8p

Januári hír, hogy Thaiföldön agyonlőttek egy odautazó kambodzsai ellenzékit. Bangkok az utóbbi évtizedekben a környező autoriter államok disszidenseinek menedéke volt, ám ez mostanában egyre inkább megváltozni látszik. Kambodzsában a korábbi vörös khmer, Hun Sen – pontosabban egy ideje a fia – egyre inkább családi vállalkozássá váló diktatúrát épített ki, amely nem sokban különbözik Laosztól, vagy Vietnamtól. Thaiföld pedig egyre inkább kooperál a környékbeli zsarnokságokkal, ellenzékük kölcsönös „levadászása” érdekében. De hogy kerül Kambodzsa a közeli kommunista diktatúrákkal egy lapra? És Thaiföld miért segíti őket véres munkájukban?

A BBC beszámolója szerint Lim Kimya, kambodzsai ellenzéki politikus éppen kilépett a buszból egy bangkoki megállóban, amikor lövések gyors sorozata érte. A gyilkos, egy motoros férfi, mellkason lőtte, majd sietve elhajtott. A hatóságok már csak a halál beálltát tudták megállapítani. Az eset minden jel szerint egy előre kitervelt gyilkosság volt, amit egy „profi” követhetett el. De, ha bérgyilkosról van szó, akkor ki lehet a megbízó? A válaszhoz közelebb jutunk, ha megvizsgáljuk a politikai helyzetet Kambodzsában.

Családban marad: a Hun-dinasztia uralma Kambodzsában

Kambodzsa, több évtizednyi francia gyarmati függés után, az első vietnami háború sikerén felbuzdulva, 1953-ban kikiáltotta függetlenségét. Az önálló állam eleinte sikeresen lavírozott a keleti és nyugati blokk között. Ám 1970-ben, a Vietnamban vesztésre álló USA úgy döntött, a saját oldalára állítja az országot. Katonai puccsal amerikabarát kormányt segítettek hatalomra. A velük szembeni ellenállást Pol Pot kommunistái vezették, így, amikor, 1975-ben, a polgárháború a lázadók javára dőlt el, megkezdődött a vörös khmerek rettegett, tömeggyilkos uralma.

Ezekben az években jelent meg először a színen a fiatal Hun Sen, ekkoriban még a sztálinista rezsim egyszerű katonájaként. Amikor azonban, 1977-ben, vietnami intervenció indult a Moszkvához hűtlen, és egyre inkább kiszámíthatatlan Pol Pottal szemben, Hun átállt a vietnamiak oldalára. Két évvel később már a Vietnam által felállított moszkovita kormány külügyminisztereként találjuk. A fiatal és ambiciózus Hun Sen szédületes sebességgel haladt előre a pártállam ranglétráján. Kambodzsa dzsungeleiben még szinte dörögtek a fegyverek, amikor, nem egészen 33 évesen, az ország miniszterelnöke lett.

Első pillantásra Hun egy volt csupán a számos szovjet szatellitállam szürke pártvezetője közül. A Brezsnyev-korabeli, kopottas öltöny mögött azonban egy igazi ázsiai Machiavelli rejtőzött. Először a kambodzsai kommunista pártot brandelte át sikeresen, kelet-európai minta szerint, „demokratikus” alakulattá, a pártvagyont természetesen megtartva. Ezután az 1993-es, első szabad választáson ért el jó eredményt, ráadásul az első helyezett jobboldali monarchisták győzelmét olyan sikeresen vonta kétségbe, hogy azok koalícióra kényszerültek vele. 1997-ben végül puccsot szervezett, amivel kitúrta maga mellől jobbos riválisait. Ezután nekilátott Kambodzsát személyi diktatúrává, vagy inkább családi vállalkozássá alakítani.

Uralma első felét a gazdaság repülőrajtja jellemezte. Ez azonban komoly környezeti károkkal, elsősorban erdőirtással, párosult, a jogsértésekről és politikai elnyomásról nem is beszélve. Hun mindent megtett, hogy megnehezítse az ellenzék dolgát. Odáig ment, hogy 2018-ban az egyetlen életképes, valódi ellenzéki pártot, azaz Kimya alakulatát, be is tilttatta a, természtesen szintén általa irányított, bírósággal. Végül, 2023-ban, átadta stafétát fiának, Hun Manetnek, akire így már egy kiépült diktatúrát hagyott.

