<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magas infláció, ha nem követik a lakossági megtakarítások kamatai, súlyos veszteséget okoz majd a takarékoskodóknak – ahogy már most is. Bár korábban a negatív reálkamat csak átmeneti időszakokban volt jellemző, most már több éve, és évente sok százmilliárd forinttal csökken az emberek pénzének vásárlóereje. Mit lehet itt tenni?

Infláció, infláció, pénzromlás, amerre csak nézünk, erről szólnak a gazdasági hírek. Meg negatív reálkamatról, ami tudvalevőleg a kamatokat meghaladó inflációt jelent, vagyis azt, amikor a megtakarítók pénzének vásárlóereje csökken. Tehát veszítenek azon, hogy félretesznek, megtakarítanak, miközben pénzügyi tanácsadók, állami vezetők, szakírók tömegei biztatják őket a takarékoskodásra, az öngondoskodásra.

Fogyasztói árak emelkedése (infláció) 2014 óta (KSH, MNB)Fogyasztói árak emelkedése (infláció) 2014 óta (KSH, MNB)

De mi mennyi tulajdonképpen? Minek negatív a reálkamata, minek nem, van-e még olyasmi, aminek nem az? Mennyit buknak egyáltalán a megtakarítók? Nézzük meg részletesen.

Első körben is buktunk 850 milliárd forintot

Az MNB adatai szerint 2020 szeptember végén 5798 milliárd forintot tartott a lakosság készpénzben és 8122 milliárdot folyószámlán. A folyószámlák kamata is lényegében nulla volt (sok esetben az egy ezreléket sem éri el), így a kettő együtt 13 920 milliárd forint nulla kamatozású eszköz.

Az éves infláció idén októberben 6,5 százalék volt, vagyis a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

A háztartások eszközei (MNB)A háztartások eszközei (MNB)

Ez azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi 13 920 milliárd forint idén októberben már csak 13 070,42 milliárdot ért a 2020 őszi árszínvonalon, akkori vásárlóértéken (13 920/1,065). Vagy másképpen fogalmazva, 849,58 milliárd forintot buktak az emberek az infláción, no meg azon, hogy nem fektették be a pénzüket, hanem parlagon hagyták. (És ebben még a vállalkozások nincsenek is benne.)

Az infláció egy rejtett adó

Valamint, első körben legalábbis, hasonló összeget nyert az állam az infláción. Ugyanis az inflációt nem véletlenül nevezik rejtett adónak. Ezt röviden úgy magyarázhatjuk meg, hogy amikor az állam kibocsátotta a pénzt, akkor 100 forint még száz forintot ért. Amikor vissza fog kerülni hozzá, akkor már csökken az értéke, hiszen elinflálódik. (Kibocsátották drágábban, majd olcsóbban veszik vissza. Amit az egyik szereplő elbukik, a másik megnyeri.)

Az infláció egyébként sokszor a gazdasági növekedés velejárója, sőt anélkül lehet, hogy recesszió lenne és magasabb munkanélküliség. Erről lásd:

Nem csak a készpénzen lehetett veszíteni

De az infláció esetleges áldásos hatásai nem vigasztalják azokat, akik pénze veszít az értékéből. A devizabetétek nulla kamatát a forint leértékelődése ellensúlyozhatta – volna, de ezúttal nem így volt. Ugyanis 2020 október vége és 2021 október vége között még csökkent is kissé az euró ára. Az infláció alatt teljesített a befektetési alapok és a biztosítási díjtartalékok, valamint az állampapírok egy része is. Ez további, százmilliárdos nagyságrendű veszteségek forrása.

Kincstári Takarékjegy (fotó: E. J.)Kincstári Takarékjegy (fotó: E. J.)

A lakossági állampapírok közül a 2,5 százalékos kamatozású egy éves állampapírok, vagy a mindössze 2,25 százalékos Kincstári Takarékjegyek szerepelnek elsősorban a fájdalomlistán.

