció, az ázsiai és az afrikai kontinens valamelyest nagyobb létszámú dolgozót adott ebben a hónapban. Számos más ország viszont, Romániától Törökországig, Lengyelországtól Szerbiáig létszámcsökkenést tapasztalhatott.

Egy év alatt csúcstartók voltunk

Kicsit hosszabb időre visszatekintve, egy év alatt az ukránok száma azonban 5904, míg a magyaroké 7894 fővel növekedett. Ezt egyik ország sem érte utol. Jelentős volt még a románok létszámgyarapodása év/év alapon, 5575 fővel, a horvátoké 5845 és a németeké 5723 személlyel.

Ha ránézünk a grafikonokra, akkor azt látjuk, hogy a koronavírus-válság ugyan csúnyán megakasztotta a korábbi növekedési pályát, de az utóbbi bő egy évben visszatértünk a korábbi trendhez. Vagyis új és új rekordok születnek nyáron, sőt télen is, egyre több magyar dolgozik odakint. Megint a két idegenforgalmi szezonra esik az újabb csúcsok kialakulásának ideje.

Osztrákokból nem lesz több

Eközben egyébként a teljes osztrák munkaerőpiac is dinamikusan növekszik. Már csak 30 ezer fő hiányzik, hogy a foglalkoztatottak száma elérje a négymillió főt. Ebből 947 ezer a külföldi, vagyis majdnem az egynegyed részük (24 százalékuk). Az osztrák állampolgárok létszáma lényegében stagnál a munkaerőpiacon.

Miután az ukránok száma néhány hónap alatt több mint megduplázódott, már többen vannak, mint Oroszország állampolgárai. Viszonylag gyors a növekedés az Ázsiából érkezetteknél is, egy hónap alatt ugyan csak 841 fő, ám egy év alatt már csaknem 11 ezer dolgozó talált munkát erről a kontinensről. Így összesen 76 311-en vannak. Afrikából jóval kevesebben jöttek, de itt is bő tíz százalékos növekedés volt egy év alatt, plusz 2176 fős.

Kiszorítják a közép-európai munkaerőt?

Elképzelhető, hogy az Ázsiából és Ukrajnából érkező munkaerő lassacskán kiszorítja a közép-kelet-európai és balkáni országok munkavállalóinak egy részét. Erre utal, hogy míg erről a két területről sokan kaptak munkát júliusban, addig az úgynevezett “új EU-tagok” dolgozóinak létszáma összesen 1252 fővel csökkent.

A legnagyobb visszaesés Románia polgárainál következett be, 2326 fővel, de ha az összes jugoszláviai utódállamot egyben számoljuk, ott is 750, Törökországnál pedig 1050 fős csökkenést láthatunk. Ilyen folyamat a magyaroknál egyelőre nyilván nem látszik.

Kérdés, hogy az ősszel minden bizonnyal kiújuló koronavírus-járvány lesz-e annyira súlyos, hogy újabb lezárásokra legyen szükség az idegenforgalomban és a kiskereskedelemben. Amennyiben igen, az újabb visszaesést okozhat a foglalkoztatásban a szomszédainknál, ami jellemzően főleg a külföldi munkaerőt sújtja. Ha azonban nem lesz szükség lezárásokra, és az idén nyáron erősen érezhető utazási kedv megmarad, akkor akár még nőhet is a külföldi foglalkoztatottak állománya, köztük a magyar munkavállalók létszáma.

Korlátozások a sógoroknál

Burgenland kórházaiban továbbra is szigorú látogatási korlátozások érvényesek. Néhány kivételtől eltekintve csak negatív PCR-teszttel lehet belépni az egészségügyi intézményekbe.

Jó hír viszont, hogy a látogatók egy órával tovább maradhatnak beteg hozzátartozójukkal, ismerősükkel – írta az ORF.

94 ezren kint is laknak

Az elmúlt másfél évtizedben több százezer magyar költözött külföldre. Ausztriában például ez idő alatt öt és félszeresére nőtt a magyar állampolgárok lélekszáma. A Statistik Austria adatai szerint 2022 elején 94 411 magyar állampolgár élt Ausztriában – írja az osztrák közszolgálati ORF. (Ebben az ingázó dolgozók nincsenek benne, vannak viszont diákok, nyugdíjasok, munkanélküliek – a szerk.)

Kutatják, miért vándorolnak ki a magyarok

A Magyar Tudományos Akadémia egy kutatássorozat részeként most felmérést végez a külföldön élő magyarok körében.

A kutatók többek közt arra kíváncsiak, hogy a külföldön élő magyarok milyen okból döntöttek a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, tagjai-e helyi magyar közösségeknek, és általában milyen kapcsolatokat ápolnak a helyben élő magyarokkal és a többségi társadalom tagjaival.

Valamint szondázzák a résztvevőknek a Coviddal és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját is, ahogy azt a következő kép is mutatja.