A rezsim eddig is rendszeresen börtönözte be, vagy üldözte emigrációba ellenfeleit. Egy dolog azonban szinte tabu volt még Kambodzsában is: a politikai gyilkosság. Most viszont, Kimya esetében, a Hun-rezsim minden bizonnyal ehhez az eszközhöz nyúlt, ráadásul az ország határain kívül. Hun Manet pedig nem is hagyott kétséget afelől, hogy továbbra is kemény fellépésre kell számítani. Az al-Dzsazíra cikke szerint egy megemlékezésen ugyanis arról beszélt, hogy a kormányát megdönteni kívánkozókat egy új törvénnyel „terroristáknak” fogja nyilvánítani, akiket „bíróság elé kell állítani”. Mindezt nyugodtan mondhatjuk múlt időben is. Kiszivárgott hangfelvételek szerint ugyanis a kambodzsai kormány már 2024-ben létrehozott egy titkosszolgálati egységet, amelynek célja a Thaiföldön élő ellenzékiek megtalálása és elrablása.

A gazdaság repülőrajtja komoly környezeti károkkal, jogsértésekkel és politikai elnyomással párosult
A gazdaság repülőrajtja komoly környezeti károkkal, jogsértésekkel és politikai elnyomással párosult
Fotó: Depositphotos

Egy emigráns kambodzsai ellenzéki ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a Hun-dinasztia ellenfelei már külföldön sincsenek biztonságban, a rezsim keze oda is elérhet.

Az esemény azonban nem csak Kambodzsa kapcsán világít rá súlyos ügyekre. Hiszen, finoman szólva, Thaiföld sem ártatlan abban, hogy szó szerint fényes nappal lőttek agyon egy szomszédos országból érkező ellenzékit. Thaiföld, mint a térség egyetlen, viszonylag szabad országa sokáig volt a menedék a régió diktatúráiból menekülők számára. Csakhogy az utóbbi időben egyre több hír érkezett arról, hogy külföldi ellenzékieket tartóztattak fel és toloncoltak vissza Kambodzsába, Laoszba, vagy éppen Vietnamba. Valami ugyanis megváltozott…

Vadászat ellenzékiekre: a délkelet-ázsiai diktatúrák szentségtelen szövetsége  

Thaiföldet 2014 óta uralja katonai diktatúra. A korrupcióval vádolt Thakszin Csinavat pártjának hatalmát ekkor ugyanis puccsal döntötte meg a hadsereg. Az ország történetében korábban is volt példa államcsínyre. Ezúttal azonban a tábornokok, a korábbiakkal ellentétben, nem engedték ki a hatalmat a kezükből, hanem, pártot alapítva és a választási rendszert manipulálva, a mai napig kormányon maradtak.

Bár a thai diktatúra egyébként jobboldali és monarchista színezetű, egy lényeges dologban mégis egyezik a környező kommunista, vagy baloldali gyökerű rezsimekkel: az ellenzékre ők is vaskézzel sújtanak le. Nemrégiben például másodszorra tiltották be a legnépszerűbb ellenzéki pártot, a kormánnyal szembenállók ellen pedig rendszeresen indulnak felségsértési perek. És, ami igazán ijesztő a történetben az az, hogy a zsarnoki kormányok hamar rájöttek arra: hatékonyabb az ellenzék üldözése, ha kölcsönösen vadásznak egymás ellenlábasaira is. A délkelet-ázsiai rezsimek közt így egyfajta reciprokitás alakult ki. 2020-ban Kambodzsában, nem sokkal később pedig Laoszban raboltak el thai ellenzéki aktivistákat. Megfigyelők okkal feltételezik, hogy a thai hatóságok állnak az eltűnések mögött. Nekik azonban nyilvánvalóan szükségük volt a helyi politikai vezetés jóváhagyására. Cserébe pedig mi más is adhatna Bangkok, minthogy hasonlóan jár el a szomszédos kormányok ellenségeivel szemben. Mindezek miatt tehát élhetünk a gyanúperrel, hogy Kimya meggyilkolása is része volt ennek a de facto megállapodásnak. Ahogyan Phil Robertson, egy thaiföldi civil szervezet igazgatója fogalmaz:

„Thaiföldnek hallgatólagos fogolycsere egyezménye van (a környező országokkal). A menekülteket és ellenzékieket elcserélik, politikai és gazdasági előnyökért” – mondta.

Kambodzsában – ahogyan azt fentebb ismertettük – politikai intrikák és egy puccs révén Hun Sen és a volt állampárt gyorsan maga alá gyűrte a hidegháború vége nyomán felszabaduló országot. Laosz, vagy Vietnam pedig függetlenné válásuk óta diktatúrák. Thaiföld hiába számított évtizedekig a demokrácia bástyájának a térségben, 2014 óta katonai rezsim uralma alatt áll. Sokáig mégis úgy tűnt: mint a térség leginkább nyitott és enyhe rendszere, toleráns marad a környező, keményvonalas diktatúrák ellenzéki emigránsaival szemben. Mostanra azonban kijelenthető, hogy ennek vége. A thai kormány nemcsak együttműködik a környező államok hatóságaival a kézrekerítesük érdekében, de cserébe saját emigráns ellenlábasai kiiktatását kéri.