Megjárták-e a MÁP Plusz tulajdonosai?

Az is felmerült a sajtóban, a politikában, hogy a végén a “szuperkötvénynek” nevezett Magyar Állampapír Plusz vásárlói is megjárják. Hiszen az infláció 6,5 százalék, az meg maximum 4,95 százalékos hozamot ad, ha öt évig megtartjuk. De ez a gondolatmenet hibás vagy legalábbis hiányos. Az említett inflációs adat ugyanis egy 12 hónapos időszakaszról szól, a kötvények pedig 60 hónapig kamatoznak.

Egy nem túl optimista, az éves átlagos inflációt még 2022-ben is növekvőnek, majd lassan csökkenőnek leíró forgatókönyvet mutat a következő ábra. (Egy 2020 eleji MÁP Plusz-vásárlást feltételezve.) Pesszimistább, mint az MNB, amely szeptemberben még 4,6-4,7 százalékos átlagos inflációt várt, jövőre pedig csak 3,4-3,8 százalékot.

Az éves átlagos infláció (becslés) és a Magyar Állampapír Plusz maximális hozama.Az éves átlagos infláció (becslés) és a Magyar Állampapír Plusz maximális hozama.

Még ebben az esetben is maradna némi pozitív reálkamat a kötvényre, hiszen az inflációt jelképező oszlopok többször vannak a kötvények hozama alatt, mint felett.

Mennyire gyakori a negatív reálkamat?

Milyen sűrűn fordult elő a múltban, hogy a reálkamat ennyire negatív volt? Nem volt ritka, de az utóbbi bő húsz évben inkább csak átmeneti jellegű volt, ami érthető is. A gazdaságpolitikusoknak ugyanis normál esetben az a céljuk, hogy az emberek megtakarítsanak. Azt pedig nehéz elérni úgy, hogy a megtakarítások veszítenek értékükből.

Egy éves lakossági állampapírok kamata és az infláció (mindkettő visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)Egy éves lakossági állampapírok kamata és az infláció (mindkettő visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)

A reálkamatot sokszor a jegybanki alapkamathoz mérik, ami azonban nem életszerű, mivel a lakosságnak ahhoz kevés köze van. Így most az egy éves lakossági államkötvényekre számoltuk ki a következő ábrán. Ez már jó ideje csúnya mínuszban van, ahogy a piros oszlopok mutatják, ezen papírok tulajdonosai sokat veszítenek az utóbbi években.

Egy éves lakossági állampapírok reálkamata (visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)Egy éves lakossági állampapírok reálkamata (visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)

Egy évre vegyél inkább MÁP Pluszt

De tudjuk, hogy a MÁP Plusz egy évre már 2019 júniusa óta többet fizet (3,75 százalékot), mint az egy éves lakossági papírok (2,5 százalékot). Ez valamelyest javítja a képet, 2019 második felében, majd később is időről időre pozitív reálkamatot biztosított az egy évig tartott “szuperkötvény”. (Ez az időszak a következő ábra jobb alsó részén, 2019 júniusától, a zöld vonaltól jobbra látható.)

Egy éves lakossági állampapírok és a MÁP Plusz reálkamata (visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)Egy éves lakossági állampapírok és a MÁP Plusz reálkamata (visszamenőleg) (MNB, KSH, ÁKK)

Jönnek-e jobb állampapírok?

De idén ismét súlyos mínusz alakult ki. Így az mindenképpen igaz, hogy az elmúlt egy évben a MÁP Plusz sem biztosította a pénz vásárlóerejét. Jobb az egy éves papíroknál, de a jelenlegi helyzetben nem csodaszer. A reálkamat történelmileg is alacsony, és sok különböző időtávra súlyosan negatívvá vált.

