Újabb történelmi rekordot döntött az Ausztriában dolgozó magyarok száma, soha nem dolgozott még több mint 114 ezer magyar állampolgár odaát. Ez közel ezer fővel több mint az előző hónapban, és ennél csak az ukránok létszáma nőtt jobban. Eközben ráadásul a külföldiek összlétszáma minimális mértékben még csökkent is.
Júliusban 114 448 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, 980 fővel több, mint egy hónappal korábban. Ez új történelmi rekord , és olyan szempontból is csúcs, hogy ez volt a második legnagyobb növekedés az egyes országok között. Nem meglepő módon Ukrajna áll az élen 1147 új munkahellyel. Ez összesen azonban még csak 12 800 fő, jóval kevesebb, mint sok más ország esetében.
1. Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma (fő, Sozialversicherung.at)
Ám a külföldiek száma összességében még csökkent is az egyik hónapról a másikra, kis mértékben, 121 fővel. Németország, Szlovákia, az Orosz Föderáció, az ázsiai és az afrikai kontinens valamelyest nagyobb létszámú dolgozót adott ebben a hónapban. Számos más ország viszont, Romániától Törökországig, Lengyelországtól Szerbiáig létszámcsökkenést tapasztalhatott.
Egy év alatt csúcstartók voltunk
Kicsit hosszabb időre visszatekintve, egy év alatt az ukránok száma azonban 5904, míg a magyaroké 7894 fővel növekedett. Ezt egyik ország sem érte utol. Jelentős volt még a románok létszámgyarapodása év/év alapon, 5575 fővel, a horvátoké 5845 és a németeké 5723 személlyel.
2. Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok számának változása év/év alapon (fő, Sozialversicherung.at)
Ha ránézünk a grafikonokra, akkor azt látjuk, hogy a koronavírus-válság ugyan csúnyán megakasztotta a korábbi növekedési pályát, de az utóbbi bő egy évben visszatértünk a korábbi trendhez. Vagyis új és új rekordok születnek nyáron, sőt télen is, egyre több magyar dolgozik odakint. Megint a két idegenforgalmi szezonra esik az újabb csúcsok kialakulásának ideje.
3. Az Ausztriában dolgozó alkalmazottak (bal t.), azon belül a külföldiek (jobb t.) és a nem külföldiek (bal t.)
Osztrákokból nem lesz több
Eközben egyébként a teljes osztrák munkaerőpiac is dinamikusan növekszik. Már csak 30 ezer fő hiányzik, hogy a foglalkoztatottak száma elérje a négymillió főt. Ebből 947 ezer a külföldi, vagyis majdnem az egynegyed részük (24 százalékuk). Az osztrák állampolgárok létszáma lényegében stagnál a munkaerőpiacon.
4. Az Ausztriában dolgozó külföldi állampolgárok száma, III. (fő)
Miután az ukránok száma néhány hónap alatt több mint megduplázódott, már többen vannak, mint Oroszország állampolgárai. Viszonylag gyors a növekedés az Ázsiából érkezetteknél is, egy hónap alatt ugyan csak 841 fő, ám egy év alatt már csaknem 11 ezer dolgozó talált munkát erről a kontinensről. Így összesen 76 311-en vannak. Afrikából jóval kevesebben jöttek, de itt is bő tíz százalékos növekedés volt egy év alatt, plusz 2176 fős.
5. Az Ausztriában dolgozó külföldi állampolgárok száma főbb országok szerint, I. (fő)
Kiszorítják a közép-európai munkaerőt?
Elképzelhető, hogy az Ázsiából és Ukrajnából érkező munkaerő lassacskán kiszorítja a közép-kelet-európai és balkáni országok munkavállalóinak egy részét. Erre utal, hogy míg erről a két területről sokan kaptak munkát júliusban, addig az úgynevezett “új EU-tagok” dolgozóinak létszáma összesen 1252 fővel csökkent.
A legnagyobb visszaesés Románia polgárainál következett be, 2326 fővel, de ha az összes jugoszláviai utódállamot egyben számoljuk, ott is 750, Törökországnál pedig 1050 fős csökkenést láthatunk. Ilyen folyamat a magyaroknál egyelőre nyilván nem látszik.