Mindezen tényezők együttállása tehát létrehozta a zsarnoki rezsimet kölcsönösen előnyös együttműködését Délkelet-Ázsiában. Ráadásul nemcsak a helyi ellenzéket sújthatja ez módszer. Hiszen a példa akár ragadós is lehet, és modellként szolgálhat más diktatúrák számára, világszerte.

Thaiföld, Kambodzsa, és egyre inkább Vietnam is, az USA szövetségesének számít a terjeszkedő Kínával szemben. Az Amerikához való geopolitikai közeledés viszont nem biztosan jár demokratizálódással. Ha ugyanis számításba vesszük, hogy Donald Trump egyfajta amorális, tranzakcionalista külpolitikát folytat, tehát nem vár el komolyabb emberi jogi elköteleződést a baráti államoktó, akkor a térség ellenzékijei nem sok jóra számíthatnak, a szélrózsa egyik irányából sem…

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi A német külügyminiszter még több fegyvert adna Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 07:23
A német külügyminiszter szerint országa és az Egyesült Államok „vállt vállnak vetve” áll annak érdekében, hogy az ukrajnai háború lezáródhasson, ugyanakkor a német fél jelenleg minden katonai támogatás megadását szükségesnek tartja Ukrajna számára.
Nemzetközi Vége van: Elon Musk távozik az amerikai kormányzatból
Privátbankár.hu | 2025. május 29. 06:43
130 napos megbízatása május 30. körül járt volna le.
Nemzetközi Nagyon megorroltak az EP-képviselők von der Leyenre a magyar Pride-ügy miatt
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 19:46
Az Európai Parlament 60 képviselője nyílt levélben fejezte ki „mély csalódottságát és aggodalmát” amiatt, hogy a sajtóban megjelent információk szerint az Európai Bizottság elnökének hivatala arra kérte a biztosokat, ne vegyenek részt az idei Budapest Pride rendezvényen.
Nemzetközi Távoli országból érkezett szövetséges Orbán Viktorhoz
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 18:16
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnököt – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály.
Nemzetközi „Ez népirtás” – 380 író és szervezet emelte fel szavát a gázai pokol ellen
Wéber Balázs | 2025. május 28. 17:46
Szerintük már nem kérdés, hogy Gázában népirtást követ el Izrael, és erről nem szabad hallgatni. Egyúttal határozottan elítélik az antiszemitizmust is. Szijjártó Péter eközben kritika nélkül kiállt az izraeli kormány mellett.
Nemzetközi Trump harca a kínai kémek és radikális balosok ellen
Káncz Csaba | 2025. május 28. 15:01
Az amerikai egyetemeket most a nemzetbiztonság megsértésének vádja fenyegeti külföldi hallgatói összetételük, vagy a kínai hadsereggel való érintőleges kapcsolataik miatt. Mostanáig a Harvard afféle repülőgép-hordozó volt, ha az Egyesült Államok puha hatalmáról volt szó. Most Trump és a MAGA-csőcselék ezt akarja elsüllyeszteni. Káncz Csaba jegyzete.
Nemzetközi Eltörölte az EU a gazdasági szankciókat egy közel-keleti országgal szemben
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 14:31
Az Európai Unió Tanácsa feloldotta a Szíriával szemben bevezetett valamennyi uniós gazdasági szankciót, kivéve a biztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseket – közölte az uniós tanács szerdán.
Nemzetközi Az ukrán népért, a gázai gyerekekért és az izraeli túszokért is szót emelt XIV. Leó pápa
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 13:16
A háború megállítását sürgette a béketárgyalások elindításával Ukrajnában XIV. Leó pápa, aki tűzszünetet, a humanitárius jog betartását és a túszok szabadon engedését kérte a Gázai övezetben is a Szent Péter téren tartott szerdai általános audiencián.
Nemzetközi Szijjártó Péter hiába akadhatott ki – nem igaz, hogy Ukrajna erre készült?
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 11:59
Megerősítetlen sajtóértesülés lehetett egy kárpátaljai magyar párt betiltása.
Nemzetközi Kiszivárogtak Putyin feltételei, ha nem teljesítik, még keményebb lehet
Privátbankár.hu | 2025. május 28. 11:25
Kijev és európai partnerei szerint Oroszország csak húzza az időt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG