Lényeges adatokat árult el az OTP, kell-e menekülni a MÁP Pluszból?

Az amerikai tőzsdék tegnap este kellemes pluszban végeztek, ma azonban Európában 0,2-0,4 százalékkal süllyednek a vezető indexek. Az amerikai határidős mutatók is hasonlóan állnak. A hangulatot rontja a svájci Credit Suisse profitfigyelmeztetése és a német ipari termelés vártnál szerényebb bővülése.

De az igazán nagy felhőt az égen az EKB csütörtöki ülése jelenti, ahol a várható monetáris szigorításról derülhetnek ki fontos részletek. Pénteken pedig fontos amerikai inflációs adat érkezik.

Itthon a BUX index pluszos nyitást követően 0,4 százalékkal esik, a Mol 0,7, a Richter 1,9 és a Telekom 0,5 százalékos esése mellett. Az OTP fontos számokat jelentett be, amikre még visszatérünk, ezek után stagnál az ára.

Fél százalékos emelkedés után ismét 120 dollár felett van az amerikai WTI és 121 felett az északi-tengeri Brent olaj ára. A forint a magyar inflációs számokra kissé gyengül, az euró/forint 390,40, ami 1,7 forinttal több a tegnap estinél.

Két számjegyű a magyar infláció

A magyar forint inflációja májusban 10,7 százalék volt, az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett, de ezen belül is a kenyéré 37,5, a sajté 35,4, a baromfihúsé 34,3 százalékkal ment feljebb.

Az elemzők valamivel kevesebbet, 10,4 százalékot vártak átlagosan. De arra számítottak, sőt már az MNB is, hogy a forint inflációja tíz százalék fölé emelkedik. A következő hónapokra pedig 11-12 százalékot is várnak. Így a forint árfolyama sem reagált nagy mértékben a hírre. A zloty is hasonlóan viselkedik ma, mint devizánk.

Háborús veszteségről és extraprofit-adóról nyilatkozott az OTP

Az OTP közzétette, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus következtében csoportszinten az első negyedévben 33,4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el.

Az “extraprofit adó” kivetése miatt pedig magyarországi csoporttagjait 2022-ben 78,3 milliárd forintnyi befizetési kötelezettség terheli – írják. (Elemzők eddig 80-90 milliárd forint körüli összegeket becsültek.)

Szigorú feltételeket szabva is alacsony értékeltségeket kapunk, ami inkább a felértékelődés irányába mutat – írta az Erste Befektetési Zrt. annak kapcsán, hogy az OTP célárát jelentősen, 12 000 forintra csökkentette. Az ajánlást viszont vételre változtatta a jelentős felértékelődési potenciál miatt. (A mai 9055 forintos árhoz képest az új célár is közel 33 százalékkal magasabb.)

Mennyi a valódi infláció Magyarországon?

Az árstopok miatt egyre kevésbé érdemes a „sima” inflációs mutatót figyelni. Inkább az alapfolyamatokat jobban megragadó, energia- és élelmiszeráraktól, valamint indirekt adóktól szűrt maginfláció trendje az, ami regionális összehasonlításban használható – írja Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. Ez az, amit az MNB is kiemelten figyel.

Ennek az értéke a világon egyedülálló módon március óta már magasabb is, mint a mindent magában foglaló, de mesterségesen alacsonyan tartott fogyasztói árindex, 12,2 százalékra ugrott.

Pozitív jelként értékelik viszont, hogy a nyers élelmiszerek ára májusban már nem emelkedett, így “hamarosan lassulhat a feldolgozottaké is”.

Kell-e menekülni a MÁP Pluszból?

Meg kellene szabadulnom a MÁP Pluszomtól? – teszi fel a kérdést a Holdblog.

Valószínűleg igen – hangzik a rövid válasz.

Az első, nagyon nagy tételben eladott, N240611 jelű sorozat kamatfizetése pár napon belül lesz, amikor ingyen visszaváltható. De a manapság a piacon vásárolható diszkont kincstárjegyek és államkötvények egy-két éves időtávra szóló hozama 6,5-7 százalék között van.