Vigasztaló, hogy az MNB egyik vezetője a reálkamatok javításáról beszélt a keddi kamatdöntő ülés után. (Bár a lakossági kamatok nem az ő kezében vannak.) Az utóbbi időben a magyar állam külföldön is bocsátott ki kötvényt, így nem biztos, hogy a lakossági papírok kondícióit javítani fogják.

Már csak azért sem, mert akkor az emberek tömegesen váltanák vissza a korábbi értékpapírjaikat, hogy újakat vegyenek (például egy kedvezőbb MÁP Plusz érkezése esetén). Ez pedig durván megdobná a kamatköltségeket.

Cash is trash – mit tegyünk most?

Kezdjük azzal, mit nem ajánlatos tenni. Nem jó a feltétlenül szükségesnél több pénzt folyószámlán vagy készpénzben tartani. Ugyanis az állampapírokat is rendszerint 1-2 nap alatt pénzzé lehet tenni, ha szükséges, így vésztartaléknak az is épp megfelel. “Cash is trash” – azaz a készpénz szemét, ahogy angol nyelvterületen emlegetik mostanában.

Az újratervezett Magyar Állampapír Plusz (Fotó: ÁKK)Az újratervezett Magyar Állampapír Plusz (Fotó: ÁKK)

Egy ismerősöm mintegy két éve gondolkodik azon, vegyen-e állampapírt, közben a pénze bankszámlán csücsült és veszített értékéből nagyjából tíz százalékot. Nem érdemes a – forintban kibocsátott – magyar állampapírokra ferde szemmel nézni, a visszafizetésükben kételkedni, államcsődtől rettegni.

Nyugi, ha nem tudnak fizetni, majd nyomtatnak még egy kis forintot a politikusok. (Más kérdés, hogy ettől még nagyobb lenne az infláció.) Eurót persze nem tudnak nyomtatni a magyarok. Lásd még:

Az infláció elleni mágikus trió

A régi öregek egyszerű hüvelykujjszabálya szerint infláció ellen arannyal, ingatlannal meg részvényekkel lehet védekezni. Ezt a receptet ma már sok minden árnyalja, például az ingatlan is lehet túlárazott, az arany gyakran túlságosan is ingadozik vagy éppen stagnál, amikor pedig elvileg emelkednie kéne. Részvény és részvény között pedig egyenesen óriási különbségek vannak. Valamint bejött egy új eszközosztály, a kriptodeviza is.

Egy kiló bitcoin nemrég egy kiló aranyat ért (forrás: Facebook)Egy kiló bitcoin nemrég egy kiló aranyat ért (forrás: Facebook)

Inflációkövető kötvények sem igen voltak kaphatóak a korábbi századokban, így nem is igen emlegethették ezeket a bölcsek. A állampapír és a többiek, azaz a részvények, árupiaci termékek, ingatlanok között pedig nagyságrendi különbség van kockázat szempontjából. Érdemes-e 1-3 százalékos pluszhozam ígéretéért teljes tőkénket kockára tenni? A legtöbb magyar válasza erre: nem. Legalábbis ez látszik a tőzsdei részvények csekély arányából a hazai megtakarításokon belül.

Infláció ellen inflációkövető kötvényeket

Az egyetlen, infláció ellen viszonylag jó védelmet biztosító, de mégis kockázatmentes hazai befektetésnek az infláció-követő állampapír (PMÁP, Prémium Magyar Állampapír) látszik. Ez jelenleg az infláció felett három évre 0,75, öt évre 1,25 százalékot ígér. De amint egy későbbi cikkünkben látni fogják, ez sem csodaszer. Olyan nagy késéssel követi ugyanis a kamatkifizetés az inflációt, hogy gyorsan emelkedő pénzromlás esetén előfordulhat, a végén nem is marad pozitív reálkamatunk. Az infláció-növekedés üteme is fontos.

