A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
Ismét eltelt egy félév, eljött hát az immár hagyományosnak tekinthető privátbanki körképünk ideje. Ezúttal a szokásosnál is izgatottabban vártuk, vajon mit tettek vagyonukkal a tehetősebb honfitársaink az elmúlt hat hónapban, hogyan reagáltak a koronavírus-járvány miatt az egész világgazdaságot válságba döntő folyamatokra. Mint ahogy az is érdekelt minket, hogy a pénzüket kezelő hazai privátbankárok mit olvasnak ki megbízóik hozzáállásából, mit hozhat 2020 második fele, s van-e realitása annak a bizonyos V-alakú gazdasági visszapattanásnak.
Teher alatt nőttek a pálmák
Ami első ránézésre szembetűnő, az az, hogy mind a 14, Magyarországon bejegyzett privátbanki szolgáltató által kezelt vagyon gyarapodott 2020. január 1. és június 30. között. Annak ellenére, hogy e hat hónapból több mint 3 és fél már a globális koronavírusos veszélyhelyzet idejére esett.
A lapunk kérdésére számokkal is szolgáló privátbankári csapatok közül a Concorde Értékpapír Zrt. által kezelt vagyon 6, míg az OTP-é 3,3 százalékkal bővült.
Mivel a tőzsdei részvények a veszélyhelyzet okozta sokkból magukhoz térve, március végétől fokozatosan egyre feljebb kerültek – a frankfurti DAX-index például most másfélszer áll magasabban, mint március 18-án –, akár azt is gondolhatnánk, hogy ez tükröződött a vagyongyarapodásban. Csakhogy a börzebarométerek még e jelentős visszapattanások ellenére is elmaradnak az idei nyitó értékeiktől. Amiből arra lehet következtetni, hogy a pluszos mérleghez friss pénzek beáramlására is szükség volt, méghozzá a járvány kitörését követően.
Bátraké a szerencse?
S valóban, a válság láttán számos pénztőkésnek nemhogy az inába szállt volna a bátorsága, hanem éppen ellenkezőleg, a lepadlózott részvény- és kötvényárfolyamokban lehetőséget láttak, azt, hogy azok később emelkedésnek indulhatnak, akár jelentősebben is, ami aztán szép hozamokat hajthat a számukra. Ahogy azt láttuk, ebben igazuk is lett.
„Számunkra is némileg meglepő módon az ügyfelek kockázatvállalóbbak lettek” – osztották meg benyomásaikat lapunkkal a Takarékbank privátbankárai. „Sokan emlékeztek a 2008-as események után bekövetkezett visszapattanásra” – ezt már az Equilor Befektetési Zrt.-nél mondták.
E hozzáállásnak köszönhetően vagyonkiáramlás helyett inkább azt tapasztalták a privátbankárok, hogy ügyfeleik új forrásokat helyeznek el náluk. Az MKB Banknál úgy becsülik, a vagyonnövekedéshez a hozzájuk beérkező pénzek körülbelül 10 százalékkal járulhattak hozzá. Igaz, ezek jó része valószínűleg nem klasszikus friss pénz – ez meglepő is lenne a gazdaság minden ágazatát visszavető válság ismeretében –, inkább átcsoportosításokról lehet szó, vagyis arról, hogy az addig más, nem a privátbankároknál kezelt eszközökből tettek át pénzeket a tehetősebb ügyfelek. Alapvetően állampapírokból és ingatlanokból, részben pedig üzletrészek értékesítéséből.
Csak kicsit kopott a MÁP Plusz fénye
Hiszen szép-szép a Magyar Állampapír (MÁP) Plusszal gyakorlatilag kockázatmentesen öt éven át elérhető közel évi 5 százalékos átlaghozam, ha a részvénypiacok ennek a többszörösével kecsegtetnek – igaz, nem kis rizikó felvállalásáért cserébe. Az ingatlanok pedig az áresésük miatt veszítettek a népszerűségükből.
Bár egyes privátbanki szolgáltatók – korábban még csak az MKB, most már a K&H is – titkolják az adataikat, a piaci tendenciák alapján lapunk úgy becsüli, a kezelt vagyon újabb fontos mérföldkőhöz érkezhetett: 2020 első felének végére megközelíthette a 6 ezer milliárd forintot, az ügyfélszámlák száma pedig 45 ezer fölé kerülhetett. Ami azt jelenti, hogy egy számlán átlagban több mint 130 millió forint szunnyadhatott.
Ugyanakkor, mivel a privátbanki portfoliókban hagyományosan magas a devizakitettség, a vagyonok gyarapodásához a forint viszonylag jelentős gyengülése is hozzájárult – hangsúlyozták a CIB Banknál. A hazai fizetőeszköz például az euróval szemben most 7 százalékkal áll lejjebb az év elejéhez képest, de volt már 12 százalékos mínuszban is.
Hatékonynak bizonyult a home office
Persze ahhoz, hogy a vagyonosabb réteg élni tudjon a megváltozott piaci lehetőségekkel, az is szükségeltetett, hogy a kiszolgálásuk zavartalan legyen, vagyis, hogy a privátbankárok az országos home office mellett is végre tudják hajtani a megbízásokat, ugyanúgy, mintha azt az irodában, személyesen kapták volna meg. Emellett az is fontos volt – mint arra a K&H-nál rámutattak –, hogy a piaci volatilitás csúcs- és mélypontján is folyamatosan tájékoztatták az ügyfeleket, miközben ügyeltek arra, hogy a szélsőséges mozgások közepette is segítsenek abban, hogy klienseik kitartsanak a befektetési stratégiájuk mellett.
Ugyanakkor maguk az ügyfeleik is több időt szenteltek a pénzügyi piacok tanulmányozásának, és főleg azok, akik már több válság tapasztalatával voltak felvértezve, meglátták a válságban a lehetőséget is, s elkezdték keresni a nagyon alulértékeltté vált részvénypiaci lehetőségeket – hívták fel a figyelmünket az Ersténél.
Az viszont kifejezetten a koronavírus-járvány miatti specialitásnak tekinthető, hogy a személyes találkozók elmaradása miatt a privátbanki szolgáltatóknak új ügyfelek szerzésére nem nagyon volt lehetőségük, s hasonló okból a bankok közötti ügyfélmozgás is jelentősen visszaesett.
És mi várható?
A visszapattanás tehát már megvalósult a részvénypiacokon, ám mint arra rámutattunk, még az sem volt teljes, hiszen az árfolyamok még elmaradnak az év eleji szintektől. Az pedig, hogy a gazdasági felépülés mennyi ideig tarthat, lesz-e az V-alakú, ahogy azt egyesek kincstári optimizmussal sugallják, rendkívül bizonytalan. Különösen, hogy a Covid-19 az utóbbi hetekben világszerte eddig nem – még az e tekintetben mélypontot jelentett áprilisi időszakban sem – látott mértékeket produkál. Ami persze lehet a gyakoribb tesztek következménye, a lényeg, hogy nagyfokú a tanácstalanság, ami alól senki nem kivétel.
Megkérdeztük tehát a privátbankárokat arról is, ők mire számítanak 2020 második felében.
Az OTP-nél teljesen bizonytalannak tartanak jelenleg mindent, a második félév szerintük nagyban függ a pandémiás helyzet alakulásától (lesz-e második hullám), illetve a piaci és gazdasági teljesítményektől.
A Budapest Banknál arra számítanak, hogy a volatilitás velünk maradhat, továbbá, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírek és események a pénzpiacokon keresztül privátbanki ügyfeleik befektetéseire továbbra is hatással lesznek.
A Hold Alapkezelőnél is volatilis piacokra készülnek, de ezzel együtt az állományok növekedésére is. Úgy vélik, az első féléves jó teljesítmények, az abszolút hozamú alapjaik eredményei, valamint a vagyonkezelési szolgáltatás várható további felértékelődése vonzóvá teszi az alapjaikat és a privátbankolást.
A Concorde a kezelt vagyon további, egyszámjegyű százalékos emelkedésére számít. Mint ahogy a Generali Alapkezelő is, annak ellenére, hogy szerinte egy kockázatokkal tűzdelt félév előtt állunk, amely nem csak a Covid 19-nek köszönhető, hiszen számos globális jelentőségű kockázat (USA-Kína kereskedelmi háború, USA elnökválasztás, stb.) azonosítható.
