Államkötvény-vásárláson gondolkodsz? Holnaptól változások jönnek

Úgy tűnik, a magyar állam vagy jelentősen emelkedő inflációra számít, vagy valamiért a fix kamatozású állampapírokat preferálja a változó kamatozásúakkal szemben. Erre utal, hogy pár nappal a tavalyi inflációs adatok megjelenése után csökkentették az öt éves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kamatprémiumát. Miközben a kamat alapjául szolgáló éves átlagos infláció is csökkent kissé.

A 2019-es éves átlagos fogyasztói áremelkedés ugyanis még 3,4 százalék volt, a 2020-as csak 3,3 százalék. Az eddig kapható öt éves papírnál, a 2025/J-nél 1,4 százalék kamatprémium járt, így ezt a 3,4 százalékhoz hozzáadva 4,8 százalékos kamat adódott. (A most kapható három éves inflációkövető papír pedig egy százalékos kamatprémiuma miatt 4,4 százalék éves kamatot fizet.)

Az új kamat csak 4,55 százalék

A 2020-as átlagos éves infláció 3,3 százaléka miatt a régi kötvény kamata is csökken, 4,8-ról 4,7 százalékra. Keddtől, azaz január 19-étől azonban már csak egy új kötvényt árulnak, 2026/I jelzéssel, amely már alacsonyabb kamatprémiumot kínál. Ennek mértéke 1,25 százalék, ami a valamivel alacsonyabb inflációhoz adva már csak 4,55 százalékos kamatozást jelent.

Ráadásul ez mintegy másfél évre értendő, ugyanis a papír júliusban, fél év után fizet egyszer kamatot, majd utána évente fog. De a kamatmegállapítási szabályok alapján mindig az előző naptári évre vonatkozó éves átlagos fogyasztói árindex a kamat alapja, vagyis július 20-tól újra 4,55 százalékkal ketyeg majd tovább a papír.

Miért terelik a fix felé az embereket?

Piaci körülmények között a befektetők változó kamatozású kötvényt vagy betétet rendszerint akkor választanak, ha a kamatok, esetleg az infláció emelkedésére számítanak. Fix kamatozásút pedig akkor, ha a kamat vagy az infláció csökkenése várható. A másik oldalról, azaz a kibocsátók oldaláról megnézve ugyanezt, akkor érdemes változó kamatozású papírban eladósodni, ha a kamatszint csökkenése várható. Valamint akkor érdemes fix kamatozású papírt kibocsátani, ha a kamatok vagy a kötvényhozamok várhatóan emelkednek majd.

Az inflációkövető kötvények kamatának csökkentésével az állam inkább a fix kamatozású MÁP Plusz felé tereli majd a lakossági megtakarításokat. A befektetők egy része az új, csökkentett változó kamatot látva a MÁP Plusz felé fordulhat. Ez pedig akkor jó az államnak, ha a kamatszint, vagy az infláció emelkedik. De Magyarországon nem működik teljes mértékben a piac, hiszen az állam kettős kamatrendszert tart fenn azáltal, hogy az intézményi befektetők és a lakosság számára teljesen eltérő feltételeket kínál.

Így lehetséges, hogy valamilyen más, nem kamatköltségekben mérhető célt, például valamilyen tervszámot vagy politikai irányt szeretnének teljesíteni azzal, hogy még több Magyar Állampapír Pluszt adnak el Prémium Magyar Állampapír helyett.

Mennyit lehetne megtakarítani?

Ha elsősorban a kamatkiadásokat figyelnék, akkor inkább a jelenlegi évi másfél százalék körüli kamatszinten adnának el öt éves fix államkötvényeket az intézményi befektetőknek. Amelyen a megtakarítás valójában még nagyobb, mivel itt a forgalmazás költségei is lényegesen alacsonyabbak, mint a lakossági állampapírok esetében.

Ekkor elvileg a megtakarítás a Prémium Állampapírhoz képest 4,55-1,45=3,1 százalék lenne éves szinten. A Magyar Állampapír Pluszhoz képest pedig 4,95-1,45=3,5 százalék. De amint már sokszor kifejtették, a lakossági állampapír-vásárlásokat jobbnak tartják olyan szempontból, hogy magánemberek pénze kevésbé áramlik gyorsan egyik befektetésből a másikba. Nem várható, hogy hirtelen kivonja a lakosság a pénzét, ellentétben az intézményi befektetőkkel. Hogy ez megér-e legalább évi 3,1-3,5 százalékot, az más kérdés.

Elszáll majd az infláció?

Ám nagyon könnyen lehetséges az is, hogy az állam valóban emelkedő inflációra számít, és ezért nem akar a jövőben túl magas kamatot fizetni az ezt követő államkötvényekre. Egyre több olyan véleményt olvasni a nyugati sajtóban és itthon egyaránt, amely szerint ha az év közepén megélénkül a gazdaság, az komoly inflációs ugrást okozhat. A jegybankok valószínűleg még lazító üzemmódban lesznek, nulla közeli vagy az alatti kamatokkal. Tartani fognak a kötvényvásárlási programok és más mennyiségi könnyítések, és a kormányzati gazdasági ösztönzőcsomagok is.

Az év közepére a lakosság nagy része immunissá válhat a koronavírus-fertőzéssel szemben, megindulhat a turizmus, a vendéglátás. A magas gazdasági növekedéssel párhuzamosan folyó élénkítés, pénznyomtatás pedig óriási inflációs nyomást okozhat. (Egy ilyen vélemény itt olvasható Zsiday Viktor alapkezelő tollából.)

Három választásunk van

A magyarországi kisbefektetők számára mindenesetre az állam változatlanul nagyon kedvező feltételeket kínál. Lényegében három különböző, vonzó állampapír között választhatunk több éves távlatban. Ezek a következők:

• A Magyar Állampapír Plusz, amely már egy év után is 3,75 százalékos kamatot fizet. Öt évre megtartva pedig 4,95 százalékra kúszik fel a lépcsőzetesen emelkedő hozam.
• A Prémium Magyar Állampapír, amely a fentebb leírtak szerint az inflációt követi.
• Valamint a Prémium Euró Magyar Állampapír (Pemák), amely euróban vásárolható és az eurózóna átlagos éves inflációját követi, féléves ciklusokban. Már ennek is két sorozata van, egy három és egy ötéves, jelenlegi kamatuk 1,1, illetve 1,25 százalék.

Tavaly messze az inflációkövető eurós kötvények biztosították a legjobb hozamot a magyarországi megtakarítok számára. Legalábbis úgy, ha forintban számolunk. Így ugyanis a a kötvénnyel elérhető hozamot csaknem pontosan tíz százalékos euródrágulás is növelte.

Lásd: Azt hittük, a MÁP Plusz lesz a legjobb állampapír. Mekkorát tévedtünk!

(Alapismeretek az állampapírokról: Apu, tulajdonképpen mi az az állampapír?)

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.