Vigyázz a béredre, a hiteledre

Sok kisembernek, csekély összegű megtakarításokkal rendelkező polgárnak mindenesetre nem biztos, hogy érdemes az infláció miatt befektetési guruvá képeznie magát. Jobban jár, ha azért dolgozik, hogy legalább a fizetése lépést tartson az inflációval. Úgy is mondhatjuk, hogy sokkal nagyobb súlya van a “portfóliójában” (befektetései között) a munkabérnek.

Megint más az adósok, a hitelfelvevők helyzete. Kedvező lehet nekik az infláció, ha a bérük emelkedik, a hitel kamata pedig nem, vagy annál kevésbé. De ha például magasba szöknek a törlesztőrészletek, az élelmiszerárak, a fizetés meg stagnál, akkor épphogy pórul járhatnak. Így túlságosan leegyszerűsítő az a vélemény, hogy az infláció a hitelek elinflálásán keresztül az átlagpolgárnak vagy a szegényeknek kedvező lenne.

Kedvezményes vagy nulla kamatú hitelt mindenesetre tényleg végképp butaság nem felvenni, lásd:

A megtakarítások elrablása folyik?

A külföldi sajtóban gyakran olvashatunk olyat, mint a “megtakarítások kisajátítása” (angolul: expropriation of savings, németül: Enteignung der Ersparnisse/Sparguthaben). Vagy legalizált lopás, rablás, sőt még cifrábbakat is mondanak. Igaz ez? Tényleg szándékosan törekszenek erre a politikusok?

Fogyasztói árak emelkedése (infláció) 1993 óta (KSH, MNB)Fogyasztói árak emelkedése (infláció) 1993 óta (KSH, MNB)

Alighanem igen. A válság miatt durván elszállt államadósságokat ugyanis szinte lehetetlen lesz visszafizetni, így nemigen marad más békés út, mint az elinflálásuk. (Az értékük fokozatos csökkentése az infláció alatti kamatokkal.) De ebben semmi újdonság nincsen. Ez folyik már többé-kevésbé az előző nagy, pénzügyi válság, a Lehman-csőddel indult 2008-2009-es krach óta világszerte. De korábban is gyakori eljárás volt ez a kormányok részéről.

Magyarországon a kilencvenes években is nagyon működött a bankóprés, elinflálgatták és leértékelgették a forintot (lásd az utolsó ábrát). Az USA-ban pedig például a második világháború alatt felhalmozódott hatalmas államadósságot inflálták el az az utáni pár évtizedben. Japán gazdaságpolitikusai is rendszeresen ezzel próbálkoznak.

A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.

 