Ugyanazon állami garancia mellett egyszerűen magasabb fix hozamot kapunk más értékpapíroktól, mintha a MÁP Pluszt tartanánk – teszik hozzá.

Optimisták az energiaszektorra és a Molra

Tegnap az S&P 500 legjobban teljesítő szektora az energiaszektor volt, a magas olajárakból hosszútávon profitálhatnak a vállalatok. Így az Exxon Mobile ismét 100 dollár fölé emelkedett. A J.P. Morgan elemzője szerint 150 dollár körüli olajárak is elképzelhetőek idén, de ezt még tudná tolerálni az amerikai gazdaság, és az S&P 500 index is visszakerülhet év végére a januári csúcs szintjére – írja a KBC Equitas.

Az Erste elemzője megemelte a Molra vonatkozó célárát 2950 forintról 3520-ra, és vételi ajánlást adott ki tartás helyett. Az elemzői célárak átlaga így már 3400 forint felett jár, amely jelentős felértékelődési potenciált mutat – teszi hozzá a brókercég.

Nemrég a Citi a korábbi 3600 forintos célár helyett 3300 forintot határozott meg a Molra, de továbbra is vételre ajánlja.

A metaverzum vérfürdő után is értékes

Bár ez az év a kriptodeviza-piacon a lejtmenetről szólt, május pedig valóságos vérfürdőt hozott, egy szektornak sikerült hosszabb távon pozitív teljesítményt felmutatnia. A metaverzummal kapcsolatos érmék közel 400 százalékos pluszban vannak év/év alapon – írja a Cointelegraph a Kraken tanulmánya nyomán. (Ám 90 és 30 napos időtávon ezek is 32, illetve 42 százalékkal mentek lejjebb.)

A metaverzumokban és online játékokban is használt NFT-k piacának napi volumene viszont 87,1 százalékkal esett májusban. Öröm az ürömben, hogy a DappRadar adatai szerint a blokklánc-játékok felhasználói száma szinten maradt, változatlanul körülbelül napi egymillió fő.

Nagy bejelentések az Apple-től

Az Apple hétfői fejlesztői konferenciáját nagy bejelentések övezték az Equilor Befektetési Zrt. szerint. Bemutatta 2022-ben debütáló új MacBook laptopjait, amelyek már az új M2 processzorral működnek. Az új MacBook Air 1199 dollárról indul majd, míg a MacBook Pro 1 299 dollártól lesz elérhető.

“Vásárolj most, fizess később” (BNPL) rendszerű fizetési megoldást vezetnek be Apple Pay Later néven. Ennek hatására a szintén a BNPL szegmensben versenyző Affirms Holding és Block részvényeit ütötték a piacon. Az Apple-részvény árfolyama 1,8 százalékot emelkedett.

Az ALTEO is különadót kap

A hétvégén megjelent kormányrendelet alapján olyan cégekre is kivetik a különadót, amelyeknek az erőműve idén vagy jövőre esik ki a KÁT, METÁR rendszerből. Az ALTEO-nak két szélerőműve kerül ki 2022-ben, ezért 26,5 MW kapacitás az év felétől az extra adó alá esik – írta az Erste Befektetési Zrt.

Egyelőre azonban még nem tiszta, hogy a cég milyen mérlegkörben fogja ezt az áramot értékesíteni, ezért “az eredményre gyakorolt hatás egyelőre nem megbecsülhető”.

Tőzsdére készül a FaceKom

Rekordárbevétellel és nyereséggel zárta a 2021-es évet a nagyvállalati digitális ügyfélkiszolgálással foglalkozó, magyar tulajdonú FaceKom – írja a cég. Újabb szolgáltatások bevezetését tervezi, a következő években tovább növelve árbevételét és nyereségét, és megcélozza a Budapesti Értéktőzsdére lépést is.

Az IT-szolgáltató vállalat közlése szerint az elmúlt három évben startupból középvállalattá vált, digitális ügyfélazonosítást, elektronikus aláírást és digitális ügyfélkiszolgálást biztosító megoldásokat nyújt a pénzügyi, közmű, fintech és közigazgatási szektorok szereplői részére.