6. Az Ausztriában dolgozó külföldi állampolgárok száma főbb országok szerint, II. (fő)
Kérdés, hogy az ősszel minden bizonnyal kiújuló koronavírus-járvány lesz-e annyira súlyos, hogy újabb lezárásokra legyen szükség az idegenforgalomban és a kiskereskedelemben. Amennyiben igen, az újabb visszaesést okozhat a foglalkoztatásban a szomszédainknál, ami jellemzően főleg a külföldi munkaerőt sújtja. Ha azonban nem lesz szükség lezárásokra, és az idén nyáron erősen érezhető utazási kedv megmarad, akkor akár még nőhet is a külföldi foglalkoztatottak állománya, köztük a magyar munkavállalók létszáma.
Korlátozások a sógoroknál
Burgenland kórházaiban továbbra is szigorú látogatási korlátozások érvényesek. Néhány kivételtől eltekintve csak negatív PCR-teszttel lehet belépni az egészségügyi intézményekbe.
Jó hír viszont, hogy a látogatók egy órával tovább maradhatnak beteg hozzátartozójukkal, ismerősükkel –írta az ORF.
Ausztriai nevezetesség, Zell am See. Fotó: Pixabay.com
94 ezren kint is laknak
Az elmúlt másfél évtizedben több százezer magyar költözött külföldre. Ausztriában például ez idő alatt öt és félszeresére nőtt a magyar állampolgárok lélekszáma. A Statistik Austria adatai szerint 2022 elején 94 411 magyar állampolgár élt Ausztriában – írja az osztrák közszolgálati ORF. (Ebben az ingázó dolgozók nincsenek benne, vannak viszont diákok, nyugdíjasok, munkanélküliek – a szerk.)
Kutatják, miért vándorolnak ki a magyarok
A Magyar Tudományos Akadémia egy kutatássorozat részeként most felmérést végez a külföldön élő magyarok körében.
A kutatók többek közt arra kíváncsiak, hogy a külföldön élő magyarok milyen okból döntöttek a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, tagjai-e helyi magyar közösségeknek, és általában milyen kapcsolatokat ápolnak a helyben élő magyarokkal és a többségi társadalom tagjaival.
Valamint szondázzák a résztvevőknek a Coviddal és az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját is, ahogy azt a következő kép is mutatja.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Március végéig tart a lakásbiztosítási kampány. Az MNB szerint már 100 ezren váltottak. A netriskes adatokból pedig az derül ki, hogy tízből kilencen jobban jártak.
Izgalmas időszakot jelent a lakossági megtakarítások esetében az idei év eleje. Az inflációkövető állampapírok hozamkifizetései miatt komoly összeg keresi a helyét a piacon. Alternatívát jelenthetnek például a kötvényalapok, amelyek hosszabb távon is vonzó hozamkilátásokat nyújthatnak. Persze nagy kérdés, hogy ki, milyen kockázatot tud vállalni. A jelenleg népszerű témában a Gránit Alapkezelő két szakembere, Kovács Szilárd értékpapír-befektetési igazgató és Pozsgai Gábor értékesítési vezető adott részletes képet.
Fokozatosan csökken a különbség a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatai között, miután a kellően nagy összeget igénylő, és jó jövedelmi helyzetű ügyfelek már tíz százalék alatti kamatokkal is személyi hitelhez juthatnak. Ezzel együtt a jelzáloghiteleknek még mindig maradt tér a piacon, főként azért, mert egyre nagyobb összegeket igényelnek az ügyfelek.
Nem kell nagy teremgarázsokat építenie azoknak a gyűjtőknek, akik klasszikus autók helyett inkább egy
kisebb méretű használati tárgy, luxuskategóriájú kézitáskák vásárlásával igyekeznek megőrizni pénzük értékét.
Az éjszaka megjelent a kormányhatározat, melynek értelmében minden hazai településen bankautomatának kell lennie. Több ATM van hazánkban ma is, mint ahány település. Mégis számos helyen nincs bankautomata. Hogy lehetséges ez?
A kormány által ígért repülőrajt helyett az év elején minden várakozást alulmúlt a magyar gazdaság teljesítménye. A januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléshez képest februárban 5,5-5,6 százalék között volt a hivatalos infláció, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak a szám szerinti növekedés ellenére a tavalyinál is kevesebbet érnek a boltokban. Folytatjuk a Klasszis Médiához tartozó Piac és Profit podcast sorozatát, a Nyugdíjszervizt Karácsony Mihállyal, a Nyugdíjas Parlament elnökével és Farkas András nyugdíjszakértővel.
Csökken az amerikai és német államkötvények hozama közötti különbség. 
