Mint arról beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa mai ülésén 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ez egybecsengett a piaci szereplők többségének várakozásával.
Ennek ellenére a forint óriásit gyengült, az euróval szemben például a 364-es szintről egy óra alatt csaknem 3 egységet veszített, vagyis 15 órakor 367 forinthoz közel cserélt gazdát az euró a hazai bankközi devizapiacon. Amiből arra lehetett következtetni, hogy a piaci szereplők csalódottak voltak a kamatdöntéssel. Kétségtelen, hogy - mint azt ma reggeli cikkünkben jeleztük -, voltak elemzők, akik 70, 75, sőt 90 bázispontos alapkamat-emelést tartottak volna indokoltnak, tekintve, hogy az éves infláció októberben 6,5 százalékot ért el, 2012 óta nem látott magasságot, ami az 1,8 százalékos jegybanki irányadó ráta alapján 4,7 százalékpontos negatív reálkamattal ért fel.
Ám ezzel korántsem volt vége a forint hullámvasútozásának. Azt követően, hogy Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismertette sajtótájékoztatóján a - mint fogalmazott - új szakaszba lépett monetáris politikát, a forint nemhogy visszakorrigált, hanem még tovább is erősödött, az euróval szemben például egészen 363,7 forintig.
Lássuk, mit is mondott az MNB alelnöke. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a jövőben a feldolgozott élelmiszerek árának emelkedése és az inflációs várakozások fogják meghatározni az inflációs pályát. Erre reagálva a jegybank az eddiginél nagyobb kamatemelési ütemre vált.
Lapunk kérdésére Virág elmondta, hogy ez azt jelenti, a reálkamatokat addig kívánják emelni, ameddig azok nem biztosítják az árstabilitást, ez középtávon 3 százalékos inflációt jelent. A reálkamatok emelésének céljából a kéthetes betéti eszközök kamata magasabb lesz a jegybanki alapkamatnál, ez már most csütörtökön, a kéthetes betétek tenderein magvalósul. Az MNB alelnöke szerint legalább a mostani, 30 bázispontos kamatemelésekre lehet számítani a következő időszakban, a pontos mértéket a következő, december közepén esedékes inflációs jelentés függvényében határozzák meg. Mivel ez hagyományosan megelőzi a kamatdöntést, a decemberi monetáris szigorítás mértéke már ennek megfelelően alakul.
Ami az inflációt illeti, a Monetáris Tanács a kamatdöntést követően kiadott közleményében borús képest festett. Eszerint a fogyasztóiár-index novemberben még az októberinél is magasabb lesz, az 7 százalék fölé emelkedik. Ezt azzal magyarázták, hogy a nyersanyagárak korábban vártnál is nagyobb és tartósabb növekedése az élénk belső keresleti környezetben gyorsan beépül a fogyasztói árakba, így az infláció emelkedése általánosan jelentkezik. A tartós kínálati hatások, a minimálbér emelésével jövőre élénkülő bérdinamika és az erős gazdasági növekedés mellett a fogyasztóiár-index az idei év végétől csak lassan mérséklődik. Így 2022 egészében a szeptemberi inflációs jelentésben várt 3,6 százaléknál érdemben magasabb inflációra számít az MNB, a pontos mértéket a decemberi inflációs jelentés alapján határozzák meg.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