Az Ersténél is optimisták, bíznak abban, hogy mind a kezelt vagyon, mind az ügyfélszám növekedése folytatódik. Derűlátásukat arra alapozzák, most bepótolhatják azt, hogy az elmúlt hónapokban nem tudtak új ügyfelekkel találkozni.
Az MKB csak kicsit csökkenő volatilitással számol, a piaci mozgások konszolidációja okán a kezelt vagyonban nem vár nagyobb kilengéseket, miközben úgy véli, az első félévben tapasztalthoz képest a kockázatos elemek csökkenni fognak.
A CIB kerek-perec kijelentette, hogy nehéz a helyes választ megadni arra a kérdésre, hogy mi várható, ugyanis egymás ellen ható tényezőket lehet azonosítani. Amennyiben folytatódik a hatalmas jegybanki likviditásnyújtás a gazdaságoknak – amelyre minden esély megvan –, akkor további eszközár-emelkedést láthatunk majd, és ezek az intézkedések javíthatják a kezelt vagyonszámokat. Ezzel ellentétes tényezőket is látnak azonban, melyek egy esetleges ingatlanpiaci korrekció esetén történő kedvező árú beszállásokat és további céges tőkeinjekciókat/felvásárlásokat jelenthetnek.
A K&H-nál viszont inkább abban bíznak , hogy a hazai és nemzetközi válságkezelő intézkedések hatására a gazdaság teljesítménye újból felpörög, ami alapján a magánvagyonok növekedésével újabb családok lépnek be a privátbanki szolgáltatások piacára, miközben a meglévő ügyfeleknél is számítanak vagyonbővülésre. Szerintük továbbra is érkeznek friss pénzek cégek és üzletrészek eladásából, azonban a jövőben ennek a trendje erősen függ a gazdaság talpraállásától.
Az Equilor szerint sok függ a koronavírus esetleges újabb hullámától, a befektetők különösen figyelnek a portfoliójukra és készek gyorsan reagálni, ha szükséges. Akik most kimaradtak a felpattanásból és a jó ár/érték alapú eszközök vételéből, még inkább szeretnének vásárolni, ha lesz egy újabb visszaesés. A kötvény- és a részvénypiacokon is várnak még jó beszállási pontokat e szolgáltatónál, valamint úgy vélik, a devizapiacok jelenlegi mozgásai szintén folyamatosan mutatnak rendkívüli lehetőségeket.
Az SPB Befektetési Zrt. az év egészében az első hat hónaphoz hasonló növekedésre számít. A piac egésze szempontjából pedig lassú emelkedést, kisebb korrekciókkal. Jelentős esésre nem várnak, mondván, rengeteg pénz van a piacokon, ami folyamatosan a beszállási pontokat keresi – nemzetközi szinten.
A Takarék Csoportnál pedig egy egyszeri tényező is a remény forrása. Nevezetesen, hogy a június 30-án lezárult integrációs folyamatok hatására a private banking szolgáltatásuk már a teljes hálózatra kiterjeszthető. Ennek kapcsán arra számítanak, hogy – mint fogalmaztak – nagyon sok új privátbanki ügyfelet köszönthetnek, így a kiszolgálási pontok bővülhetnek, a kezelt vagyon pedig emelkedhet.
Érdekes, hogy a Budapest Bank pont a veszélyhelyzet kihirdetése előtt, március 1-jétől emelte a belépési limitjét – vagyis azt a minimumösszeget, amelytől egy ügyfél nála privátbankinak számít – 25 millió forintról 35 millióra, amit az utóbbi években a privátbanki szegmensben tapasztalható vagyonnövekedéssel és trendekkel magyarázott. Rajta kívül csak az OTP emelt az utóbbi fél évben, indoklása szerint a magyar vagyonos piac fejlődésével összhangban. Eszerint a privátbanki részlege 30 millió helyett már 40 millió, míg a kiemelt privát banki 80 millió helyett már 100 millió alatt nem fogad be ügyfélpénzeket. Az Erste ugyan most nem emelt, de úgy gondolja, hosszabb távon tovább fog nőni e belépési korlát.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
