Egyelőre nem jött be Varga Mihály várakozása, sőt
A pénzügyminiszter jó fél éve úgy vélte, több tízmilliárd forinttal csökkenhet a készpénzhasználat azáltal, hogy 2021. január 1-jétől 50-60 ezerrel nőtt az elektronikus fizetést elfogadó helyek száma. Bár Varga Mihály nem jelölt meg időtávot, öt hónap alatt nemhogy csökkent, hanem 111 milliárddal még tovább is nőtt a készpénzállomány.
Újabb lélektani határ közelébe érkezett a forgalomban lévő hazai készpénzállomány. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adatai szerint májusban átlagban 51 milliárd forinttal több cash-t tartottunk magunknál, mint áprilisban, összesen immár 7443,2 milliárdot. Ez 1310 milliárddal több a két évvel korábbinál.
Annak ellenére megállíthatatlannak tűnik a készpénz növekedése, hogy annak radikális visszaszorítására a Magyar Bankszövetség másfél évvel ezelőtt nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amellyel a 2019 novemberi számításai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Ezek voltak a Bankszövetség javaslatai:
- Készpénzhasználati limit bevezetése az 500 ezer forint feletti, a gazdaság bármely két szereplője közötti tranzakcióknál;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása online pénztárgépek esetében;
- Kötelező elektronikus fizetési lehetőség biztosítása, amennyiben a kereskedő árbevétele meghalad egy bizonyos szintet;
- A pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése, ösztönözve a banki csomagárazás elterjedését;
- A díjmentes havi kétszeri készpénzfelvétel eltörlése vagy az összeghatár 50 ezer forintra csökkentése;
- Sárga csekk fizetése során az elektronikus fizetések előnyben részesítése a készpénzzel szemben;
- Az állam, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgás elektronikus irányba való terelése;
- A fekete- és szürkegazdaságban keletkezett megtakarítási készpénzállomány számlapénzzé tételét támogató amnesztia támogatása.
De Varga Mihály is már egy ideje kampányol a készpénzhasználat ellen. Tavaly márciusban például a Facebook-oldalára kiposztolt videóban hívta fel a figyelmet a készpénzmentes fizetési megoldások fontosságára. Majd tavaly novemberben már tevékenyen is fellépett annak érdekében, hogy megálljon a cash növekedése – már csak a saját érdekében is, hiszen a készpénz elektronikus formákba terelésével az adóhatóság előtt rejtve maradt összegekre is fény derülhet, így a költségvetésbe is nagyobb összegű közteher folyhat be. Miközben az sem elhanyagolandó szempont, hogy évente mintegy 400-450 milliárdba kerül az országnak az egyre duzzadó készpénzállomány fenntartása.
Egyre csak nő. Fotó: MTI
Más kérdés, hogy mindezek ellenére a Bankszövetség javaslataiból a kormány a mai napig nem fogadta meg az a kettőt – a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetését és a díjmentes bankkártyás készpénzfelvétel eltörlését –, amelytől a bankok szerint a legnagyobb mérséklő hatás várható.
A nyolcból mindössze egy javaslatot tett magáévá a kormány, azt, amely arra vonatkozott, hogy valamennyi online pénztárgépet használó kereskedő biztosítson legalább egy elektronikus fizetési módot. A 2021. január 1-jétől érvényes előírás 50-60 ezer elfogadóhelyen tette lehetővé a készpénzmentes fizetést, amelytől Varga Mihály tavaly novemberben azt várta, hogy több tízmilliárd forinttal is csökkenhet a cash-használat.
Bár a pénzügyminiszter nem határozott meg időtávot, az MNB legfrissebb adatai alapján még nem indultunk el ebbe az irányba, sőt, csak még jobban eltávolodtunk: a 7443,2 milliárd forintos májusi átlagállomány ugyanis 111,3 milliárddal haladja meg a 2020 végit.