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 9904 9904 10135 -3,75% 0 0 8 933 758 379 Ft 2022-05-20 17:10:01
MOL 2700 2686 2740 -0,59% 0 0 3 022 700 058 Ft 2022-05-20 17:05:27
MTELEKOM 409 406 410 -0,24% 0 0 83 683 169 Ft 2022-05-20 17:05:17
RICHTER 7490 7310 7490 +2,74% 0 0 3 119 420 145 Ft 2022-05-20 17:13:15
OPUS 188 186 192 +2,61% 0 0 14 643 947 Ft 2022-05-20 17:05:26
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Állampapír / Kötvény Haldoklik a MÁP Plusz, egekben a többi állampapír hozama
Eidenpenz József | 2022. április 22. 05:31
Állampapír vagy valami más? Fix vagy változó? Deviza vagy forint? Mibe fektessek? Az emberek tömegesen váltják vissza a MÁP Pluszt. Áttekintjük a lehetőségeket. A nagy állampapírtrió négytagú lett, miután olyan papírokat is érdemes venni, amelyeket korábban nem.
Állampapír / Kötvény Drasztikusan emelik egyes lakossági állampapírok kamatát
Eidenpenz József | 2022. március 17. 18:33
A kamatemelési hullám az egy éves lakossági állampapírokat is elérte, nagy mértékben, háromról négy százalék fölé nő a kamatuk. De ennél magasabb, hat százalék körüli megtérülést is el lehet érni valamivel, ha valaki meg tudja tartani lejáratig az értékpapírt.
Állampapír / Kötvény A Magyar Állampapír Plusz már halott?
Eidenpenz József | 2022. március 13. 06:04
A MÁP Plusz ma biztosan nem a legjobb. Felbolydult az állampapírpiac is a háború miatt, az elmúlt években megszokottól eltérően most az intézményi kötvények többet fizetnek, mint a lakosságiak. A magasabb hozam azonban nem minden esetben jó az ügyfélnek. Elmagyarázzuk, kinek érdemes ezeket vásárolnia.
Állampapír / Kötvény Kitömjük az államot: áttörte a lélektani határt a magyar lakosság állampapír-állománya
Gáspár András | 2022. február 8. 16:12
Elérte a 10 ezer milliárd forintot a lakossági állampapírok állománya - jelentette be keddi Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter.  A friss adatokból jól látszik, hogyan lett 12 év alatt az állam egyik legnagyobb hitelezője a magyar lakosság.
Állampapír / Kötvény Megint BBB-t kapott Magyarország
Privátbankár.hu | 2022. január 29. 08:11
A Fitch Ratings tartós magyar gazdasági növekedést vár, de a kockázatként az unortodox intézkedéseket és a magas államadósságot is megnevezte.
Állampapír / Kötvény Varga Mihály jó hírt közölt az állampapírokról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 13:15
Már lehet jegyezni az újabb ötéves Prémium Magyar Állampapírt, a PMÁP-ot, amelynek kamatprémiuma 1,25 százalékról 1,5 százalékra emelkedett.
Állampapír / Kötvény Négy ok, amiért hamarosan eljöhet a MÁP Plusz alkonya
Eidenpenz József | 2022. január 19. 06:04
Nem jó érzés 7,4 százalékos infláció mellett öt százalék körüli kamatú papírban ücsörögni, még akkor sem, ha sokan valószínűsítik, hogy a pénzromlás csak átmenetileg marad ilyen magas. De ez csak az egyik ok, amiért a MÁP Plusz iránti érdeklődés csökkenhet a közeljövőben.
Állampapír / Kötvény Máris itt a válasz a magas inflációra! 6,6 százalék lesz a csúcskamat jövő csütörtöktől
Eidenpenz József | 2022. január 14. 16:13
Évi 6,6 százalékra nő az itthoni kockázatmentes csúcskamat, miután új inflációkövető forintkötvények kaphatók a jövő hét végétől. Ráadásul kevesebb késéssel követik az inflációt, mint a korábbi sorozatok. A ma közzétett magas inflációs adatot ugyan nem éri el a kamat, de pár hónap múlva ez is változhat.
Állampapír / Kötvény Meglepően magas kamatot találtunk – mégsem a magyar infláció-követő kötvény a legjobb?
Eidenpenz József | 2021. december 20. 05:17
A magyar infláció-követő kötvények nagyon kedvezőek, de nem páratlanok a világban. Az USA-ban például a jelenleg kapható hasonló termék évi hét százalékos kamatot fizet, de hátránya, hogy ez csak az inflációt fedezi, nincs afeletti kamatprémiuma. Viszont vannak nagy előnyei is, mint a folyamatos tőkésítés és a hosszú futamidő.
Állampapír / Kötvény A MÁP Plusz helyett az inflációkövető kötvény lehet a befutó?
Privátbankár.hu | 2021. december 15. 17:32
Az egyre magasabb infláció fejtörést okoz a kisbefektetőknek: az eddig biztos befutó, fix hozamot kínáló Magyar Állampapír Plusz egyre alacsonyabb reálhozamot kínál, az inflációkövető kötvények viszont vonzóbbá válhatnak. A Bank360.hu elemzői összefoglalták, mit érdemes tudni az állami befektetési formákról, és a jelenlegi gazdasági helyzetben az inflációs prognózisokra is tekintettel melyiket érdemes választani.
hírlevél
Ingatlantájoló