A magyar költségvetés idei és jövő évi kilátásairól tartott közös sajtótájékoztatót kedden reggel a Nemzetgazdasági Minisztériumban Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár és Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója – az elhangzottakról az Index beszámolóját idézzük.
Hivatalosan is megemeli a kormány a 2025-s hiánycélt, a korábbi 3,7 helyett már 4,1 százalékos hiánnyal számolnak. Csökkenhet ugyanakkor az államadósság: a kormányzati szektor GDP-arányos adóssága az 2024-es 73,1 százalékról 2025-re 72,3 százalékra mérséklődhet.
„Nincs szükség további fiskális szigorításokra, amelyek visszafognák a gazdaságot”
– hangsúlyozta az államtitkár. Az eredeti tervekkel szemben a kormány már csak 2,5 százalékos GDP-növekedéssel számol az idei évre, szemben a korábban várt 3,4 százalékkal. Ez a korrekció az első negyedéves adatok után vált szükségessé. [Független elemzők azonban már inkább 1 százalék alatti GDP-növekedéssel számolnak idénre – a szerk.]
Az államtitkár betekintést adott a pénzforgalmi költségvetési tervbe is. Ennek egyik kulcstétele az uniós források csúszása: bár ezek az eredményszemléletű kimutatásokban nem rontják a mérleget, a pénzforgalmi hiányban már érzékelhetővé válnak.
Ennek és néhány másik tételnek köszönhetően a kormány 4123 milliárd forintról 4774 milliárdra emelte az idei pénzforgalmi hiány várható összegét.
A hiány finanszírozásával kapcsolatban Hoffmann Mihály kiemelte, módosították a finanszírozási tervet – a magasabb pénzforgalmi hiányra reagálva. Az éves finanszírozási tervnek a 88 százaléka teljesült az első öt hónapban. Ugyanakkor a magasabb hiány reakciót vált ki az ÁKK részéről. Ennek megfelelően a devizafinanszírozást megemelik: 838 milliárd forintról 1685 milliárd forintra nő ez az összeg – ez az ESA-hiány módosításának a következménye.
A lap kérdésére, hogy a devizakötvény-kibocsátásra az uniós pénzek elmaradása miatt van-e szükség, Hoffmann elmondta, így is értelmezhetők az elhangzottak, de a hiánycél emelése több tényező együttes hatásának következménye.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
