Szijjártó Péter és Orbán Balázs is arról beszélt hétfőn, hogy a német külügyminiszter, Johann Wadephul „megfenyegette” Magyarországot azért, mert a magyar kormány továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel folyósítását, illetve az újabb uniós, Oroszország elleni szankciós csomag elfogadását. A magyar kormány a Barátság olajvezeték állításuk szerint „politikai okokból” történő ukrán lezárva tartása miatt blokkolja e lépéseket.
„Ilyen nyílt, durva, szégyentelen fenyegetőzéssel még nem találkoztam”
– fogalmazott a magyar külügyminiszter, aki szerint „súlyos következményekkel” fenyegette Wadephul a magyar vezetést.
A Politicónak nyilatkozó uniós diplomaták azonban cáfolták, hogy a német külügyminiszter e szavakat használta volna. Azt viszont elmondta Wadephul, hogy amennyiben a magyar kormány nem változtat az álláspontján, akkor az uniónak el kell azon gondolkoznia, hogy a jövőben mihez kezdjen ilyen helyzetekben.
És nem volt egyedül. A diplomaták szerint több uniós külügyminiszter is felszólalt a magyar kormány ellen,
„néhányan a német miniszternél is sokkal direktebb nyelvezetet használva”.
A Politico szerint általánosságban is egyre élesebben fogalmaznak uniós körökben a magyar kormánnyal szemben, és Orbán Viktor obstrukciója egyre inkább frusztrálónak bizonyul. Az különösen zavarja az uniós diplomatákat, hogy ezúttal a magyar kormány egy korábbi ígéretét teszi semmissé, hogy az egyszer már elfogadott vészhelyzeti ukrán hitel ügyében visszakozott.
„Ne felejtsük el: Orbán elfogadta a hitelt a decemberi uniós csúcson. És Magyarország még egyszer beleegyezett, amikor a tanács döntött az álláspontjáról az uniós Állandó Képviselők Bizottságában. Csak a legutolsó pillanatban csináltak hátraarcot. Ez nem arról szól, hogy nem engedik Magyarországot megvédeni az érdekeit,; arról szól, hogy Magyarország nem tartja magát a szavához, mindenki más érdekeinek kárára”
– fogalmazott egy frusztrált uniós diplomata.
A magyar kormány mélyen elítélte a Kárpátalját ért orosz dróntámadást. 
